Zsurzs Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsurzs Éva
Zsurzs Éva VII.JPG
Születési név Steinhercz Éva
Született 1925. szeptember 29.
Budapest
Elhunyt 1997. szeptember 6. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Zsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei 1. Zsurzs Mária (1946–?)
2. Zsurzs Kati (1955– )
Szülei Steinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Foglalkozása filmrendező
Díjak SZOT-díj (1966)
Érdemes művész (1970)
Kossuth-díj (1973)

Zsurzs Éva az IMDb-n
Zsurzs Éva PORT.hu-adatlapja

Zsurzs Éva (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.), születési neve: Steinhercz Éva,[1] Kossuth-díjas filmrendező.

Zsurzs Éva elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, Zsurzs Kati színésznő.

Élete[szerkesztés]

Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

Jelenet a Nő a barakkban (1960) című filmből, amelyért Zsurzs Éva 1962-ben Arany Nimfa-díjat kapott

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című film, melyért Palotai Boris a Monte Carlo-i feilmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. Legsikeresebb tévéjátékai a Fekete város, a Koppányi aga testamentuma, vagy az AbigélSzabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Filmjei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)

További információk[szerkesztés]