Margaret Rutherford
| Margaret Rutherford | |
 | |
| A Falstaff-film amerikai plakátja: Orson Welles, Jeanne Moreau és Margaret Rutherford (1967) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Margaret Rutherford |
| Művésznév | Margaret Rutherford |
| Született |
1892. május 11. Balham, Surrey Anglia |
| Elhunyt |
1972. május 22. (80 évesen) Buckinghamshire, Anglia |
| Házastársa | Stringer Davis (1945-1972) |
| Iskolái |
|
| További díjak |
|
| Margaret Rutherford IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Margaret Rutherford témájú médiaállományokat. | |
Margaret Rutherford (1892. május 11. – 1972. május 22.) Oscar-díjas angol karakterszínész, művészi teljesítménye elismeréséül nemesi rangot kapott. A második világháború után vált ismertté Noël Coward Vidám Kísértet (Blithe Spirit) és Oscar Wilde Bunbury – avagy jó, ha szilárd az ember (The Importance of Being Earnest) adaptációiban való szereplésével.
Gyermekkora[szerkesztés]
Balham városában született szülei egyedüli gyermekeként (édesanyja Florence Nicholson volt). Édesapja, William Benn Rutherford sok évig szenvedett elmebajban, majd miután 1883. március 4-én agyonverte apját, hét évet töltött a broadmoori elmegyógyintézetben. Amikor – állapota jobbra fordulása miatt – hazaengedték családjához, a Benn nevet letette, és 1904-ig, mikor ismét és ekkor már véglegesen elmegyógyintézetbe került, családjával élt. Margaret Rutherford gyermekkoráról kevés elérhető adat maradt fenn.
Rutherfordot Indiába vitték, de amikor édesanyja meghalt, még kisgyermekként visszahozták Nagy-Britanniába, hogy nagynénje, Bessie Nicholson gondoskodjon róla. Tanulmányait a független Wimbledon Gimnáziumban és a RADA-ban végezte.
Karrierje[szerkesztés]
Későn fordult a színészet felé, mivel ifjú éveiben tanárként dolgozott – beszédtechnikát oktatott. Színpadi debütálására az Old Vicben, 33 éves korában került sor. Mivel fizikai megjelenése szinte teljesen kizárta romantikus hősnők eljátszásának a gondolatát, hamarosan vígjátéki szerepekben tette elismertté nevét, és játszott a XX. század közepén készült legsikeresebb brit filmek többségében. „Sosem szándékoztam játékommal nevettetni. Mindig meglepődöm azon, hogy a közönség egyáltalán mulatságosnak tart engem,” írta Rutherford önéletrajzában. Az ezen filmek legtöbbjében kapott szerepeit eredetileg színpadon játszotta.
1945-ben összeházasodott a szintén színész Stringer Davisszel, akivel gyakran szerepeltek együtt filmjeikben.
Az 1950-es években Rutherford és Davis adoptálták az akkor húszas éveiben járó írót, Gordon Langley Hallt. Hallnak később nemi átalakító műtétje volt, és azután nevét Dawn Langley Simmonsra változtatta. Ezen a néven írta meg Rutherford önéletrajzát 1983-ban.
1957-ben Rutherford Cynthia Gordon szerepében tűnt fel az amerikai helyzetkomédia, a Dick and the Duchess Patrick O’Neill és Hazel Court főszereplésével Angliában forgatott epizódjában (The Kissing Bandit).
1961-ben először játszotta el azt a filmszerepet, melyhez a továbbiakban leginkább kötötték nevét, Miss Marple szerepét az eredeti Agatha Christie regényekhez lazán kapcsolódó ötrészes filmsorozatban. Rutherford, immár 70 évesen, ragaszkodott ahhoz, hogy saját ruháit viselje a nyomozó vénkisasszony, Jane Marple szerepében, valamint, hogy a férje is szerepeljen a filmekben. A Scooter a Back in the UK című számában e sorozat főcím zenéjének témáját dolgozta fel, és a dalhoz készített videóklipet is a sorozat képi és hangulati világába illesztette.
1964-ben, amikor Cathy McGowan a Ready Steady Go!-ban megkérdezte George Harrisont, hogy ki a kedvenc női filmsztárja, ő így válaszolt: „Margaret Rutherford!”
Rutherford Golden Globe-, és – legjobb női mellékszereplőként – Oscar-díjat nyert az 1963-as The V.I.P.s című filmben nyújtott alakításáért, a feledékeny Brighton hercegnőjeként, Elizabeth Taylor és Richard Burton oldalán. 1966-ban a Chimes at Midnightban mutatott teljesítményével szintén felülmúlta magát. Itt Quickly tanárnő szerepét játszotta olyan jól, hogy II. Erzsébet királynő nemesi rangra emelte őt. 1967-ben a Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozatával (DBE) tüntette ki.
Kései évei és halála[szerkesztés]
Élete alkonyán Alzheimer-kórban szenvedett. John Gielgud írta: „Az utolsó szereplése, mely a Haymarket színházban Sir Ralph Richardsonnal a The Rivalsben volt, és végül néhány hét elteltével rákényszerült, hogy abbahagyja a szereplést, megrendítő küzdelem volt a nyilvánvalóan elszálló erejével szemben.”
Margaret Rutherford férje, Stringer Davis mellett nyugszik, aki 1973. augusztusában hunyt el, a St. James templom temetőjében, Gerrards Crossban (Buckinghamshire, Anglia).
Rutherford unokatestvére volt a brit Munkáspárt baloldali szárnyában politizáló Tony Bennek.
Válogatott színpadi szereplései[szerkesztés]
- Blithe Spirit (Vidám Kísértet)
- The Way of the World (Így él a világ)
- The Importance of Being Earnest (Bunbury, avagy jó ha szilárd az ember), mint Miss Prism és a New Yorkban (1947) mint Lady Bracknell, rendezte: John Gielgud.
- The Rivals
- The School for Scandal(A rágalom iskolája)
- The Solid Gold Cadillac (A megbízható arany Cadillac, 1965)
Filmjei[szerkesztés]
| Év | Film | Szerep | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1936 | Talk of the Devil | házvezetőnő | |
| Dusty Ermine | Evelyn Summers úgy is mint Miss Butterby | ||
| Troubled Waters (Zavaros vizeken) | jelentéktelen szerep | ||
| 1937 | Missing, Believed Married (1938) | Lady Parke | |
| Catch As Catch Can | Maggie Carberry | ||
| Big Fella | dada | jelentéktelen szerep | |
| Beauty and the Barge | Mrs. Baldwin | ||
| 1941 | Spring Meeting | Bijou nagynéni | |
| Viharos esküvő (Quiet Wedding) | Tisztviselő | ||
| 1943 | Yellow Canary | Mrs. Towcester | |
| Túlsó part (The Demi-Paradise) | Rowena Ventnor | ||
| 1944 | English Without Tears | Lady Christabel Beauclerk | |
| 1945 | Vidám kísértet (Blithe Spirit) | Madame Arcati | |
| 1947 | While the Sun Shines | Dr. Winifred Frye | |
| Meet Me at Dawn | Madame Vernore | ||
| 1948 | Miranda | Carey nővér | |
| 1949 | Útlevél Pimlicóba (Passport to Pimlico) | Professor Hatton-Jones | |
| 1950 | Egy boldog nap (The Happiest Days of Your Life) | Muriel Whitchurch | |
| Her Favorite Husband | Mrs. Dotherington | ||
| 1951 | Varázsdoboz (The Magic Box) | Lady Pond | |
| 1952 | Curtain Up | Catherine Beckwith/Jeremy St. Claire | |
| Miss Robin Hood | Miss Honey | ||
| Bunbury, avagy jó ha szilárd az ember (The Importance of Being Earnest) | Miss Letitia Prism | ||
| Castle in the Air | Miss Nicholson | ||
| 1953 | Innocents in Paris | Gwladys Inglott | |
| Botrány az áruházban (Trouble in Store) | Miss Bacon | ||
| 1954 | The Runaway Bus | Miss Cynthia Beeston | |
| Mad About Men | Carey nővér | ||
| Aunt Clara | Clara Hilton | ||
| 1955 | An Alligator Named Daisy | Prudence Croquet | |
| 1957 | The Smallest Show on Earth | Mrs. Fazackalee | |
| Just My Luck | Mrs. Dooley | ||
| 1959 | I’m All Right Jack | Dolly nagynéni | |
| 1961 | On the Double | Lady Vivian | |
| Gyilkosság, mondta a hölgy (Murder, She Said) | Miss Jane Marple | ||
| 1963 | Temetni veszélyes (Murder at the Gallop) | Miss Jane Marple | |
| Egér a Holdon (The Mouse on the Moon) | XIII. Gloriána nagyhercegnő | ||
| Fejesek (The V.I.P.s) | Brighton hercegnéje | Oscar-díj a legjobb női mellékszereplőnek Golden Globe | |
| 1964 | Mrs. McGinthy halott (Murder Most Foul) | Miss Jane Marple | |
| Hahó, gyilkos! (Murder Ahoy) | Miss Jane Marple | ||
| 1965 | Falstaff (Campanadas a medianoche) | Quickly tanárnő | |
| Az ABC-gyilkosságok (The Alphabet Murders) | Miss Jane Marple | rövid karakterszerep | |
| 1967 | A hongkongi grófnő (A Countess from Hong Kong) | Miss Gaulswallow | |
| Arabella | Ilaria hercegnő | ||
| The Wacky World of Mother Goose | Lúdanyó | hangja |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven), 2004
Források[szerkesztés]
- Matthew Sweet (March 7, 2004). "A LIFE IN FILMS: Murder she hid". The Independent on Sunday (via findarticles.com). http://findarticles.com/p/articles/mi_qn4159/is_20040307/ai_n12751110/pg_3. Hozzáférés ideje: 2007-11-30.
- Stage and Screen Lives, Oxford University Press, 2001. P 291
- Rutherford, Margaret, as told to Gwen Robyns. Margaret Rutherford: An Autobiography. W. H. Allen, London. 1972.
- Stage and Screen Lives, Oxford University Press, 2001. P 291
Irodalom[szerkesztés]
- Rutherford, Margaret, as told to Gwen Robyns. Margaret Rutherford: An Autobiography. W. H. Allen, London. 1972.
- Simmons, Dawn Langley. Margaret Rutherford. A Blithe Spirit. London, 1983.
További információ[szerkesztés]
- Margaret Rutherford a PORT.hu-n (magyarul)
- Margaret Rutherford az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Margaret Rutherford az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Margaret Rutherford a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Margaret Rutherford az AlloCiné weboldalán (franciául)
- Margaret Rutherford Pictures. Fanpix.Net (fanpix.famousfix.com). (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Margaret Rutherford című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
