University College London
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
University College London | |
Alapítva | 1826 |
Alapító | Henry Brougham, 1st Baron Brougham and Vaux |
Hely | Egyesült Királyság, Bloomsbury |
Típus |
|
Tanulólétszám | 23 250 |
Tagság |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51° 31′ 29″, ny. h. 0° 08′ 01″51.524722°N 0.133611°WKoordináták: é. sz. 51° 31′ 29″, ny. h. 0° 08′ 01″51.524722°N 0.133611°W | |
Az University College London weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz University College London témájú médiaállományokat. |
A University College London, ismertebb nevén UCL, a University of London legrégebbi részlege a brit fővárosban és egyike az utóbbi két alapító egyetemének. 2022-ben a világ egyetemi rangsorában (QS Ranking) a 8. helyet foglalja el.[1] Alapító tagja a Russel Groupnak, amely az angol elit egyetemek csoportosulása és szintén egyike a Golden Triangle-nek ami a UCL-en kívül magába foglalja az Oxfordi és Cambridge-i Egyetemeket. Az egyetem egyike az Európa top 3-nak (ARWU 2009; THES-QS 2009) és az éves pénzügyi forgalma meghaladja az 550 millió fontot. Kutatási kiválóság alapján a legjobbnak értékelte a The Times Higher Education az Egyesült Királyságban. Kenya, Ghána, a modern Japán és Nigéria nemzeteinek „atyja” is az öregdiákok közé tartozik csakúgy, mint a telefon feltalálója, Alexander Graham Bell, vagy a DNS szerkezetének egyik felfedezője. 2018-ban összesen 33 Nobel-díjasa volt az intézménynek amely terén a „Londoni Egyetem” legsikeresebb intézménye olyan világhíres intézmények előtt, mint a London School of Economics, King’s College London, vagy a 2007-ben a szervezetből kivált Imperial College. Az egyetem rektora Malcolm Grant professzor. Nagy-Britanniában az első olyan egyetem volt, amely faji, osztálybeli és nemi hovatartozástól függetlenül vette fel tanulóit. 21 800 diákjával az Egyesült Királyság egyik legnagyobb egyeteme. Az egyetem épületei szétszórva találhatók Londonban.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A UCL London központjában Bloomsburyben, a főépület a Gower Streeten található, de az egyetem több épületegyüttesből áll, melyek a főváros különböző területein helyezkednek el. A Gower Street-i épületben található a természettudományi és központi könyvtár, a nyelvi és a történelmi osztály, a Bloomsbury színház, a biológia és fizika osztályok és a Petrie Egyiptológiai Múzeum. A további épületek a szomszédos Gordon Streeten és Gordon Square-en találhatóak, amelyek az Archeológiai Intézetnek, a kémiai osztálynak, a Bartlett Építészeti Iskolának és a Szláv és Kelet-Európai nyelvek osztályának adnak otthont.
A UCL szomszédságában sok nevezetesség található, úgymint a British Museum, a British Library, a Royal Academy of Dramatic Art, és a Brit Orvosi Társaság (BMA) székhelye. A legközelebbi metróállomás a Euston Square, de a Warren Street-i, Russell Square-i és Goodge Street-i megállók is gyalogtávolságra vannak.
Története
[szerkesztés]A UCL-t 1826-ban alapították London University néven, hogy egy szekuláris alternatívát szolgáltassanak az Oxfordi és Cambridge-i Egyetem mellett. Jeremy Bentham filozófust tekintik a UCL spirituális atyjának, aki jelentős szerepet játszott az Egyetem fejlesztésében. A University College London nevet 1836-ban kapta, abban az évben, amikor felruházták egyetemi diplomák odaítélésére és a King's College Londonnal együtt létrehozták a University of London-t. Amikor 1907-ben a University of Londont újraszervezték, több társegyeteme, a UCL-lel együtt elvesztette jogi létezését. Ez a helyzet 1977-ig állt fenn, amikor is a UCL visszakapta független státuszát.
Híres magyar tanárai
[szerkesztés]- Laczkovich Miklós (1948) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Peter Sherwood (1948–) magyar származású, hivatásos nyelvész, író, fordító, szótáríró, hungarológus, finnugrisztikai szakértő, kritikus, lexikográfus, a nagy-britanniai magyar nyelv- és irodalomoktatás kiemelkedő alakja
Híres magyar diákjai
[szerkesztés]- Fonagy Péter (1952–) magyar származású, brit pszichoanalitikus, klinikai pszichológus
- Jankovich Béla (1865–1939) oktatáspolitikus, közgazdász, az MTA tagja, 1913–1917 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere (1889–1890)
- Járóka Lívia (1974–) cigány származású szociálantropológus, politikus, az Európai Parlament (EP) magyar képviselője
- Nusser Zoltán (1968–) Széchenyi-díjas magyar állatorvos, biológus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Salacz Magda (1935–) művészettörténész, könyvtáros
- Sárközi Mátyás (1937–) Kossuth-díjas magyar író, kritikus, műfordító, szerkesztő
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ QS World University Rankings 2022 (angol nyelven). Top Universities. (Hozzáférés: 2022. január 12.)