Zsurzs Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsurzs Éva
Zsurzs Éva VII.JPG
Született 1925. szeptember 29.
Budapest
Elhunyt 1997. szeptember 6. (71 évesen)
Budapest
Gyermekei Zsurzs Kati
Foglalkozása filmrendező
Díjak SZOT-díj (1966)
Érdemes művész (1970)
Kossuth-díj (1973)

Zsurzs Éva az IMDb-n
Zsurzs Éva PORT.hu-adatlapja

Zsurzs Éva (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.) Kossuth-díjas filmrendező.

Zsurzs Éva elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, Zsurzs Kati színésznő.

Élete[szerkesztés]

Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

Jelenet a Nő a barakkban (1960) című filmből, amelyért Zsurzs Éva 1962-ben Arany Nimfa-díjat kapott

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című film, melyért Palotai Boris a Monte Carlo-i feilmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. Legsikeresebb tévéjátékai a Fekete város, a Koppányi aga testamentuma, vagy az AbigélSzabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Filmjei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]