Pósalaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pósalaka (Poșoloaca)
RO BH Biserica reformata din Posoloaca (15).jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Községközpont Mezőtelegd
Irányítószám 417588
SIRUTA-kód 31752
Népesség
Népesség393 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság174 [2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pósalaka (Románia)
Pósalaka
Pósalaka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 03′ 40″, k. h. 22° 14′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 40″, k. h. 22° 14′ 30″

Pósalaka (Poșoloaca), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.


Fekvése[szerkesztés]

A Sebes-Körös völgyében, Mezőtelegd és Mezőtelki közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Pósalaka Árpád-kori település. Nevét már 12911294 között említette oklevél in Pousalaka néven.

1308-ban Posalaka, 1808-ban és 1913-ban Pósalaka néven írták.

A település a Csanád nemzetség birtoka volt, mely az e nemzetségből származó Tamás comes fiainak 1308 évi osztozkodásakor Tamás fia Pongrácnak jutott.

1308 után Károly Róbert király e községet a Pázmánok ősének, Istvánnak adományozta, kárpótlásul, illetőleg fájdalomdijul azért a három fogért, melyet neki hadijáték közben kiütött.

1336-ban a pápai tizedjegyzékben már mint egyházas község szerepelt.

A 19. század elején a báró Huszár és a gróf Haller család birtoka volt.

1851-ben a Körös áradása nagy károkat okozott a községnek.


Fényes Elek 1851-ben írta a településről:

Bihar vármegyében, a Sebes-Körös lapályos völgyében. Lakja 418 református, anyatemplommal. ... a Sebes-Körös és Medves nevő patak határát gyakran kárositják. Birják özv. gr. Haller Lászlóné, Bölönyi Károly, Desewffy Ignácz, Lászlóffy János utódai.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma - 1675-ben épült.

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Jegyzetek[szerkesztés]