Julie Andrews
| Julie Andrews | |
| Született | Julia Elizabeth Wells[1] 1935. október 1. (90 éves)[2][3][4][5][6] Walton-on-Thames |
| Álneve | Julie Edwards |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | angol |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | három gyermek: Emma Walton Hamilton |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1945– |
| Híres szerepei |
|
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Golden Globe-díjak | |
| |
| BAFTA-díjak | |
| |
| Emmy-díjak | |
| |
| További díjak | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Julie Andrews témájú médiaállományokat. | |
Dame Julie Andrews (Surrey, 1935. október 1.[15] –) Oscar-, háromszoros Golden Globe-, háromszoros Primetime Emmy-, valamint BAFTA-díjas angol színésznő, a A Brit Birodalom Rendje (DBE) birtokosa.
Híressé olyan Broadway musicalszerepei tették, mint például a My Fair Lady és a Camelot, valamint musicalfilmek, köztük A muzsika hangja és a Mary Poppins, amiért Oscar-díjat kapott. A filmtörténelem egyik kiemelkedő egyénisége.
Fiatalkora
[szerkesztés]1935. október 1-jén született Walton-on-Thamesben, Angliában. Anyja Barbara Wells (született Morris) Edward C. „Ted” Wells kohászati és famunkásoktatóhoz ment hozzá, de Julie anyja és a család egyik barátjának viszonyából született.[16] Andrews a 2008-ban megjelent, Home című önéletrajzi írásában elmondja, hogy egyik dédanyja cselédlány, dédapja pedig kertész volt. Ezen kívül azt is megtudjuk, hogy két nagyszülője fiatalon, szifiliszben halt meg.[17]
Már nagyon fiatalon órákat vett Joan nagynénje tánciskolájában, ahol fizetésképp anyja játszott a zongorán. Első (néma) szerepe kétévesen egy tündér volt, háromévesen már beszélő-éneklő szerepet játszott a Winken, Blinken, and Nod című darabban.[18][19]
A második világháború idején Andrews anyja és férje különköltöztek, később el is váltak. Mindketten újraházasodtak. Julie az anyjához került, aki Ted Andrewshoz ment feleségül, így lett Andrews a családneve. A Cone-Ripman Schoolban vett leckéket, majd Lilian Stiles-Allentől.
Pályafutása
[szerkesztés]1947-től kezdve kapott nagyobb szerepeket.
Filmes karrierje a 2000-es években kapott új lendületet, olyan gyerekfilmekben szerepelt, mint a Neveletlen hercegnő (2001) és annak 2004-es folytatása vagy szinkronszínészként a Shrek. 2005-ben színházi rendezőként is kipróbálta magát a The Boy Friend című darabbal, amiben 1954-es változatában színészi karrierjét is kezdte.
Gyerekkönyveket is írt, 2008-ban pedig megjelentette önéletrajzát Home: A Memoir of My Early Years címmel.
Filmográfia
[szerkesztés]Film
[szerkesztés]| Év | Magyar cím | Eredeti cím | Szerep | Magyar hang[20] |
|---|---|---|---|---|
| 1949 | La rosa di Bagdad | Zeila hercegnő (angol hangja) | ||
| 1964 | Mary Poppins | Mary Poppins | Mary Poppins | Kútvölgyi Erzsébet |
| Szerelmi partraszállás | The Americanization of Emily | Emily Barham | Pápai Erika | |
| 1965 | A muzsika hangja | The Sound of Music | Maria von Trapp | Kovács Nóra |
| 1966 | Szakadt függöny | Torn Curtain | Sarah Sherman | Vándor Éva |
| Hawaii | Hawaii | Jerusha Bromley | Kisfalvi Krisztina | |
| 1967 | Ízig-vérig modern Millie | Thoroughly Modern Millie | Millie Dillmount | Vándor Éva |
| Orosz Anna | ||||
| Zakariás Éva | ||||
| 1968 | Star! | Gertrude Lawrence | ||
| 1970 | Lili drágám | Darling Lili | Lili Smith | Földi Teri |
| Kovács Nóra | ||||
| 1974 | Kémek keringője | The Tamarind Seed | Judith Farrow | |
| 1979 | Bombanő | 10 | Samantha Taylor | Földi Teri |
| 1980 | Zálogocska | Little Miss Marker | Amanda | Kovács Nóra |
| 1982 | Viktor/Viktória | Victor/Victoria | Victoria Grant / Victor Grezhinski gróf | Prókai Annamária |
| A Rózsaszín Párduc nyomában | Trail of the Pink Panther | takarítónő | nem szólal meg | |
| 1983 | A férfi, aki szerette a nőket | The Man Who Loved Women | Marianna | Kovács Nóra |
| 1986 | Ilyen az élet | That's Life! | Gillian Fairchild | Csűrös Karola |
| 1987 | Egyszemélyes duett | Duet for One | Stephanie Anderson | Kútvölgyi Erzsébet |
| 1991 | Csin-csin | Cin cin | Mrs. Pamela Piquet | Kovács Nóra |
| 2000 | Frigy vagy nem frigy? | Relative Values | Felicity Marshwood | Földi Teri |
| 2001 | Neveletlen hercegnő | The Princess Diaries | Clarisse Renaldi királynő | Hámori Ildikó |
| 2002 | Feltétlen szeretet | Unconditional Love | önmaga (cameo) | |
| 2004 | Shrek 2. | Shrek 2 | Lillian királyné (hangja) | Hámori Ildikó |
| Neveletlen hercegnő 2. – Eljegyzés a kastélyban | The Princess Diaries 2: Royal Engagement | Clarisse Renaldi | Hámori Ildikó | |
| 2007 | Harmadik Shrek | Shrek the Third | Lillian királyné (hangja) | Hámori Ildikó |
| Bűbáj | Enchanted | mesélő (hangja) | Molnár Piroska | |
| 2010 | Fogtündér | Tooth Fairy | Lily | Földi Teri |
| Shrek a vége, fuss el véle | Shrek Forever After | Lillian királyné (hangja) | Hámori Ildikó | |
| Gru | Despicable Me | Gru anyja (hangja) | Kassai Ilona | |
| 2017 | Gru 3. | Despicable Me 3 | Kassai Ilona | |
| 2018 | Aquaman | Aquaman | Karathen (hangja) | Bognár Gyöngyvér |
| 2022 | A sellő és a Napkirály | The King's Daughter | mesélő (hangja) | Kovács Nóra |
| Minyonok: Gru színre lép | Minions: The Rise of Gru | Gru anyja (hangja) | Halász Aranka | |
Televízió
[szerkesztés]Színpadi szerepek
[szerkesztés]| Év | Cím | Szerep | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1954 | The Boy Friend | Polly | |
| 1956 | My Fair Lady | Eliza Doolittle | Tony-díjra jelölt |
| 1961 | Camelot | Guinevere királyné | Tony-díjra jelölt |
| 1993 | Putting It Together | ||
| 1995 | Victor/Victoria | Victor/Victoria | Tony-díjra jelölt |
Fontosabb díjak és jelölések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Julie Andrews. Reel Classics.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Julie Andrews (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- 1 2 p31920.htm#i319194, 2020. augusztus 7.
- ↑ http://www.theatreworldawards.org/past-recipients.html
- ↑ https://www.oscars.org/oscars/ceremonies/1965
- ↑ https://walkoffame.com/julie-andrews/
- ↑ https://d23.com/walt-disney-legend/julie-andrews/
- ↑ WIF Awards Retrospective, 2020. augusztus 1. (Hozzáférés: 2025. március 8.)
- ↑ The London Gazette 55710 pp. 34, 1999. december 30.
- ↑ http://www.culture.gouv.fr/content/download/4981/42508. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Dame Julie: The sound of music. 1999. december 31. Hozzáférés ideje: 2007. január 29.
- ↑ Julie Andrews: My secret father - Times Online. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 2.)
- ↑ March 30, 2008 NY Times review of Home
- ↑ Windeler, Robert. Julie Andrews: A Biography. G.P. Putnam's Sons. New York (1970). ASIN B000VFMZJ8. p. 19.
- ↑ Spindle, Les. Julie Andrews: A Bio-Bibliography. Greenwood Press (1989)] ISBN 0-313-26223-3. pp. 1-2.
- ↑ / Julie Andrews az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
Források
[szerkesztés]- Csengery Juditː Egy órában egy élet. Melina Mercouri, Frank Sinatra, Julie Andrews, Humphrey Bogart, Brigitte Bardot, James Stewart, Shirley MacLaine, Yves Montand, Natalie Wood, Robert de Niro; Co-nexus, Bp., 1991
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal

- Julie Andrews a Facebookon

- Julie Andrews a PORT.hu-n (magyarul)

- Julie Andrews az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)

- Julie Andrews az Internet Movie Database-ben (angolul)

- Julie Andrews a Rotten Tomatoeson (angolul)

- Julie Andrews az AlloCiné weboldalán (franciául)
- Julie Andrews Profile. Famousfix.com. (Hozzáférés: 2023. január 18.)