Komlós Juci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komlós Juci
Komlós Juci (1937)
Komlós Juci (1937)
Életrajzi adatok
Születési név Komlós Julianna
Művésznév Komlós Juci
Született 1919. február 10.[1]
Szabadka
Elhunyt 2011. április 5. (92 évesen)[1]
Budapest
Házastársa Földessy Géza
Gyermekei Földessy Margit
Pályafutása
Aktív évek 19352006
Híres szerepei Iluska
Kacsóh Pongrác: János vitéz
Teréza mama
Az aranyember
Takács Lenke
Szomszédok
Díjai
Jászai Mari-díj 1957
Érdemes művész 1960
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komlós Juci témájú médiaállományokat.

Komlós Juci, születési neve: Komlós Julianna[2] (Szabadka, 1919. február 10.Budapest, 2011. április 5.[3]) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Komlós Vilmos és Pintér Irma színészek gyermeke, Komlós András színész testvére, Földessy Géza színész, színházi rendező és színigazgató felesége, Földessy Margit színművésznő édesanyja.

Családja[szerkesztés]

Édesapja, Komlós Vilmos (18931959) nagyszerű komikus volt, aki évekig játszotta óriási népszerűséggel Sajó szerepét a Hacsek és Sajó című bohózatokban párjával, Herczeg Jenővel.

Édesanyja Pintér Irma színésznő (komika) volt. Férje mellett játszott 1933-ban a Vica a vadevezős című filmben. Testvére Komlós András,[4] nagybátyja a Jászai Mari-díjas érdemes művész, Tyll Attila volt.

Férje, Földessy Géza (19052001) színészként és színházigazgatóként is tevékenykedett. Pályája során minden szerepkörben fellépett. 1948-ban külföldre települt, és Münchenben színházat alapított. Férje disszidálása miatt Komlós Jucit retorziók érték itthon. Elváltak.

Gyermeke Földessy Margit, Balázs Béla-díjas színésznő. A Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió (IBS Színpad) színházi vezetője volt.

Unokája Galántai Márk, aki elektronikus zenével foglalkozik és rendezvényszervező. Dédunokája Galántai Laura.[5] „Margitkám, a lányom szokta emlegetni, hogy ő anyaváró gyerek volt. Ebből kitalálható, hogy nagymamaként volt mit törlesztenem. Akkor már nem is volt annyira fontos a pálya, úgyhogy tőlem telhetően igyekeztem is. Én voltam a legjobb cinkosa Márk unokámnak, aki lehet, hogy éppen ezért nem lett színész. Viszont a dédunokám, Laura minden megnyilatkozásában ott látom az őskomédiást.”[6] „A Szomszédok egyik fejezetében az egyik jelenetben valódi család lépett a kamera elé. Takácsné, a népszerű Lenke néni (azaz Komlós Juci) saját lányával, Földessy Margit színésznővel és annak fiával, Galántai Márkkal együtt szerepelt.”[7]

Életpályája[szerkesztés]

Pestszentlőrincen, az egykori Állami lakótelepen lakott és a Gulner Gyula utcai Általános Iskolában kezdte tanulmányait.[8] Rózsahegyi Kálmán színművészeti iskolájában végzett, 1935-ben. Először a Király Színházhoz szerződött, majd Szegeden, Miskolcon, a Szabad Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is játszott. 1947 után a Művész Színház, a Magyar Színház és a Vidám Színpad művésze lett. 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházában, 1957-től a József Attila, 1965-től kezdve pedig a Thália Színházban lépett fel. 1977 óta a Nemzeti Színház tagja. Eleinte naiva- és szubrettszerepeket játszott, később jelentős karakterszínésznővé vált. A színház mellett számos jelentős filmben szerepelt, így például az Aranyemberben is. A közönség jól ismerhette a Szomszédok című teleregény Lenke nénijeként. A Színház és Filmművészeti Egyetem 2005-ben - munkássága elismeréseként - felmentette az órák látogatásának kötelezettsége alól és kiállította neki a színész-diplomát.

Színházi szerepei[szerkesztés]

Komlós Juci (balról az első nő) és barátai Pestszentlőrincen, az Állami lakótelepi kultúrház előtt

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1947–): 85. Ugyanitt negyvenkét színházi fotón is látható.[9]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Forog az idegen (1936)
  • Kis Katalin házassága (1950)
  • Semmelweis (1952)
  • Vihar (1952)
  • A harag napja (1953)
  • Rokonok (1954)
  • A megfelelő ember (1959)
  • Szerelem csütörtök (1959)
  • Négyen az árban (1961)
  • Fagyosszentek (1962)
  • Az aranyember (1962)
  • Esős vasárnap (1962)
  • Húsz évre egymástól (1962)
  • Özvegy menyasszonyok (1964)
  • Beszélő (1967)
  • Holtág (1968)
  • Lányarcok tükörben (1972)
  • Kísértés (1977)
  • B.U.É.K. (1978)
  • Örökség (1980)
  • Vásár (1986)
  • Aranyidő (1986)

Tévéfilmek, televíziós sorozatok[szerkesztés]

  • Próbaút (1960)
  • Princ, a katona (1967, tévésorozat)
  • Bors 1-15. (1968)
  • Kalevala (1969)
  • Villa a Lidón (1971)
  • Ászja (1971)
  • Öt férfi komoly szándékkal (1971)
  • Poldini úr (1972)
  • Az ember melegségre vágyik (1972)
  • Ejnye Cecília! (1973)
  • A bolondok grófja (1973)
  • A peleskei nótárius (1975)
  • Felelet 1-6. (1975)
  • Százéves asszony (1976)
  • Az ész bajjal jár (1977)
  • A Zebegényiek (1978)
  • Mire megvénülünk 1-6. (1978)
  • Baleset (1978)
  • Gazdag szegények (1980)
  • Petőfi 1-6. (1981)
  • Tündér Lala (1981-mesejáték)
  • A legnagyobb sűrűség közepe (1981)
  • Glória (1982)
  • Míg új a szerelem (1983)
  • Mint oldott kéve 1-7. (1983)
  • Különös házasság 1-4. (1984)
  • Kismaszat és a Gézengúzok (1984)
  • Egy gazdag hölgy szeszélye (1987)
  • Szomszédok – Takács Lenke (1987–1999)
  • Birtokos eset (1989)

Elismerései[szerkesztés]

Falkép (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél

Emlékezete[szerkesztés]

2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2016. július 21.)
  2. TalentBank Kft. (ügyvezetők: Földessy Margit és Galántai Márk) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. (Hozzáférés: 2017. május 22.)
  3. http://www.fn.hu/kultura/20110406/elhunyt_komlos_juci/
  4. Testvérével, Komlós Andrással egy alkalommal szerepeltek együtt a színpadon. Az előadás címe: Adáshiba. A bemutató a Játékszínben volt, 1984. december 23-án.
  5. Bóta Gábor et al. (2004: 123).
  6. Stílus és Életmód/Komlós Juci 90: a nemzet nagymamája
  7. Szomszédok rajongói honlapja/Kulisszatitkok – A–Z-ig
  8. [1]
  9. 2011. április 6-i lekérdezés
  10. Az utolsó színpadi jelenlét. IBS Színpad, 2003. október 11. Az egyetlen alkalom, amikor lányával egy darabban szerepelhetett.
  11. A Színházi adattárban regisztrált utolsó bemutató. Időpont: 2006. január 21.

Irodalom[szerkesztés]

  • Bóta Gábor–Gedeon András–Vadas Zsuzsa–Váczy András: Komlós Juci, Budapest Print, Budapest, 2004.

További információk[szerkesztés]