Atyás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Atyás (Ateaș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Cséffa (Cefa)
Irányítószám 417146
SIRUTA-kód 28264
Népesség
Népesség 199 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 92 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Atyás (Románia)
Atyás
Atyás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 55′, k. h. 21° 36′Koordináták: é. sz. 46° 55′, k. h. 21° 36′

Atyás (Ateaș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszalontától északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Atyás nevét 1283-ban említette először oklevél p. Athas néven.

1808-ban Atyás, Átyies, 1888-ban Atyás, 1909-ben Ateas, Biharatyás, 1913-ban Atyás néven írták. 13321336 közötti években a pápai tizedjegyzékben Johannes sacerdos de v. Athas néven a Zovárd nemzetség birtokaként volt említve. Papja 1332-ben 2 garas, 1336-ban ugyancsak 2 garas pápai tizedet fizetett. 1283-ban az elhalt Thanch fia Fülöp és Mortun fia Lőrinc itteni földjén rokonai: Bench, Miklós, Budun és Apa fiai osztoztak meg. 1403-ban Gyula város birtoka, majd Maróti-birtok lett. 1488-ban az Ugraiak részbirtoka volt. 1495-ben Nagyugrai Pál Athyas-i birtokrészét zálogba adja feleségének: Anasztáziának, és apósának; Teremi Péter kolozsvári polgárnak és családjának.

1530-ban Marcelházai Tanka János szentmihályfalvai plébános távol levő apai birtokrészeit, köztük Pwztha Athyas-t oltalmazás végett Iklódi Fodor Istvánra bízta. 1910-ben 653 lakosából 35 magyar, 608 román volt. Ebből 16 református, 622 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés után hozzácsatolták a Magyarországon maradt Geszt Romániához csatolt Tiszaradványpuszta nevű részét (162 román, 136 magyar lakossal). A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Atyás egy régi térképen