City of London

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
City of London
City of London címere
City of London címere
City of London zászlaja
City of London zászlaja
Közigazgatás
Ország Egyesült Királyság
Népesség
Teljes népesség 7375 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz City of London témájú médiaállományokat.
City of London címere a Domine Dirige Nos („Isten, légy vezetőnk“) mottóval

A City of London földrajzilag egy kis kiterjedésű city Angliában Nagy-London belvárosában. Ez Londonnak az a történelmi központja, mely köré Westminsterrel együtt a városi konurbáció kinőtt. A City határai a középkor vége óta szinte változatlanok, s ebből fakadóan az azóta nagyon megnőtt londoni területnek csak egy nagyon kis része tartozik hozzá. Gyakran emlegetik, mint a City, vagy mint Négyzetmérföld, mivel területe épphogy nagyobb, mint egy négyzetmérföld, (1,12 mérföld² / 2,90 km²).[1] Ezeket a kifejezéseket gyakran használják metonímiaként az Egyesült Királyság pénzügyi rendszerére is, mivel elsődlegesen ez a központja.

A középkorban a City számított Londonnak, és megkülönböztették a közeli, bár elkülönült Westminster településtől, melyből később kialakult a City of Westminster. Ma a "London" fogalom egy sokkal nagyobb területre utal, melynek mindkét city részét képezi. A City of London része London városközpontjának, de a pénzügyi intézmények kivételével a város metropoliszi funkciói a West Enden összpontosulnak. A City ma az egyik legnagyobb üzleti és pénzügyi központ, s a világméretű pénzügyek tekintetében együtt lehet emlegetni New Yorkkal.[2] A City lakossága 10 000 fő alatt van, de több mint 340 000 embert alkalmaznak itt, többségében a pénzügyi szektorban, s a magas foglalkoztatottságnak köszönhetően csúcsidőben sűrű a terület tömegközlekedési hálózata. Úgy is ismerik, mint a világon a leggazdagabb négyzetmérföld.

A City nem tartozik a 32 londoni kerület közé. A területet a City of London Corporation irányítja, melynek feladatai közé olyan, általában nem a helyi tanács irányítása alatt álló feladatok is tartoznak, mint a City területén működő rendőrség felügyelete.

Kiterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A City of London mind területét, mind népességét tekintve Anglia legkisebb ceremoniális megyéje. Országos szinten a walesi St David’s után mindkét listán a második legkisebb.

Változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1666-os nagy londoni tűzvész a City majdnem négyötödét felégette

A City méretét a köré védelmi célokból épített területhatárként szolgáló fal, a London Wall jelölte ki. Ezt a Római Birodalom idején, a II. század végén építették, hogy megvédjék a stratégiai fontosságú kikötővárost. Mostanra azonban már nem ez a fal jelzi a City határát, mivel fennhatóságát az idők folyamán jelentősen kiterjesztette. A középkorban a City fennhatósága Nyugatra a Fleet Street mentén a Temple Barig kiterjedt, s magába foglalt más City-határokat is, mint például amilyen Holborn, Aldersgate, Bishopsgate vagy Aldgate. Ezek voltak a City legfontosabb bejáratai, és az itteni ellenőrzések fontos szerepet játszottak Londonnak a kereskedelemben betöltött fontos szerepének fennmaradásában.

Bár a fal eltűnt, néhány része még ma is látogatható. A náci Németország London ellen intézett légitámadása közepette 1940. december 29-én egy légitámadást követően a Museum of London környékén megtalálták a fal egy részét. A St Alphage-nél egy, míg a Londoni Tower közelében két rész is látogatható.

A City határai egészen az 1993-as határmódosításokig változatlanok maradtak. Ekkor ljelentősen kibővült a területe nyugati, északi és keleti irányba egyaránt. Ekkor Westminstertől, Camdentől, Islingtontól, Hackneytől és Tower Hamletstől csatoltak el kisebb részeket. Az 1993-as határkiigazításra elsősorban azért volt szükség, mert városi tájkép annyira megváltozott, hogy a határterületek teljesen elvesztették jelentésüket. A folyamat során a City kis parcellákat elvesztett, de összességében nyertesen került ki a cserékből. A leghíresebb cserélt terület, az akkor teljesen újonnan átadott Broadgate épületegyüttes teljes egészében a Cityhez került.[3]

Southwark, ami a Temze másik oldalán, a Citytől délre fekszik, 1550 és 1899 között a Cityhez tartozott, és a híd nélküli körzetnek nevezték. Ma ez a terület Southwark kerület része. A Londoni Tower mindig is a City határain kívül feküdt, ma Tower Hamlets része.

A mostani határok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A City jelenlegi és 1993. előtti határai, szomszédos kerületei. Az Inner és Middle Temple által elfoglalt területeket is jelzi a térkép

Nyugatról indulva, ahol a City találkozik Westminsterrel, a terület határa a Temze felől metszi a Victoria Embankmentet, (a Viktória-rakpartot), nyugaton elmegy a Middle Temple mellett, majd a Strand és a Fleet Street vonalán keletnek tart. Ezt követően északnak veszi az irányt, ahol egészen a,Chancery Lane-ig megy, ahol Camndennel közös határa kezdődik. A Holbornig továbbra is észak felé megy a határ, ahol keletnek veszi az irányt, s ezt egészen a Holborn Circusig tartja, majd a Charterhouse Streetig északkelet felé megy tovább. Ahogy átszeli a Farringdon Roadot, ezt követpően rögtön Islingtonnal lesz határos a City. Tovább megy a határvonal Aldersgate-ig, ahol északnak veszi az irányt, majd néhány kis utca után keletre fordul, ahol az Aldersgate-ből Goswell Road lesz. Itt, a Baltic Street Westnél van a City legészakibb pontja. A Barbican Estate végig határterület, egészen a Ropemaker Streetig, majd innentől keletnek fordul, s áthalad a Moorgate-en, s itt kezdődik South Place. Itt északnak veszi az irányt, ahol Hackneyjel lesz határos a City, ezután mellékutcákon keletnek, északnak,majd ismét keletnek megy, majd mielőtt a határ elfordulna délre a Norton Folgate-nél, a határ eléri legészakibb pontját. Ezt követően Tower Hamletsszel lesz határos. Innen délre halad egészen a Bishopsgate-ig, majd mellékutcákon keresztül eléri a Middlesex Streetet, ahol délkeleti irányba, majd délre fordul. Innen más irányt vesz, elmegy nyugatra, hogy a Londoni Tower Tower Hamlets része maradjon, és itt éri el a határ a folyót.

A City határa délre megy a Temze közepén, de két híd, a London Bridge és Blackfriars Bridge teljesen a City kezelésében van, de az alatta átfolyó folyamnak csak a fele. Ez egészen speciális megoldás a brit közigazgatásban. A City határait fekete a City jelképét magukon viselő kikötőkorlátok jelzik. A nagyobb bejáratoknál, mint amilyen a Fleet Streeten a Temple Bar, egy impozáns szobor jelzi, melyen egy sárkány néz a szomszédos területek irányába.

A határ hivatalos térképe

Sárkányszobor a Temple Barnál, amely a City és Westminster között jelzi a határt

Néhány helyen a pénzügyi körzet határai gyökeresen eltérnek a politikai határoktól, leginkább Tower Hamlets, Hackney és Islington irányába, s nem hivatalosan ezeket a területeket is a Négyzetmérföld részének tekintik. Az 1990-es évektől a City keleti pereme Hackneyig és Tower Hamletsig ér el, s ezek a területek igen nagy mértékben az irodafejlesztők látóterének középpontjába kerültek, mivel itt nagyobb méretű irodákat lehet kialakítani, mint a Cityben.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. City of London Resident Population Census 2001. Corporation of London, 2005. July
  2. Z/Yen Limited: The Competitive Position of London as a Global Financial Centre (PDF). CityOfLondon.gov.uk, 2005. November. (Hozzáférés: 2006. szeptember 17.)
  3. The City and London Borough Boundaries Order 1993