Komlós Juci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komlós Juci
Komlós Juci (1937)
Komlós Juci (1937)
Életrajzi adatok
Születési név Komlós Júlia
Művésznév Komlós Juci
Született 1919. február 10.
Szabadka
Elhunyt 2011. április 5. (92 évesen)
Budapest
Házastársa Földessy Géza
Gyermekei Földessy Margit
Pályafutása
Aktív évek 19352006
Híres szerepei Iluska
Kacsóh Pongrác: János vitéz
Teréza mama
Az aranyember
Takács Lenke
Szomszédok'
Díjai
Jászai Mari-díj 1957
Érdemes művész 1960
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)

Komlós Juci az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komlós Juci témájú médiaállományokat.

Komlós Juci (eredetileg: Komlós Júlia) (Szabadka, 1919. február 10.Budapest, 2011. április 5.[1]) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Komlós Vilmos és Pintér Irma színészek gyermeke, Komlós András színész testvére, Földessy Géza színész, színházi rendező és színigazgató felesége, Földessy Margit színművésznő édesanyja.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, Komlós Vilmos (18931959) nagyszerű komikus volt, aki évekig játszotta óriási népszerűséggel Sajó szerepét a Hacsek és Sajó című bohózatokban párjával, Herczeg Jenővel.

Édesanyja Pintér Irma, aki színésznő (komika) volt. Férje mellett játszott 1933-ban a Vica a vadevezős című filmben. Testvére Komlós András[2], nagybátyja a Jászai Mari-díjas, érdemes művész Tyll Attila volt.

Férje, Földessy Géza (19052001) színészként és színházigazgatóként is tevékenykedett. Pályája során minden szerepkörben fellépett. 1948-ban külföldre települt, és Münchenben színházat alapított. Férje disszidálása miatt Komlós Jucit retorziók érték itthon. Elváltak.

Gyermeke Földessy Margit, Balázs Béla-díjas színésznő. A Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió (IBS Színpad) színházi vezetője volt.

Unokája Galántai Márk, aki elektronikus zenével foglalkozik és rendezvényszervező. Dédunokája Galántai Laura.[3] „Margitkám, a lányom szokta emlegetni, hogy ő anyaváró gyerek volt. Ebből kitalálható, hogy nagymamaként volt mit törlesztenem. Akkor már nem is volt annyira fontos a pálya, úgyhogy tőlem telhetően igyekeztem is. Én voltam a legjobb cinkosa Márk unokámnak, aki lehet, hogy éppen ezért nem lett színész. Viszont a dédunokám, Laura minden megnyilatkozásában ott látom az őskomédiást.”[4] „A Szomszédok egyik fejezetében az egyik jelenetben valódi család lépett a kamera elé. Takácsné, a népszerű Lenke néni (azaz Komlós Juci) saját lányával, Földessy Margit színésznővel és annak fiával, Galántai Márkkal együtt szerepelt.”[5]

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pestszentlőrincen, az egykori Állami lakótelepen lakott és a Gulner Gyula utcai Általános Iskolában kezdte tanulmányait[6]. Rózsahegyi Kálmán színművészeti iskolájában végzett, 1935-ben. Először a Király Színházhoz szerződött, majd Szegeden, Miskolcon, a Szabad Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is játszott. 1947 után a Művész Színház, a Magyar Színház és a Vidám Színpad művésze lett. 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházában, 1957-től a József Attila, 1965-től kezdve pedig a Thália Színházban lépett fel. 1977 óta a Nemzeti Színház tagja. Eleinte naiva- és szubrettszerepeket játszott, később jelentős karakterszínésznővé vált. A színház mellett számos jelentős filmben szerepelt, így például az Aranyemberben is. A közönség jól ismerhette a Szomszédok című teleregény Lenke nénijeként. A Színház és Filmművészeti Egyetem 2005-ben - munkássága elismeréseként - felmentette az órák látogatásának kötelezettsége alól és kiállította neki a színész-diplomát.

Színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komlós Juci (balról az első nő) és barátai Pestszentlőrincen, az Állami lakótelepi kultúrház előtt

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1947–): 85. Ugyanitt negyvenkét színházi fotón is látható.[7]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Forog az idegen (1936)
  • Kis Katalin házassága (1950)
  • Semmelweis (1952)
  • Vihar (1952)
  • A harag napja (1953)
  • Rokonok (1954)
  • A megfelelő ember (1959)
  • Szerelem csütörtök (1959)
  • Négyen az árban (1961)
  • Fagyosszentek (1962)
  • Az aranyember (1962)
  • Esős vasárnap (1962)
  • Húsz évre egymástól (1962)
  • Özvegy menyasszonyok (1964)
  • Beszélő (1967)
  • Holtág (1968)
  • Lányarcok tükörben (1972)
  • Kísértés (1977)
  • B.U.É.K. (1978)
  • Örökség (1980)
  • Vásár (1986)
  • Aranyidő (1986)

Tévéfilmek, televíziós sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Próbaút (1960)
  • Princ, a katona (1967-tévésorozat)
  • Bors 1-15. (1968)
  • Kalevala (1969)
  • Villa a Lidón (1971)
  • Ászja (1971)
  • Öt férfi komoly szándékkal (1971)
  • Poldini úr (1972)
  • A bolondok grófja (1973)
  • Az ember melegségre vágyik (1972)
  • A peleskei nótárius (1975)
  • Felelet 1-6. (1975)
  • Százéves asszony (1976)
  • Az ész bajjal jár (1977)
  • A Zebegényiek (1978)
  • Mire megvénülünk 1-6. (1978)
  • Baleset (1978)
  • Gazdag szegények (1980)
  • Petőfi 1-6. (1981)
  • Tündér Lala (1981-mesejáték)
  • A legnagyobb sűrűség közepe (1981)
  • Glória (1982)
  • Míg új a szerelem (1983)
  • Mint oldott kéve 1-7. (1983)
  • Különös házasság 1-4. (1984)
  • Kismaszat és a Gézengúzok (1984)
  • Egy gazdag hölgy szeszélye (1986)
  • Szomszédok – Takács Lenke (1987–1999)
  • Birtokos eset (1989)

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Falkép (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.fn.hu/kultura/20110406/elhunyt_komlos_juci/
  2. Testvérével, Komlós Andrással egy alkalommal szerepeltek együtt a színpadon. Az előadás címe: Adáshiba. A bemutató a Játékszínben volt, 1984. december 23-án.
  3. Bóta Gábor et al. (2004: 123).
  4. Stílus és Életmód/Komlós Juci 90: a nemzet nagymamája
  5. Szomszédok rajongói honlapja/Kulisszatitkok – A–Z-ig
  6. [1]
  7. 2011. április 6-i lekérdezés
  8. Az utolsó színpadi jelenlét. IBS Színpad, 2003. október 11. Az egyetlen alakalom, amikor lányával egy darabban szerepelhetett.
  9. A Színházi adattárban regisztrált utolsó bemutató. Időpont: 2006. január 21.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bóta Gábor–Gedeon András–Vadas Zsuzsa–Váczy András: Komlós Juci, Budapest Print, Budapest, 2004.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]