Nestlé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nestlé
Nestlé textlogo.svg
NestleHQ.jpg
Típus üzleti vállalkozás
Alapítva 1866
Székhely Vevey
Vezetők Paul Bulcke (CEO)
Peter Brabeck-Letmathe (VR-elnök)
Alapító Henri Nestlé
Iparág
Tulajdonos
  • treasury stock
  • BlackRock
  • Norges Bank Investment Management
Forma Limited
Árbevétel 92 158 milliárd svájci frank (2013)
Alkalmazottak száma 328 000 (2016)[1]
Leányvállalatai
  • San Pellegrino
  • Nestea
  • Vittel
  • Bonka
  • Nestlé Waters
  • Alcon
  • Nestlé (United States)
  • Nestlé (Canada)
Tőzsde
  • SIX Swiss Exchange
  • tokiói tőzsde
A Nestlé weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nestlé témájú médiaállományokat.

A Nestlé S.A. egy svájci üditőket és élelmiszereket gyártó multinacionális vállalat. Központja Vevey-ben, Svájcban található. Bevételek és egyéb adatok alapján 2014 óta a világ legnagyobb élelmiszergyártója.[2][3][4][5][6] A Fortune 500-as listáján 64. helyen szerepelt 2017-ben,[7] a világ legnagyobb nyilvános részvénytársaságait listázó Forbes Global 2000 pedig a 33. helyre sorolta 2016-ban.[8]

A Nestlé termékei között találunk csecsemőtápláló, illetve egészségügyi élelmiszereket továbbá ásványvizeket, reggelizőpelyheket, kávét, kakaót és teát, édességeket, tejtermékeket, jégkrémet, fagyasztott ételeket és állateledeleket. A Nestlé 29 márkája teljesít évente 1 millió svájci frankos (260 millió forint) eladási szint fölött.[9] Ezek között találjuk a Nespressot, a Nescafét, a KitKatet, a Smarties-t, a Stouffer's-t, a Vittelt és a Maggit. A Nestlének 194 országban 447 gyára van, ahol összesen 339 000 embert foglalkoztat.[10] A Nestlé a L'Oreal egyik főrészvényese is, amely a világ legnagyobb kozmetikai cége.[11]

A Nestlé 1905-ben jött létre az Anglo-Swiss Milk Company (Angol-Svájci Tej Vállalat) és a Farine Lactée Henri Nestlé egyesülésével. Előbbit 1866-ban alapította a testvérpár, Georges és Charles Page, utóbbit ugyanabban az évben Henri Nestlé, születési nevén Heinrich Nestlé. A vállalat jelentősen növekedett az első világháború, majd a második világháború után is, kibővítve termékportfólióját a kezdeti sűrített tej és csecsemőtáplálási termékeken túl. A vállalat számos akvizíciót hajtott végre, ilyenek a Crosse & Beckwell (1950), a Findus (1963), a Libby's (1971), a Rowntree Mackintosh (1988) és a Gerber (2007) megvásárlása.

A Nestlé részvényeit elsődlegesen a svájci értéktőzsdén (SIX Swiss Exchange) jegyzik, másodlagosan pedig a Euronexten.

Története[szerkesztés]

Henri Nestlé, svájci cukrászmester. A Nestlé alapítója és az egyik első sűrített tej készítő
A Nestlé 1966-ig használt logója

Az 1860-as években Henri Nestlé elsőként kezdett neki az újszülöttek számára alkalmas csecsemőtápszer kidolgozásának, e törekvéseit siker koronázta és 1867-ben a piacra került a Lactous Farina Nestlé elnevezésű csecsemőtápszer. A cég 1905-ben egyesült az Anglo-Swiss Condensed Milk Co. nevű vállalattal, melynek tulajdonosai a Page fivérek voltak, ettől kezdve a vállalat neve Nestlé & Anglo-Swiss Condensed Milk Co. lett. Ezután folyamatos terjeszkedés volt jellemző a vállalatra, amely 1929-ben a Cailler, Peter and Kohler csokoládégyárral bővült. 1938-ban bevezetik a piacra a Nescafé nevű márkát. 1947-ben a Maggi csoport beolvasztása következett.

A felvásárlások folytatásával olyan márkákkal bővült a cégportfólió, mely nem tartozott azelőtt a Nestlé profiljába. 1969-ben a Vittel márkával bővül a cég, ezzel belépnek az ásványvíz piacra. 1985-ben a Carnation felvásárlásával a Friskies márkanév is a céghez kerül és egyben új üzletág születik, az állateledelek gyártása. 1974-ben részesedést szereznek a L’Orealban, majd felvásárolják az Alcon nevű gyógyszeripari tevékenységet folytató céget.

A következő években erősítették piaci pozíciójukat a Buitonivali 1988-as, a csokoládé és édesipari termékek területén a Rowntree szintén 1988-as felvásárlásával, a fagyasztott termékek területén a 2002-es Chef America és Schöller felvásárlásokkal, vagy az energiaételek területén a Powerbar 2000-es felvásárlásával.

A Nestlé Magyarországon[szerkesztés]

A 20. század elején a Nestlé már jelen volt Magyarországon csecsemőtápszereivel, sűrített tejjel és a Maggi termékekkel. Napjainkra a Nestlé Hungária Magyarország legnagyobb élelmiszeripari vállalata lett. Négy magyarországi gyárában 1600 embert foglalkoztat. Szerencsen kakaó- és kávétermékeket, Diósgyőrben üreges csokoládéfigurákat, Bükön állateledelt, Kékkúton pedig ásványvizet állítanak elő.

Szerencs Diósgyőr és Dunakeszi[szerkesztés]

Szerencsen 1923-ban indult meg a csokoládé és a csokoládés készítmények gyártása. A II. világháború előtt itt működött az ország legnagyobb csokoládégyára. A kezdetben ételgyárként üzemelő diósgyőri üzem 1962-ben kezdte meg a csokoládé- és ostyagyártást, később a megnövekedett igények miatt más profilra volt szükség. Ezért 1978-tól egy korszerű, csak csokoládét gyártó üzem jött létre.

1991. április 11-én a Nestlé megvásárolta a szerencsi és diósgyőri gyárakat, majd megalakította a Nestlé Hungária Kft.-t. A gyárfejlesztések eredményeként a szerencsi gyár lett a regionális italporgyártó- és töltőüzem, a diósgyőri gyár pedig az egyetlen üregesfigura-gyártó üzem a Nestlé-világban.

Bük[szerkesztés]

1998-ban megvásárolták a Jupiter Állateledelgyártó Kft.-t, a Darling márka használati jogával és a büki gyárral együtt. Ezután mintegy 6 milliárd forintos beruházással újabb állateledel-gyárat létesítettek Bükön, amely - Magyarországon elsőként - száraz és nedves állateledel előállítására egyaránt képes. Az évek során az üzem az állateledel-gyártás kelet-közép-európai központjává vált. A gyár fejlesztésével Bük település olyan élelmiszeripari termelőstruktúrával gazdagodott, amely számottevő beszállítói lehetőségeket biztosít a hazai mezőgazdasági termelők számára.

Kékkút[szerkesztés]

A Kékkúti Ásványvíz Rt. hazánk egyik legrégebbi, valamint a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően legnagyobb és legkorszerűbb ásványvíz-palackozó és forgalmazó cége. Magyarország egyik legkedveltebb ásványvizét 1907 óta fogyaszthatjuk. Az üzem Theodora ásványvíz néven a kékkúti forrás mellett a kereki forrás vizét is palackozza. Míg a kékkúti forrás vizét már Theodora császárné is élvezettel fogyasztotta az i. sz. 4. és 5. században, addig a kereki forrást csak 1960-ban fedezték fel. Az üzem 2000-ben került a Nestlé vízzel foglalkozó üzletágához, a Nestlé Waters-hez.

Nestlé a világban[szerkesztés]

A Nestlé központja Svájcban, Vevey városában található.

A Nestlé 80 országban 488 gyárat üzemeltet, 253 000 alkalmazottja van világszerte. Árbevétele 2005-ben 91 075 milliárd svájci frank volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. annual report, 2017. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  2. "Nestlé's Brabeck: We have a "huge advantage" over big pharma in creating medical foods", CNN Money, 1 April 2011
  3. "Nestlé: The unrepentant chocolatier", The Economist, 29 October 2009. Retrieved 17 May 2012
  4. The world's top 100 food & beverage companies – 2015: Change is the new normal. Food Engineering, 2015. szeptember 9. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  5. The World's Largest Food And Beverage Companies 2016: Chocolate, Beer And Soda Lead The List. Forbes, 2016. május 27. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  6. Nestlé tops list of largest food companies in the world. Forbes. (Hozzáférés: 2017. október 26.)
  7. Fortune Global 500 List 2017: See Who Made It (en-US nyelven)
  8. The World's Biggest Public Companies. Forbes. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
  9. "Nestlé: Tailoring products to local niches" CNN, 2 July 2010.
  10. Annual Results 2014 (PDF). Nestlé. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
  11. "Nestlé to Decide on L’Oreal in 2014, Chairman Brabeck Says". Bloomberg, 14 April 2011

Források[szerkesztés]