Pósalaka
| Pósalaka (Poșoloaca) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Mezőtelegd |
| Községközpont | Mezőtelegd |
| Irányítószám | 417588 |
| SIRUTA-kód | 31752 |
| Népesség | |
| Népesség | 376 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 174 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 03′ 40″, k. h. 22° 14′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 40″, k. h. 22° 14′ 30″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pósalaka (Poșoloaca), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Sebes-Körös völgyében, Mezőtelegd és Mezőtelki közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Pósalaka Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között említette oklevél in Pousalaka néven.
1308-ban Posalaka, 1808-ban és 1913-ban Pósalaka néven írták.
A település a Csanád nemzetség birtoka volt, mely az e nemzetségből származó Tamás comes fiainak 1308 évi osztozkodásakor Tamás fia Pongrácnak jutott.
1308 után Károly Róbert király e községet a Pázmánok ősének, Istvánnak adományozta, kárpótlásul, illetőleg fájdalomdijul azért a három fogért, melyet neki hadijáték közben kiütött.
1336-ban a pápai tizedjegyzékben már mint egyházas község szerepelt.
A 19. század elején a báró Huszár és a gróf Haller család birtoka volt.
1851-ben a Körös áradása nagy károkat okozott a községnek.
Fényes Elek 1851-ben írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében, a Sebes-Körös lapályos völgyében. Lakja 418 református, anyatemplommal. ... a Sebes-Körös és Medves nevű patak határát gyakran kárositják. Birják özv. gr. Haller Lászlóné, Bölönyi Károly, Desewffy Ignácz, Lászlóffy János utódai. | ” |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma – 1675-ben épült.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro