Scooter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Scooter
Scooter logo 1999.png
A Scooter logója
Információk
Egyéb nevek Ratty
The Loop!
Kosmos
Guess Who?
Section 11
3 A.M.
Baxxter, Simon and DDY
Eredet  Németország
Aktív évek 1993 – napjainkig
Műfaj Techno
Trance
Hard Trance
Hardstyle
Happy Hardcore
Jumpstyle[1]
Kiadó NémetországSheffield Tunes
Nagy-BritanniaAATW Records
MagyarországMagneoton
Tagok
H.P. Baxxter
Michael Simon
Phil Speiser
Jens Thele (menedzser)
Korábbi tagok
Ferris Bueller (1993–1998)
Rick J. Jordan (1993–2014)
Axel Coon (1998–2002)
Jay Frog (2002–2006)

A Scooter együttes weboldala

A Scooter egy techno, hardcore zenét játszó, népszerű német együttes. Világszerte több, mint harmincmillió albumot adtak el, nyolcvannál is több nemzetközi elismerést gyűjtöttek be, emellett a legsikeresebb német előadónak számítanak 23 TOP 10-es kislemezükkel.[2] Jelen felállásában három tagja van: H.P. Baxxter, mint frontember, Michael Simon, és Phil Speiser (művésznevén Dirty Disco Youth). Számos sláger fűződik a nevükhöz, melyeket az időközönként bekövetkező stílusváltások és tagcserék tesznek még érdekesebbé. Ezeket mindig egy új fejezet (Chapter) jelzi, jelenleg az ötödiknél tartanak. A csapat számos kisebb projektben is tevékenykedik (például Ratty, Sheffield Jumpers). Kiadójuk a Kontor Records, de azon belül sajátot is üzemeltetnek Sheffield Tunes néven.[3] Magyarországon eleinte a Record Express forgalmazta lemezeiket, majd annak csődje után a Warner-csoporthoz tartozó Magneoton lett a magyarországi importőr.[4] Hivatalos magyarországi rajongói közösségük a Scootertechno Hungary.

Legsikeresebb albumuk a Jumping All Over the World, melyből csak Európában több mint félmilliót adtak el, legsikeresebb kislemezük pedig a Nessaja, az egyetlen, amely valaha is vezette a német kislemezlistát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

First Chapter: Ferris Bueller (1993–1998)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986-ban H.P. Baxxter és Rick J. Jordan Hannoverben két másik előadóval együtt megalapította az avantgárd, new wave hangzású Celebrate the Nun együttest, mely azonban nem volt hosszú életű, bár egy-két kisebb sikert elkönyvelhettek.[5] A banda feloszlása után egy ideig nem találkoztak, majd 1993-ban ők ketten H.P. unokatestvérének, Ferris Buellernek és egy producernek, Jens Thelenek a segítségével létrehozták a The Loop! nevű remixbandát. Eredetileg csak mellékprojektként kezelték, azonban nagy meglepetésre az első számuk, a Vallée De Larmes a nyolcadik helyig jutott[6] a német listákon (bár ez a szám hivatalosan nem egy Scooter-szerzemény, ugyanis mindössze annyit csináltak, hogy az Edel Records kérésére, különféle jogi problémák miatt kis mértékben módosították a "René et Gaston" ugyanezen című szerzeményét. Ezért, bár Scooter-néven is kijött, mégsem számítják a kislemezeik közé[7]). Stúdiójukat Hannoverben állították fel[8] (majd 1996-ban átköltöztek Hamburgba). Ugyanebben az évben áprilisban Hamburgban léptek fel, a Palladiumban. Az egyik instrumentális szerzeményükre H.P. elkezdett spontán módon szövegelni, ahogyan azt az akkoriban divatos MC-ktől elleste, így született a Hyper Hyper szám, melybe teljesen véletlenül került a Scooter szó, de a csapatot innentől kezdve már ezen a néven ismerték. A projekt végülis a "Vallée de Larmes" alapján kapta a nevét, mert állítólag annak a dalnak a zenéje nagyon hasonlított a vidámparkokban játszottra, és ez járt a fejükben a kereszteléskor is. A dodzsem pedig németül "Autoscooter" névre hallgat.[9]

A Hyper Hyper hatalmas sikere váratlan volt. Több, mint hétszázezer példányt adtak el a kislemez mindkét kiadásából, ami platinalemezt jelentett. A Scooter azonban nem maradt meg egyszámos együttesnek: a Move Your Ass! is hatalmas sláger lett, csakúgy, mint az ezt követő számok, és az …And the Beat Goes On! című debütáló nagylemez (két aranylemezt és két platinalemezt gyűjtöttek be vele, Magyarországon is hatalmas siker volt). 1995-ben már hazánkban is rendkívül ismertek voltak, ekkor volt Sarkadon az az elhíresült fellépésük, amikor a település lakossága és a polgármester is díszes fogadtatásban részesítették őket.[10]1996-ban második albumuk, az Our Happy Hardcore a régi hangzást letisztultabbá tette (és három arany-, valamint egy platinalemezt kaptak érte), de az ugyanebben az évben megjelenő harmadik album, a Wicked! bemutatkozó kislemeze, az I'm Raving már jóval lassabb tempójú volt, mint az addigi számok, a Break It Up-pal pedig megalkották a világ első techno-balladáját. 1997-ben az Age of Love albumon megjelent a gitáreffekt is (Fire, mely a Mortal Kombat 2 filmben is hallható). Ez a lemez arról is híres, hogy a címadó dal videoklipje akkoriban szokatlanul nagy költségvetéssel és profi technikával készült. A Scooter egyre sikeresebb lett, nemzetközileg is elismerték őket, sőt egy ízben még a Cobra 11 című sorozatban is felbukkantak, mint szereplők (2. évad 20. rész: A hírnév átka).

Az időszak lezárásaképpen megjelent a Rough and Tough and Dangerous című válogatáslemez, egy új számmal (No Fate). Ekkoriban már kezdték érezni, hogy a Scooter kezd önismétlővé és fantáziátlanná válni, ráadásul nézeteltérések gyengítették a csapatot: Ferris többet szeretett volna lenni a reflektorfényben. Az ügy végére Ferris 1998 január elején történő távozása tett pontot: közös megegyezéssel akként távozott, hogy a korábbi Scooter-szerzemények után továbbra is megkapja a jogdíjakat, de minden további igényről lemond. Ez később konfliktusok forrásává vált.

Second Chapter: Axel Coon (1998–2002)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998-ban Ferris Bueller a sorozatos nézeteltérések hatására kilépett a csapatból, hogy szólókarrierbe kezdjen (egyes későbbi hírek szerint mániás depressziótól szenvedett, és ez is indoka volt a kiválásnak.[11] Sajnos egyedüli próbálkozásai nem lettek túl sikeresek. Helyére az ekkoriban Lacoon néven számokat kiadó Axel Coon ideális választásnak ígérkezett, hiszen korábban már dolgoztak vele együtt (egyszer még helyettesíteni is beugrott egy brémai fellépésre, amikor Rick megsérült[12]), valamint a Scooter hamburgi stúdiójába is bejáratos volt. Az új időszakot a „Second Chapter” névvel illették.

Transforming the tunes, we need your support
If you've got the breath back, it's the first page of the second chapter![13]
Rick, aki a Scooter első 20 évében felelt a Scooter zenei alapjaiért, és több slágerben ő énekelte a refrént is

Az első kislemez, a How Much Is the Fish? hatalmas siker lett (talán azért is, mert egy népszerű népdalt dolgozott fel[14]), a nyáron megjelent No Time to Chill album nemkülönben. Sikere miatt később kiadtak egy korlátozott példányszámú változatot is, melyen addig nem hallott remixek is helyet kaptak. Ezzel a lemezzel ment el a Scooter a progresszív house irányába. Készítéséről pedig, akkoriban egyedülálló módon, internetes naplót vezettek.

A siker titkáról így nyilatkozott ekkoriban H.P.:

Fedezd fel, mire nem vagy képes, aztán próbáld meg megtenni. Nem szabad elveszíteni a kíváncsiságot és egy egészséges szintű naivitást, máskülönben kikerülsz a rivaldafényből. És ha a mókát is kihagyod belőle, még kevésbé leszel feltűnő. Na és persze légy szavahihető.

Rick véleménye némiképp hasonló volt:

H.P. a legőrültebb zenei ötletekkel tud előjönni, és mindig kíváncsi vagyok, mit tudunk ezekkel együtt kezdeni. De pont ezért szeretem őt, mert ez az igazi inspiráció számomra, és ha hozzászokik az ember, meglátja a mögötte rejtőző értéket. Rendszerezem az elképzeléseit, és hozzáadom a saját zenei világomat.

1999-ben olyan erős kislemezek jelentek meg, mint a Faster Harder Scooter, Fuck the Millennium; és a nagylemez, a Back to the Heavyweight Jam. Ugyanebben az évben jelentette be H.P. négy új álnevét: Sheffield Dave, Candyman, Ice, és Screaming Lord. Nem sokkal később elindult a scootertechno.com weboldal. Ekkor avatták fel az új logót, a szótölcsért, és ekkor változtatták meg a nevük betűtípusát is (Crass). Ez az időszak már teljes egészében a techno és hard trance stílusokról szólt.

2000-ben jött a Sheffield, új ritmusokkal, és új zenei próbálkozásokkal, alapvetően lassabb tempóval. Megkezdte működését a Sheffield Tunes is. Az év végén elnyerték a legsikeresebb dance előadó díját a német VIVA Comet díjkiosztóján. Több álnéven is elkezdtek remixeket kiadni, miután a negatív kritikai hangok is elkezdtek felerősödni (Ratty, 3AM). Az évtized végére ugyanis a Scooter hagyományos stílusa kezdett kifutni a mainstream-vonalból, s ezért, valamint a feldolgozások számának növekedése miatt erősödtek a velük szembeni ellenérzések is. Ravasz húzásként ekkor megjelent "I'm Your Pusher" című kislemezüket megjelentették kétoldalas white label bakelitlemez-formában, "The Pusher 1" és "The Pusher 2" számcímekkel, előadó megnevezése nélkül. Eljuttatták egy korábban őket szidalmazó brit rádióhoz is, amely nagyon sokat játszotta a dalt, bár fogalma sem volt róla, ki az eredeti előadó.[15] A Sheffield második kislemeze, a She’s the Sun korlátozott példányszámú kiadás volt, ugyanis mindössze 77 777 darab készült belőle, ebből az első ezerhez ajándék üzenetrögzítő-szöveg járt.[16] B-oldala, a "Sunrise (Ratty's Inferno)" azonban nem várt módon siker lett, feljavított verziójából "Sunrise (Here I Am)" címmel pedig önálló kislemez, mely a tengerentúlon is sikereket aratott.

2001-ben a Posse az ős-Scooter magasra torzított hangsávjait hozta vissza (a dal, szintén a titkolózás kedvéért, megjelent más álneveken is), és az új lemez, a We Bring the Noise! is egy keményebb, technósabb darab lett. Nyári kislemezként az Aiii Shot The DJ-t hozták ki, amelynek külön érdekessége, hogy teljesen más, mint az albumverzió. Az év végén még kijött (az eredetileg betervezett Habanera helyett) a Ramp! (The Logical Song) kislemezen, melynek videoklipje a Halálos iramban című filmre hasonlít. Ekkoriban nem állt tőlük túl messze a különféle álneveken való megjelentetés, hiszen a "Posse" először "Guess Who?" előadó alatt jött ki, majd jelentek meg kiadványaik "Section 11", "3AM", és "Funky Divaz" nevek alatt is.

Ennek az időszaknak a lezárásaként jelent meg 2002-ben a Push the Beat for This Jam, és az első Scooter koncert-DVD, az Encore – Live and Direct, mely megjelent audio CD-n is. Utóbbin már megtalálható a Nessaja, a Third Chapter legelső próbálkozása. Megjelent továbbá a 24 Carat Gold is, melyen az addig megjelent 24 kislemez volt, igaz, némiképp lerövidítve, hogy elférjenek egy CD-n.

Third Chapter: Jay Frog (2002–2006)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jay Frog, H.P. Baxxter, és Rick J. Jordan Kijevben, 2004-ben

2002-ben Axel Coon is úgy döntött, hogy a Scooter zajos és reflektorfényben lévő világa helyett kicsit visszavonul, és szólókarrierbe kezd. A megüresedő helyre egy ifjú DJ-tehetség, Jay Frog került. Ő is hasonlóképpen került be az együttesbe, mint Axel Coon: már korábban is dolgozott együtt a Scooterrel, és a remixei is ígéretesnek tűntek (a Planet Trax-ben tevékenykedett, illetve "Pushin'" címmel megjelent egy kislemeze is).

Alright everybody, tie you shoes, yeah!
The third chapter has just begun![17]

Már rögtön az első kislemez, a Nessaja nagy sikert ért el, az első, és ezidáig egyetlen alkalom, hogy Scooter-kislemez vezette a német listát.[18] De ezzel nem álltak meg: az új formáció első albumán, a The Stadium Techno Experience-en szerepel a Scooter-rajongók egyik legnagyobb himnusza, a Maria (I Like It Loud). Újabb stílusváltásnak lehettünk tanúi: immár a közönség igényének megfelelően több dance és trance szám született, ugyanakkor a feldolgozások száma is látványosan megnőtt. Ezután kisebb szünet következett, amelyet csak egy kislemez, a "Jigga Jigga!" tört meg, amely igazából egyik nagylemezhez sem köthető. Ezzel a számmal egyébként másodikok lettek az Eurovíziós Dalfesztivál 2004-es németországi selejtezőjén.[19]

2004-ben jött a kísérletezgetős, több stílus egyvelegét felvonultató Mind the Gap, méghozzá rögtön háromféle változatban, és a Shake That! kislemez, mely szintén hatalmas siker lett - és sikerült megosztania az akkor már meglehetősen heterogén rajongótábort. Ugyanebben az évben rendezték meg a zenekar fennállásának tizedik évfordulója alkalmából a hamburgi nagykoncertet, melyen elhangzott a Hyper Hyper felújított, 2004-es változata is.

2005-ben megjelent a Who's Got the Last Laugh Now?, és azután egy hosszú szünet következett, új szám nem készült, a csapat csak turnézott. Többek között eljutottak az Egyesült Államokba, ahol Chicagóban adtak egy fergeteges koncertet, melyről videofelvételt is készítettek, és ez lett a Hello! (Good to Be Back) videoklipje.

2006-ban megjelent az Excess All Areas koncert-DVD, melyet egy hosszú turné végén vettek fel Hamburgban. A kiadványt megjelentették audio CD-n is, ez volt tőlük a 2006-os évben az egyedüli zenei kiadvány. Az időszak lezárásaként nem jelent meg semmilyen összefoglaló jellegű válogatáslemez.

Chapter Four: Michael Simon (2006–2014)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban Jay Frog is kivált, hogy szólókarrierbe kezdhessen, de az is siettette a távozását, hogy a többi taggal ellentétben egészen más elképzelései voltak a Scooter jövőbeli stílusáról. Az ő helyét vette át Michael Simon, aki szintén veteránnak számít a német tánczenében (a Shahin & Simon duó főleg rave és happy hardcore stílusban dolgozott, Jerry Ropero-val pedig éveken keresztül klubzenét játszott; ezen felül "Baby Techno" címmel készített egy önálló rave-dalt). Akárcsak az előző tagok, Michael is korábbi közreműködése okán került a csapatba (a korai években segített az albumok elkészítésénél, illetve az "Age of Love Tour" alatt a Scooter előzenekarai voltak Shahin Moshiriannal). Az átállás zökkenőmentességét mi sem bizonyította jobban, minthogy öt nappal a tagcsere után már koncerteztek Svájcban.[20] Michael beválasztása sok régi rajongóban aggodalmat keltett, hiszen ő alapvetően a house műfajban tevékenykedett évekig.

In the year of the Lord, 1994, we conquered the floor
That was then, this is Chapter Four![21]
Michael Simon a Jumping All Over The World borítóján

2007-ben a „Chapter Four” jegyében jelent meg a nem túl sikeres The Ultimate Aural Orgasm című album, rajta két kislemezzel (Behind the Cow és a német nyelvű[22] Lass Uns Tanzen, mely az első olyan számuk is, mely kifejezetten a klubok számára íródott[23]). Emellett a Lass Uns Tanzen Club Tour hosszú idő után az első olyan Scooter-turné volt, amely nem színpadi fellépésből állt, hanem diszkók és klubok látogatásából. Ugyanebben az évben kipróbálták a jumpstyle stílust: egy egész albumot szenteltek ennek. A próbálkozás sikeres volt, ebben az évben jelent meg a 21. kislemezük (And No Matches), mely bekerült a német TOP 10-be, mely eddig még egy német előadónak sem sikerült a lista 1956-os indulása óta.[24] Néhány régi rajongónak az új stílus nem tetszett túlzottan, erre a Scooter a következőt válaszolta egy interjúban:[25]

A média nem cincál szét minket minden nap, mint például Britneyt, de szerintem ezzel mi járunk jobban. Viszont sokkal jobban megy a szekerünk, mint bármikor a kilencvenes években – még így is, hogy sokkal kevesebbet foglalkoznak velünk. Tesszük a dolgunkat és szerencsére ez tetszik a közönségnek. Nem tartunk attól, hogy bármi is gátolna minket, sőt: folyamatos megújulásra vagyunk képesek, erre a legjobb példa az új lemez.

2008-ban újra lemezt adtak ki Nagy-Britanniában, s az első heti lemezmegjelenési adatok alapján a Jumping All Over The World album rögtön az első helyen nyitott a brit listán, megelőzve ezzel Madonna legújabb lemezét is. A lemezhez kapcsolódó Jumping All Over The World Tour hatalmas sikere miatt gyakorlatilag egész évben ezzel a lemezzel turnéztak.[26] Koncertjeiken a klipekből már ismert jumpstyle táncosok is részt vettek, akik augusztusban saját projektet kaptak, Sheffield Jumpers néven. Ekkoriban több zenész, más-más stílusokból, remixelte a kedvenc Scooter-számát, az elkészült műveket pedig hosszú halogatás után 2009-ben Hands On Scooter néven ki is adták. Még az év vége előtt megjelent a Jumping All Over The World - Whatever You Want nevű speciális kiadás, amely háromféle változatban jelent meg, s két CD-n járt hozzá a Jumping All Over The World album, a Hands On Scooter első szerzeményei, a Scooter német TOP 10-es kislemezei, valamint a Status Quo-val közösen felvett Jump That Rock!, bónuszként pedig még egy koncert-DVD is helyet kapott a csomagban.

2009-ben ünnepelték fennállásuk 15. évfordulóját, és új albumot valamint kislemezt ígértek. A J'adore Hardcore augusztusban, az Under The Radar Over The Top album októberben érkezett. A kislemez klipjének forgatása nem zajlott zökkenőmentesen: H.P. Baxxtert kirabolták a szállodai szobájában. A rendőrségen nem értették meg, és kérték, hogy jöjjön vissza egy spanyol tolmáccsal. Nem sokkal azután, hogy elment, az ETA nevű terrorszervezet felrobbantotta a rendőrség épületét.[27] Júliusban a Scooter képletesen a filmvásznon is hódított, mivel a Brüno című film főcímdala a Nessaja lett, de a Crank It Up is hallható benne. Szeptemberben hosszú idő után először látogattak el Magyarországra is.[28] A BME Fesztiválon adott koncertjüket elsöprő ováció fogadta.

2010-ben megjelent a Stuck On Replay nevű kislemezük, mely a német jégkorong-világbajnokság hivatalos dala lett, és videoklipjében a magyar válogatott is szerepel. Márciusban pedig lemezbemutató turnéra indultak, főként német nyelvterületen. Májusban megjelent egy újabb koncertlemezük, a Live In Hamburg, mely CD- és DVD-forma mellett immár Blu-Ray-en is kiadásra került. Augusztusban ismét Magyarországra látogattak, a Szegedi Ifjúsági Napokon léptek fel, ahol a hatalmas érdeklődés miatt a szervezők a nagyszínpadra tették át őket.[29]

A 2011-es év érdekesen indult a Scooter számára, ugyanis Ferris beperelte őket. Állítása szerint a "Nessaja" eredetijét ő készítette, de szerzőként való megnevezését a Scooter a mai napig mellőzi. Ezért szerzői jogi pert indított az együttes ellen.[30] Más hírek is borzolták a kedélyeket: egy rosszindulatú fotómontázs alapján H.P.-t megvádolták azzal, hogy az ismert norvég, régen neonáci eszméket hirdető egy emberből álló zenekar, a Burzum rajongója. A hírt következetesen cáfolták.[31] Ezen túlmenően egy finn fellépésük során megszakították a koncertjüket, mert kétszer annyi ember akart bejutni, mint ahány helyre engedélyezte a rendőrség a rendezvényt - kísértetiesen emlékeztetve a magyarországi West Balkán-tragédiára.[32] A tavasz folyamán két kislemezt is megjelentettek, melyek eredetileg egyben jelentek volna meg, azonban az elsősorban filmpromóciós célokat szolgáló Friends Turbo és a merőben szokatlan hangzásvilágú The Only One megosztotta a rajongótábort. Az előbbi gyakorlatilag a "Friends" egy az egyben történő újrakiadása volt, míg az utóbbi egy inkább klubhimnusznak mondható lassabb dal, furcsa videoklippel. Júniusban történetük legnagyobb fellépésére került sor az Imtech Arena falai között: a The Stadium Techno Inferno nevű rendezvényen teltház előtt léptek fel, néhány vendégzenész kíséretében. Októberben pedig megjelent a rajongókból vegyes érzelmeket kiváltó, az aktuális legnépszerűbb stílusokat ötvöző The Big Mash Up album.

2012-ben előbb kiadták a teljesen átírt It's A Biz-t kislemezen, majd ismét turnéra indultak. Itt azonban látszott előző albumuk sikertelensége, mert az azt tartalmazó számok az elvileg azt népszerűsítő koncerteken fokozatosan kikoptak a repertoárból és később sem nagyon kerültek elő. Ugyanebben az évben H.P.-t beválasztották a német X-Faktor zsűrijébe. Szeptemberben egy rendkívül váratlanul, mindössze két nappal a megjelenés előtt bejelentett kislemezt, a 4 A.M.-et adták ki, mely stílusában elég közel áll az előző lemezhez, s ez volt az első kislemezük, amely már nem jelent meg CD-n. Valamivel később bejelentettek egy új albumot is: a Music For A Big Night Out album novemberben jelent meg, és általában véve pozitív kritikákat kapott.

2013 jelentős része úgy telt el, hogy nem adtak ki újdonságot, viszont huszadik évfordulójuk megünneplésére készültek, számos különlegességgel. Ezek közt ott volt H.P. saját egyszemélyes klubturnéja, melynek promotálására "Who The Fuck is H.P. Baxxter?" címmel egy kislemez is megjelent (bár ezt nem a Scooter szerezte), s a promóció során két alkalommal is Magyarországra látogatott Michael-lel egyetemben. Március 15-én pedig az első három albumuk újrakiadásával megkezdték az első tizenöt albumuk megjelentetését különleges, úgynevezett "20 Years of Hardcore" csomagban. A kettő (esetenként három) lemezt tartalmazó vadonatúj digipak kiadások bónuszként B-oldalakat, ritkaságokat, és remixeket tartalmaznak, egymás mellé helyezve pedig egy ábrát adnak ki. A sorozat azonban, különösen a vége felé, hibáktól hemzsegett, amely megosztotta a közönséget. A sorozat és az időszak lezárásaképpen kiadtak egy válogatásalbumot hasonló címmel, illetve az összes videoklipjüket 2 DVD-n, ugyancsak hasonló címmel.

5th Chapter: Phil Speiser (2014-)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013 októberében bejelentették, hogy a 2014-ben megjelenő új albumuk címe The 5th Chapter lesz, és ezzel egy új korszak kezdődik. Amint az várható volt, ezúttal is tagváltással történt a fejezetváltás, de legnagyobb megdöbbenésre a másik alapító, Rick volt az, aki úgy döntött, kilép, családi okokra és saját elképzeléseinek megvalósítására hivatkozva.[33] Mivel az albumon már végzett munkákat, sokan arra tippeltek, hogy a Phil Speiser névre hallgató Dirty Disco Youth lesz az új harmadik tag, melyet novemberben az oroszországi nagy turnéjuk során meg is erősítettek. DDY sem rutin nélkül került be az együttesbe: 2013 nyarán "Baxxter, Simon and DDY" néven a másik két taggal már kiadott közösen egy kislemezt "Sweater Weather" címmel.

Tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társszerzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vendégelőadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Menedzsment[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jens Thele (menedzser, a Scooter "negyedik tagjának" is tartják)
  • Kai Busse (könyvelő)
  • Boese Entertainment (turnészervező cég)

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Scooter tizenhét stúdióalbumot, négy koncertlemezt, kilenc válogatásalbumot, ötvenhárom kislemezt, negyven B-oldalas számot, harmincnégy remixet, és számtalan egyéb kiadványt adott ki. Ezek között egyaránt találhatóak soha ki nem adott projektek, csak interneten megtalálható kaidványok, illetve közreműködések más előadókkal.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ANIMAGO számítógépes grafikai fesztivál - Az év videója (Age of Love) (1998)
  • MTV Oroszország - a világ legjobb bandája (1998)
  • Német VIVA Comet - legjobb hazai dance előadó (2000)
  • Német VIVA Comet - legjobb dance előadó (2003)
  • Echo Music Awards - legjobb hazai dance előadó (2003)
  • Echo Music Awards - legjobb dance előadó (2004)
  • Euroconcert - legjobb előadó (2004)
  • Beatport.com - legjobb hard dance előadó (2009)
  • The Dome - különdíj 20 fellépés után (2009)
  • Német VIVA Comet - Platinum díj (legtöbbet játszott előadó a VIVÁ-n (2010)

Turnék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fellépéseik Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus szótölcsér-logó, mely a jelképükké vált

Ezek a dátumok a scootertechno.ru által dokumentált időpontok és helyszínek. Amelyek mégsem, illetve nincs mellettük pontos dátum, azok rajongói beszámolókon alapulnak. A Scooter 1995-ben Magyarországon egy országos klubturnén járt, a sarkadi fellépés előtt készült videó tanúsága szerint, de hogy a nevezett fellépésen túl ez kiterjedt-e más helyszínekre is, jelenleg sajnos nem állítható teljes bizonyossággal.

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint minden együttesnek, így a Scooternek is vannak kritikusai. Számos ponton fedeztek fel gyengeséget, melyeket többnyire a következőkkel indokoltak:

  • Túlságosan is a tömeg igényeinek szeretnének megfelelni. Egymást követő számaik meglehetősen egyformák, melyek miatt még a jó zenei ötletek is unalmassá válhatnak. Illetve éppen az ellenkező hatást váltotta ki a "The Big Mash Up" című lemezük, mely esetében a rajongók a hivatalos fórumon és a Facebook-on éppen azt sérelmezték, hogy inkább az aktuális trendeknek akarnak megfelelni, semmint a klasszikus hangzást folytatni.
  • Rengeteg számuk feldolgozás.[34] Bár a Scooter eredetileg is remixcsapatnak indult, így ez a terület nem lehet számukra idegen, azért a régebbi albumokhoz képest kirívóan magas a feldolgozások aránya. Emellett néha egészen különböző stílusú számok keverékeiből készítik el dalaikat. Rick J. Jordan az egészről ezt nyilatkozta: "Őszintén szólva, az olyan klasszikusok, mint Carajan, Callas, vagy Pavarotti, saját stílusukat mások által készített művekből nyerték el, anélkül, hogy kétségbe vonnánk tehetségüket. Néha nekünk is ettől különlegesek a dalaink: a régi és az új ütközése miatt."[35]
  • Sokak számára a Scooter még mindig a kilencvenes éveket képviseli, és "retro"-nak gondolják. Ebben feltehetően közrejátszik az is, hogy a hazai médiában viszonylag kevés teret engednek az együttesnek, s újabb számaikról a nagyközönség nem értesül.

Inspirált előadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Scooter stílusát sokan próbálták meg lemásolni és sajátjuk alapjává tenni. Magyarországon a kilencvenes években a Kozmix volt az, mely mind látványvilágában, mind hangzásában a Scooter utánzására törekedett. Legjellegzetesebb azonban a Section 1 nevű cseh formáció (ismertek még Satellite Bass néven is), akik több komplett albumot is kiadtak, melyeken nem nehéz felismerni azokat a Scooter-számokat, melyeket leutánoztak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Billboard.com - Biography - Scooter
  2. Scootertechno.com biográfia
  3. A Kontor Records weboldala
  4. A Magneoton weboldala
  5. A Billboard értékelése a Celebrate The Nun-ról
  6. Shefftunes.tk
  7. Lásd ezzel kapcsolatban a hivatalos oldalt
  8. A The Loop! lemezmegjelenéseiről bővebben
  9. Der Name ›Scooter‹ kommt übrigens daher, dass die Melodie dieses Tracks wie eine Karussellmelodie klang. Wie Kirmes. Und wenn ich an Jahrmarkt denke, denke ich nun einmal an Autoscooter. So nannten wir die Gruppe Scooter, so einfach war das, so kam die Jungfrau zum Kind
  10. A Scooter Sarkadon, 1995-ben
  11. [1] Ferris Bueller a Spiegel TV-nek azt nyilatkozta, hogy a siker hatására meglévő depressziós betegsége felerősödött.
  12. A Scooter 1997-es fellépése Brémában, ahol Axel Coon és Feris Bueller együtt állnak a színpadon
  13. Idézet a How Much Is the Fish? című számból
  14. Bots - Wat Zullen We Drinken
  15. A "The Pusher" nevű bakelitről itt lehet többet olvasni
  16. Scootertour.nl Hyper Hyper – Biography Of Scooter
  17. Idézet a Maria (I Like It Loud) című számból
  18. Scootertechno.ru Chart Success
  19. http://en.wikipedia.org/wiki/Germany_in_the_Eurovision_Song_Contest_2004
  20. Scootertechno.co.uk A Brief History of Scooter
  21. Idézet a Behind The Cow című számból
  22. Nem ez az első német nyelven megjelent szerzeményük. 2002-ben a volt NDK területén kiadták a We Bring The Noise! album bónusz-trackjeként az Am Fenster című számot, viszont az nem jelent meg kislemezen. Így a Lass Uns Tanzen az első német nyelvű kislemezük.
  23. Scooter - Lass Uns Tanzen… denn morgen sind wir tot!
  24. "Újra támad a Scooter?" A music.hu cikke.
  25. Exkluzív interjú A music.hu cikke.
  26. "A Scooter bankot robbantott Angliában". Az origo.hu cikke.
  27. H.P. Baxxter csodás megmenekülése egy bombatámadás elől
  28. Scooter a BME Egyetemi Napokon
  29. Telt házat csinál a Scooter a SZIN-en - az index.hu cikke
  30. Ferris a következőket írta Facebook-on: "Don`t get me wrong: I`d love to see them successful! BUT with their OWN ideas. There will be a big lawsuit about the most successful Scooter track ever - that has been written by me... ( talking `bout the english version and all additional hooklines) - "Nessaja". I would never have taken any action...until they`ve send me this letter from their lawyer: he wanted to ban me from saying that I have been the author of the Nessaja version of SCOOTER. This has been my last post about this unpleasant issue. some people think I`d like to get some attention...don`t like attention. Just want to tell the truth! But from now on: let the justice decide".
  31. Ebben a német nyelvű interjúban a Scooter kategorikusan cáfolja, hogy bármi közük lenne neonáci zenekarokhoz, illetve megjegyzik, hogy sosem politizálnak
  32. Videó a félbeszakított koncertjükről
  33. http://www.scootertechno.com/gb-9-2-2-2-News.html#121
  34. Vélemények a Heiligeili Scooter Fórumban
  35. 2010-es Scooter-biográfia

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Scooter témájú médiaállományokat.

Hivatalos oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MySpace oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajongói oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasznos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Scooter című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.