Váradles

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váradles (Leș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Mácsapuszta (Livada de Bihor)
Irányítószám 417348
SIRUTA-kód 30185
Népesség
Népesség 736 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Váradles (Románia)
Váradles
Váradles
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 57″, k. h. 21° 50′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 57″, k. h. 21° 50′ 09″

Váradles (Leș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az alföldi síkság szélén, Nagyváradtól délnyugatra, Nagyürögd, Gyapju és Nyárszeg közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Váradles, Les Árpád-kori település. Nevét már 1291-1294 között említette oklevél in Lesuy néven.

1319-ben Johannes f. Gotthardi de Lessi nevében tűnt fel, mint a Lesi nemesek birtoka. 1332-1337-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepelt. Ekkor papja évi 15 garas pápai tizedet fizetett.

1568-ban még mindig a Lesi család a földesura, ekkor Lessi László, Bihar vármegye alispánja, birtoka felét nejének Mod Annának, a másik felét pedig neje testvérének, rogozi Vanchy Ferencznek hagyományozta.

A 19. század elején a Sántha, Domokos, Boka és a Vinkler családok voltak birtokosai, a 20. század elején pedig özvegy Terényi Lajosné, Govrik Kálmán, Cziffra Gerő, a Holvéd örökösök és Krisár Rezső voltak birtokosai.


1851-ben Fényes Elek írta Lesről:

Bihar vármegyében, szép dombos vidéken: 315 óhitü, 213 református, 28 római katolikus lakossal, óhitü és református anyaegyházzal. Határa 5000 hold, ... Birják a Stélpán és Györffy örökösök, Sántha, Kurányi, Meszner, Körtvélyesi és Aulich családok.

1910-ben 891 lakosából 266 magyar, 584 román, 41 cigány volt. Ebből 69 római katolikus, 177 református, 586 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.


Határában feküdt 1319-ben egy Kopács nevű falu is, amely akkoriban Ivánka fia Imréé volt, 1489-ben pedig püspöki birtok lett.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti ortodox temploma - a 19. század elején épült.
  • Református temploma - 1878-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]


Hivatkozások[szerkesztés]