Laurence Olivier

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sir Laurence Olivier
Laurence Olivier 1973-ban
Laurence Olivier 1973-ban
Életrajzi adatok
Születési név Laurence Kerr Olivier
Született 1907. május 22.
Dorking, Surrey, Anglia
Elhunyt 1989. július 11. (82 évesen)
Sírhely Westminsteri apátság
Házastársa Jill Esmond (1930-1940)
Vivien Leigh (1940-1960)
Joan Plowright (1961-1989)
Pályafutása
Iskolái Central School of Speech and Drama
Aktív évek 1920-1989
Díjai
Oscar-díj 1949. Hamlet
Golden Globe 1949. Hamlet
1977. Maraton életre-halálra
BAFTA-díj 1956. III. Richárd
1970. Ó, az a csodálatos háború
Emmy-díj 1960. Az ördög sarkantyúja
1973. Hosszú út az éjszakába
1975. Love Among the Ruins
1982. Az utolsó látogatás
1984. Lear király

Sir Laurence Olivier az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sir Laurence Olivier témájú médiaállományokat.
Laurence Olivier 1939-ben
Laurence Olivier szobra Hamlet szerepében, Londonban

Sir Laurence Olivier (Dorking, Surrey, Anglia, 1907. május 22.Steyning, Nyugat-Sussex, Anglia, 1989. július 11.) Golden Globe-díjas és Oscar-díjas angol színész.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Francia családban született 1907. május 22-én. Anglikán pap atyja a színpadra szánta (Részlet Laurence Olivier életrajzi könyvéből : "...Ekkor megkérdeztem apámat , hogy mikor mehetek Dickie után Indiába , mire ő azt felelte: Nem mész te sehova , te a színpadra mész..."). Először 1922-ben lépett színpadra A makrancos hölgy Katájaként. 1927-ben már a West Enden játszott, 1931-ben Amerikába hívták próbafelvételre. Első nagy sikerét 1935-ben érte el a Rómeó és Júlia londoni előadásán. 1937-ben az Old Vic társulatához szerződött, itt lett Anglia mindmáig legnagyobb Shakespeare-színésze.

Az 1930-as évek második felétől már Hollywoodban is ismert volt: 1939-ben az Üvöltő szelek című filmben Oscar-díjra jelölték. Több Shakespeare-szerepet is filmre vitt, mint például az V. Henriket, Hamletet valamint III. Richárdot.

1947-ben lovaggá ütötték, 1970-ben - első színészként - bekerült a Lordok Házába.

A szakmai sikerek is újra ráköszöntöttek: Spartacus (1960), Khartoum - a Nílus városa (1966), a Maraton életre-halálra (1976) és A brazíliai fiúk (1978).

A színpadhoz is hű maradt, az Old Vic társigazgatója, majd az újjászerveződő angol Nemzeti Színház első igazgatója volt.

A színészkirály 1989. július 11-én halt meg veseelégtelenségben, temetésén Shakespeare-t olvastak fel, koporsóját Shakespeare művekben szereplő virágokból készült koszorú díszítette, hamvai a londoni Westminster apátságban nyugszanak.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első felesége Jill Esmond volt 1930-1940 között. Laurence Olivier és Vivien Leigh barátsága 1937-ben változott szerelemmé, ám mindketten házasok voltak már és egyikük házastársa sem egyezett bele a válásba. 1940-ben végre összeházasodhattak, de házasságuk csak húsz évig tartott, 1960-ban elváltak.

Harmadik házassága Joan Plowright színésznővel már sikeres volt, haláláig, 1989-ig együtt éltek.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy Péter (1986)
  • Vadlibák 2: Rudolf Hess elrablása (1985)
  • A Bounty (1984)
  • Tehetséges gyilkos (1984)
  • A hazárdőr (1983)
  • Lear király (1983)
  • Wagner (1983)
  • Titánok harca (1981)
  • Utolsó látogatás (1981)
  • The Jazz Singer (1980)
  • Drakula (1979)
  • Egy kis romantika (1979)
  • A Betsy (1978)
  • A brazíliai fiúk (1978)
  • A híd túl messze van (1977)
  • A názáreti Jézus (1977)
  • A hétszázalékos megoldás (1976)
  • Maraton életre-halálra (1976)
  • Love Among the Ruins (1975)
  • The World at War (1974) (narrátor)
  • A mesterdetektív (1972)
  • A három nővér (1970) (rendező)
  • Angliai csata (1969)
  • Rómeó és Júlia (film, 1968)
  • A halász cipője (1968)
  • Khartoum - a Nílus városa (1966)
  • Othello (1965)
  • A tárgyalás (1962)
  • A komédiás (1960)
  • Spartacus (1960)
  • A herceg és a színésznő (1957) (rendező, színész)
  • III. Richárd (1955) (rendező, színész)
  • Koldusopera (1953)
  • Carrie (1952)
  • Hamlet (1948) (rendező, színész, forgatókönyvíró)
  • Egy boldog emberöltő (1944)
  • V. Henrik (1944) (rendező, színész, forgatókönyvíró, producer, vágó)
  • Túlsó part (1943)
  • A negyvenkilences szélességi fok (1941)
  • Lady Hamilton (1941)
  • A Manderley-ház asszonya (1940)
  • Büszkeség és balítélet (1940)
  • Üvöltő szelek (1939)
  • Lady X válása (1938)
  • Ahogy tetszik (1936)
  • A színfalak mögött - A halász cipője (szereplő)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]