Darvas Ferenc (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Darvas Ferenc
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született 1946. június 6. (76 éves)
Budapest
Házastársa Veress Anna
Gyermekei
Szülei Darvas Szilárd
Pályafutás
Hangszer zongora
Díjak
Tevékenység zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas Ferenc témájú médiaállományokat.

Darvas Ferenc (Budapest, 1946. június 6. –) magyar zeneszerző, zongorista.[1] Színházi munkáinak száma meghaladja a százötvenet.


Életút[szerkesztés]

Édesapja, Darvas Szilárd az ötvenes évek egyik legnépszerűbb magyar művésze. Első szerzeménye – 16 évesen – Darvas Szilárd egyik verse, A pesti villamos megzenésítése volt, melyet a Magyar Rádióban Mezey Mária előadásában mutattak be. Bátyjával, Darvas Lászlóval együtt a papa számos írásának ihletői, szereplői.

A legtöbbet foglalkoztatott színházi zeneszerző, alkalmi együtteseivel közreműködő is. A Budapesti Katona József Színházban az ő zenéjével százötvenszer került színre a Talizmán című Nestroy-darab. Az Örkény István Színházban 2010-ben is sikeresen a játsszák a Jó gyerekek képeskönyve című rémvarietét, melyben a The Tiger Lillies zenéjét Darvas Ferenc és zenésztársai tolmácsolják.

Munkássága egyik fontos részét képezik a színházi dalok. Többek közt Bereményi Géza, Rigó Béla szövegeire írt zenét, de a legfontosabb szerzőtársa Várady Szabolcs. A Darvas-Várady szerzőpáros 2010-ben is írt új dalokat, a Radnóti Színház számára Heltai Jenő: Naftalin c. darabjához.

Számos filmhez, tévé és rádiójátékhoz komponált zenét. Zongorarögtönzéseivel a némafilmek világát elevenítette meg több múltat idéző mozielőadáson.

Elismert zongorakísérő. Többek között Csákányi Eszter, Koltai Róbert és Eszenyi Enikő partnere.

Az Örkény István Színház Kasimir és Karoline című produkciójában a zongorakísérő, állandó színpadi jelenlétével főszerepet kap. Miközben az író, Ödön von Horváth instrukciójának megfelelően zenét rögtönöz, a hatvankét "bábszínházi" jelenetet elővezeti, narrációjával összeköti.

Egy kuriózum: Bereményi Gézával írt táncdalának – Sosem felejtem én – előadója az ötvenes évek sztárja, Putnoki Gábor volt.[2]

Gyermekei, Darvas Kristóf és Darvas Benedek, édesapjukhoz hasonlóan zenei pályára léptek, mindketten kötődnek a színházi miliőhöz is.

Hobbija, több mint meglepő. Négyjegyű számok azonnali összeszorzásával ejti ámulatba a társaságába kerülőket, de eredeti produkcióival időnként fejszámolóművészként is fellép. Ennek kapcsán egy kis kötetet is megjelentetett.

11 éves kora óta pingpongozik, hatvanon túl is aktív, igazolt versenyző, Budapest I/A és I/B osztályban játszik.

A művészvilág, a belváros jellegzetes alakja. Öltözete évszaktól és alkalomtól függetlenül: ingujj, edzőcipő.

Pataki Éva a Nagyvárosi mesék – Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista című dokumentum filmjében – ritka alkalom – az apa és két fia együtt szerepel.

Műveiből[szerkesztés]

(A teljesség igénye nélkül)

Színház[szerkesztés]

Film[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

Kötetei[szerkesztés]

  • Számcirkusz. Trükkök és titkok fejszámolóknak; ill. Felvidéki András; Typotex, Bp., 2018 (A logika világa)
  • Álomtár; szerzői, Bp., 2019[5]

Vallomás[szerkesztés]

"Édesapám – Darvas Szilárd – ismert kabarettista és humorista volt. Korán – ’61-ben – halt meg, az egyik legnépszerűbb ember volt Budapesten, nagyon szerették a humorát. Őt sokszor láttam fellépni gyerekkoromban, és ez adott egy lökést. Nagyon korán kezdtem, kuplékkal, sanzonokkal. Erős hajlam van bennem a könnyű műfaj, a szórakoztató zene iránt. Táncdalokat is írtam, rengeteg sanzont, színészeket is nagyon sokszor kísértem. Eszenyi Enikő egyszemélyes műsorában is most én vagyok a zongorista. Ez egy rendes, egész estét betöltő, két óránál hosszabb műsor. Szinte csak alkalmazott zenét szereztem világéletemben. Nincs olyan munkásságom, mint egy zeneszerzőnek általában: kamaraművek, szonáták, szimfóniák stb. Egész egyszerűen azért nem, mert úgy érzem, ízig-vérig színházi ember, a dramatikus kísérőműfaj zenésze vagyok..."

Díjak[szerkesztés]

Kép és hang[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szívesebben nevezi magát zongoristának mint zongoraművésznek, szerinte az utóbbi cím csak a komolyzenét játszó zenészeknek jár
  2. RÉTCD 49
  3. Édesapja után, Darvas Ferenc is a Bábszínház alkotója lett
  4. Érdekesség: Pintér Béla több, például "Parasztopera" című darabjának zenéjét, Darvas Ferenc fia, Darvas Benedek szerezte
  5. digitális kiadás

Források[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap