Lőcsei Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lőcsei Jenő
Született 1956. május 11. (64 éves)
Putnok
Állampolgársága magyar
Házastársa

Szinetár Dóra (1993–199?)

Szendy Szilvi (2002-)
Foglalkozása
  • táncművész
  • koreográfus
Iskolái Állami Balettintézet (–1976)
Kitüntetései

Lőcsei Jenő (Putnok, 1956. május 11. –) Liszt Ferenc-díjas táncos, koreográfus, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Lőcsei Jenő és Tóth Ildikó. Gyerekkorát Királdon töltötte. 1976-ban szerezte diplomáját az Állami Balettintézetben, majd egy évig képezte magát tovább Leningrádban mint ösztöndíjas. 1977-től tagja az Operaháznak. 1982-1987 között mint magántáncos működött, egyidejűleg a bécsi Staatsoperben is fellépett szólistaként. 1988-tól vezető szólista volt a norvég Nemzeti Balettnél. 1989-1991 között a nyugat-berlini Deutsche Oper vezető szólistája volt. 1992-1996 között Flensburgban mint balettigazgató, vezető szólista, koreográfus és balettmester működött. 1996-ban újfent az Operaháznál kezdett dolgozni, magántáncos, balettmester és koreográfus volt. 1999-2001 között a Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezető igazgatója volt. 2001 és 2015 között a Budapesti Operettszínház balettigazgatója, 2015-2018 koreográfusa.

Első koreográfiáját Königer Miklós Haláltánc című tévéfilmjéhez készítette, ebben főszereplőként is megjelent.

Három fia van. Második felesége Szinetár Dóra színésznő volt. Harmadik felesége Szendy Szilvi színésznő.

Színházi szerepei[szerkesztés]

  • Crassus (Seregi L.: Spartacus);
  • Colas (Ashton: A rosszul őrzött lány);
  • Tűzmadár (Béjart);
  • Művész (Seregi L.: A cédrus);
  • Rómeó (Seregi L.: Rómeó és Júlia);
  • Jézus (Fodor A.: A próba);
  • Zuhatag (Ailey: A folyó);
  • Herceg (Vojnonen: Diótörő);
  • Desiré (Nurejev: Csipkerózsika);
  • Herceg (Nurejev, ill. Grigorovics, ill. Róna V.: Diótörő);
  • Kiválasztott fiú (Béjart: Tavaszünnep);
  • Colas (Spoerli: A rosszul őrzött lány).
  • Albert (Adam: Giselle)
  • Oberon (Seregi L.: Szentivánéji álom).

Színházi koreográfiái[szerkesztés]

Magyar Állami Operaház

  • Strauss: A denevér (1997, 2002)
  • Bizet: Carmen (2000)
  • Bartók Béla: Csodálatos mandarin (2006)

Budapesti Operettszínház

Szentpétervári Zenés Komédia Színház

  • Strauss: A denevér
  • Kálmán Imre: Marica grófnő - a bécsi Volksoperben is bemutatták.
  • Offenbach: Párizsi élet (2007)
  • Fall: Madame Pompadour (2010)
  • Kálmán Imre: Montmartrei ibolya (2012)
  • Lehár Ferenc: A mosoly országa (2014)

Miskolci Nemzeti Színház

  • Loewe: My Fair Lady (2013)
  • Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (2019)

Szegedi Nemzeti Színház

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]