Matthew Arnold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Matthew Arnold
Matthew Arnold - Project Gutenberg eText 16745.jpg
Született 1822. december 24.[1][2][3][4][5]
Laleham
Elhunyt 1888. április 15. (65 évesen)[6][1][2][3][4]
Liverpool
Állampolgársága brit
Házastársa Frances Lucy Wightman[7][8]
Gyermekei
  • Basil Arnold
  • Eleanore Mary Caroline Arnold
  • Thomas Arnold
  • Lucy Charlotte Arnold
  • Richard Penrose Arnold
  • Trevenen William Arnold
SzüleiMary Penrose
Thomas Arnold
Foglalkozása
Iskolái
  • Balliol College
  • Rugby School (1837. szeptember – )
Kitüntetései American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
Sírhelye Surrey
A Wikimédia Commons tartalmaz Matthew Arnold témájú médiaállományokat.
Családfája

Matthew Arnold (1822. december 24.1888. április 15.) angol költő és kritikus, aki iskolaellenőrként dolgozott.

Élete[szerkesztés]

Matthew Arnold a middlesexi Lalehamben született 1822 karácsonyán. William Wordsworth a közelben lakott, és a család barátja volt. Arnold már középiskolás korában megnyert egy magazin által szervezett esszépályázatot. 1841-ben ösztöndíjat nyert Oxfordba, a Balliol College-ba, ahonnan remek eredményekkel és egy diplomával távozott. Rövid kitérő után állást kapott az egyetemen, majd magántitkár és őfelsége egyik iskolafelügyelője lett. Két hónapra rá feleségül vette Frances Lucy-t. Hat gyermekük született (Thomas, Trevenen William, Richard Penrose, Lucy Charlotte, Eleanore Mary Caroline, William Masefield).

Munkája révén rengeteget utazott Angliában, sok időt töltve vonatokon, várótermekben és kis városkák szállodáiban. A vasút hiánya miatt korábban még egyetlen angol író vagy költő sem utazhatott annyit, mint Arnold.

1852-ben kiadták második verseskötetét (Empedocles on Etna, and Other Poems). 1857-től költészetet tanított az Oxfordi Egyetemen. Ő volt az első, aki latin helyett ezt angolul tette. 1859-ben Európában utazgatott, hogy vizsgálja az európai oktatási gyakorlatokat.

1865-ben adta ki két könyvből álló sorozatát Essays in Criticism: First Series és Essays in Criticism: Second Series címmel. 1883 és 1884 között az Amerikai Egyesült Államokban tartott előadásokat az oktatásról és Ralph Waldo Emersonról.

Arnold váratlan hirtelenséggel halt meg szívelégtelenségben, 1888-ban.

Költészete[szerkesztés]

Arnoldot a három nagy viktoriánus költők egyikeként szokták emlegetni, Alfred Tennyson és Robert Browning neve mellett.[9]

Egy Matthew Arnoldnak állított emléktábla a londoni Chester Square 2 szám alatt.

Doveri part (Dover Beach) című 1867-es költeménye, mely egy rémálomszerű világot festett le, ahonnan a régi vallásos igazságok elűntek, kifejezi azon nézetét, miszerint az emberi szeretet az emberiség egyetlen védelme a sötétséggel szemben. Ezt gyakran szokták a „modern érzékenység” (modern sensibility) egyik első példájaként emlegetni. Arnold legjobb költeményeiben egyértelműen felfedezhető Wordsworth hatása, ahogy ezt ő maga is elismeri a kötet előszavában.

Néhányan Arnoldot tekintik az angol romantika és modernizmus közötti hídnak. Szimbolikus látképei tipikusnak számítottak volna a romantikus időszakban, azonban kételkedő és pesszimista nézetei inkább a modernistákra jellemzőek. Néhány írásának racionalista jellemvonását támadta az olvasóközönség, mégis nagy hatással volt korára.

Irodalomkritikája[szerkesztés]

Arnold első irodalomkritikájának a verskötetéhez írt 1853-as Előszó (Preface to the Poems) számít. Ebben kifejti, hogy miért cenzúrázta saját magát, és ezek alapján miért hagyta ki az Empedocles on Etna című versét a kötetből. Számára a költészet témája, a görögökre jellemző stílus tisztasága, valamint Goethe és Wordsworth irodalmi hagyatéka rendkívüli fontosságú.[10]

Essays in Criticism című írása a mai napig nagy hatással van a kritikusokra. Az ebben lévő esszék közül az egyik leghíresebb a The Study of Poetry. Ebből kiderül, hogy Arnold szerint a legfontosabb tényező egy vers bírálatakor, hogy az mennyire igaz és komoly. Eszerint Chaucer Canterburyi meséitől Arnold nem volt elragadtatva. Arnold továbbá úgy vélte, hogy az olyan komoly művek, mint Shakespeare-éi és Miltonéi, jelenthetné az összehasonlítási alapot más költeményekkel.

Szonettje a magyarokhoz[szerkesztés]

Szonett a magyar nemzethez (1848)

Kardos Pál fordítása

Nem a spanyol hosszas haláltusája,
nem dús angol, ki görnyed, hogy kufár
partját öntözze minden aranyár,
nem franciák őrült hejehujája,
a magas eget hasigassa bár,
nem is a jenki mohó durvasága,
s nem a német szószátyár butasága
a hősi szép élet reménye már.
Magyar! Te váltsd meg az emberiséget!
Idézd föl lánctörő hősök korát,
szülessen újjá ez a holt világ!
Idézd az ősi görög hősiséget,
mely Szalamisz fokán szent lángban égett
szirtre sújtva Xerxész hajóhadát!

Magyarul[szerkesztés]

  • Témaválasztás a költészetben; ford. Molnár Miklós; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven), 2004
  8. Kindred Britain
  9. Collini, 1988, pg. 2.
  10. Watson, 1962, pg. 147.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Matthew Arnold
A Wikimédia Commons tartalmaz Matthew Arnold témájú médiaállományokat.