Surrey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Surrey
Surrey UK locator map 2010.svg
Surrey címere
Surrey címere
Surrey zászlaja
Surrey zászlaja
Közigazgatás
Ország Egyesült Királyság
Népesség
Teljes népesség 1 168 800 fő (2015)
Népsűrűség 683 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1663 km²
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
tanácsának weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Surrey témájú médiaállományokat.

Surrey (kiejtése: /ˈsʌri/) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a South East England régióban. Északkeletről Nagy-London, keletről Kent, délkeletről East Sussex, délről West Sussex, nyugatról Hampshire, északnyugatról pedig Berkshire megyékkel határos. Székhelye Guildford, de a megyei tanács a Nagy-Londonhoz tartozó Kingston upon Thames-ben ülésezik. A nem-nagyvárosi és ceremoniális megye területe megegyezik.

Lakossága 2014-ben 1 135 500 fő volt.

Története[szerkesztés]

A római hódítás előtt a mai Surrey területét feltehetőeleg a kelta atrebates törzs foglalta el, akik a Temzétől délre laktak és központjuk a hampshire-i Calleva Atrebatumban volt. I.sz. 42-ben a folyótól északra lakó catuvellauni törzs legyőzte őket és királyuk, Verica Galliába menekült, ahol a rómaiak segítségét kérte. A következő évben a birodalom elkezdte Britannia meghódítását, melyben az atrebates törzs a szövetségesük volt.

Az 5-6 században germán angolszászok települtek meg Britanniában. A helynevekből következtetve Surreybe a Godhelmingas, Tetingas és Woccingas szász törzsek költöztek. Surrey ekkor kapta a nevét is, jelentése déli régió (Suthrige). A régió a déli szász királyságok (Kent, Essex, Sussex, Wessex és Mercia) közötti határterület volt és sokszor cserélt gazdát, míg végül 825-ben végleg Wessexé lett. Lévén a szárazföld belsejében, a kisebb viking portyázások elkerülték, csak a nagy inváziós hadseregek érték el, mint amelyik 851-ben a Temzén hajózott fel 350 hajóval és 15 ezer emberrel.

A normann hódítás után a helyi szász földbirtokosok elvesztették vagyonukat és földjeik a királyé vagy normann uraké (mint Richard fitz Gilbert) lettek. II. Vilmos király 1088-ban létrehozta híve, William de Warenne számára a Surrey grófja címet. Utódai a 14. századig viselték a tisztséget, amikor a család kihalt és Surreyt Arundel grófjai, a FitzAlanok örökölték meg tőlük. Ez a család 1415-ben halt ki és a Surrey grófja címet csak a 15. század végén hozták újból létre a Howardok számára.

Nonsuch Palace

1215-ben Surrey területén, Runnymede mezején írták alá a Magna Cartát. A középkor során a grófságnak nem volt különösebb politikai vagy gazdasági jelentősége, egyik jelentősebb család sem merítette innen hatalmát és nem volt itt püspöki székhely sem. Talaja nem biztosított nagy termést, de a területét nagyrészt borító Weald erdőségeit 1800-ra szinte teljesen kivágták. A legfőbb jövedelemtermelő tevékenység a gyapjúszövés volt, Guildford központtal.

A Tudorok idején a Londontól kényelmes távolságra eső Surreyben fényűző királyi palotákat építettek. VII. Henrik Richmondban bővítette ki a meglévő rezidenciát, fia, VIII. Henrik pedig a közeli Ewelben emeltette a pazar Nonsuch (Párjanincs)-palotát.

A 16-17. században lehanyatlott a gyapjúszövő-ipar és helyét a Weald vasércbányáinak kiaknázása vette át. A 18. század végén, de főleg a 19. század vasútépítéseinek köszönhetően az addig ritkán lakott és vidékies Surreybe kiköltöztek a fővárosba dolgozni bejáró londoniak, ami maga után vonta a helyi gazdaság gyors növekedését is. A 19. században főleg a papír- és puskaporgyártás fejlődött gyorsan. A főváros egyre terjeszkedett, többek között Surrey kárára; először 1889-ben csatolták át területéből Londonhoz, majd a 20. században átkerült Croydon, Kingston upon Thames és sok kisebb település. Greater London 1965-ös megalakulása további területi veszteségeket jelentett. A megyei tanács azonban ragaszkodik a hagyományokhoz és továbbra is Kingstonban ülésezik, noha a város már nem tartozik a megyéhez.

Földrajza[szerkesztés]

Surrey területe 1 663 km2, amivel 35. a 48 angol megye között. Legmagasabb pontja a 295 méteres Leith Hill, míg a legalacsonyabb a Temze-parti Long Ditton 6,6 méterrel. A megye közepén húzódnak végig nyugat-kelet irányban a North Downs krétakőből álló alacsony gerincei, amelyet a Temze mellékfolyói, a Wey és Mole szakítanak meg. Egyéb folyók a (szintén a Temzébe ömlő) Bourne és Hogsmill. A North Downs nyugaton csak keskeny sávon van jelen, míg északkelet felé kiszélesedik és Kelet-Surrey területének jelentős részét elfoglalja. A dombvidék nagy részét ma ismét erdő borítja, Surrey területének 22,4%-ával Anglia legerdősültebb megyéje (az országos átlag 11,8%). Box Hillen található az egész Egyesült Királyság legrégebbi (és Európa egyik legrégebbi) érintetlen erdeje.

Közigazgatás és politika[szerkesztés]

Surrey kerületei

Surrey területe 11 kerületre oszlik:

  1. Spelthorne
  2. Runnymede
  3. Surrey Heath
  4. Woking
  5. Elmbridge
  6. Guildford
  7. Waverley
  8. Mole Valley
  9. Epsom and Ewell
  10. Reigate and Banstead
  11. Tandridge

Surrey 11 képviselőt küldhet a parlament alsóházába. A 2015-ös választások után ezek közül valamennyi a Konzervatív Párt jelöltje volt.

A megye 20 ezer lakosnál népesebb települései: Guildford (96 256 fő), Woking (62 796 fő), Farnham (39 488 fő), Camberley (37 916 fő), Ewel (34 872 fő), Epsom (31 489 fő), Ashford (27 382 fő)

Gazdaság[szerkesztés]

Londonhoz való közelsége miatt a fővároson kívül Surreyben van az Egyesült Királyságban a legmagasabb GDP-fő, de a legmagasabb lakhatási költségek is. Állítólag az országban itt él a legtöbb milliomos. A bankszektorban dolgozók magas száma miatt igen nagy az átlagjövedelem is. Számos cég és szervezet (több mint bármely más brit megyében) ide költöztette országos központját. Közéjük tartozik a Nikon, Whirlpool, Canon, Toshiba, Samsung, Philips, Kia Motors, Toyota, Pfizer, Sanofi-Aventis, Esso, Unilever, Procter & Gamble vagy Nestlé.

Híres surrey-iek[szerkesztés]

Julie Andrews mint Mary Poppins
Thomas Malthus

Látnivalók[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Surrey című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]