Robert Browning

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Browning
Robert Browning - Project Gutenberg eText 13103.jpg
Született 1812. május 7.[1][2][3][4][5]
London[6]
Elhunyt 1889. december 12. (77 évesen)[1][2][3][4][5]
Velence[6]
Állampolgársága Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága
Házastársa Elizabeth Barrett Browning
Gyermekei Robert Barrett Browning
Foglalkozása
Iskolái University College London
Sírhely Westminsteri apátság

Robert Browning aláírása
Robert Browning aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Browning témájú médiaállományokat.

Robert Browning (Camberwell, London, 1812. május 7.Velence, Olaszország, 1889. december 12.) angol költő, dramaturg.[7]

Tennyson mellett a Viktória-kor legjelentősebb költője. Elsősorban az emberi lélekben lejátszódó belső dráma érdekelte. Legjobb színdarabjai, így az Amerre Pippa járt (1841)[8] inkább drámai költeménynek tekinthetők. Lírai költeményei (Csengettyűk és gránátalmák – sorozat, 1841-46) is erős drámaiságot sugároznak. Műveinek alakjai a félöntudat állapotában ontják monológjaikat („Browning-féle drámai monológ”), a lelkükben lezajló dráma mozzanatait epikus, színpadszerűtlen belső monologikus formában. A nehezen érthető darabok közé tartozik Sordello (1840)[9] című költeménye. Kísérletező alkat, közelítette egymáshoz a három műnem világát, kifejezési lehetőségeit.

  • Felesége: Elizabeth Barrett-Browning.
  • Fia: Robert Barrett-Browning, Penininek becézték.
  • Testvére: Sarianna Browning.
  • Eszményképe: Percy Bysshe Shelley.
  • Hatása: Stephen King amerikai író Robert Browning: Roland vitéz a Setét Toronyhoz ért című műve hatására írta meg a Setét Torony sorozatot. Mind a 8 kötet elején szerepel Browning verse.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ^ a b Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978). (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)
  7. Robert Browning, Encyclopaedia Britannica.
  8. Robert browning, Encyclopaedia Britannica.
  9. Robert Browning, New World Encyclopaedia.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Robert Browning témában.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Robert Browning témában.