Feketegyörös
| Feketegyörös (Girișu Negru) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tenke |
| Irányítószám | 417597 |
| SIRUTA-kód | 31814 |
| Népesség | |
| Népesség | 687 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Feketegyörös
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 43′, k. h. 21° 54′Koordináták: é. sz. 46° 43′, k. h. 21° 54′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Feketegyörös (románul: Girișu Negru) falu Romániában, Bihar megyében, a Partiumban.
Fekvése[szerkesztés]
Tenkétől délnyugatra, a Fekete-Körös közelében, annak völgyében, Bélfenyér, Feketetót és Alsóbarakony közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Feketegyörös Árpád-kori település. Nevét már 1169-benemlítette oklevél Gyuros néven.
1321-ben Gyres, 1332-ben Gerres, Gurus, 1337-ben Guras, 1397-ben Gwrws, 1433-ban Gyurus, 1479-ben Gyeres' 1587-ben Gheres, 1552-ben Also Gyewrews, Felsew Gyewrews, 1587-ben Gheres, 1692-ben Györes, 1851-ben Feketegyörös néven írták.
A falu egykor a Borsa nemzetség birtokai közé tartozott.
1321-ben a nemzetség osztozkodásakor a falu Apa fiainak jutott.
1332-ben már egyházát is említették. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1332, 1333-ban 12 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1800-as évek közepén a Nadányiak (Nadányi nemzetség) leszármazottainak: Nadányi Ferencnek, Sisáry Lajosnak, Vincze Péternek a birtoka volt.
1910-ben 1339 lakosából 135 magyar, 22 német, 1152 román volt. Ebből 58 római katolikus, 58 református, 1147 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Nadányi Zoltán költő, író, műfordító itt született 1892. október 9-én.
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
