Predator (szereplő)

A predatorok (am: ragadozók) földönkívüli lények, amelyek először a Ragadozó (1987) című tudományos-fantasztikus filmben szerepeltek, később 1990-ben a Ragadozó 2. filmben tűntek fel. Ezután számos könyvben, videójátékban és képregényben töltöttek be központi szerepet, a mozivászonra az Alien vs. Predator című cross-over filmsorozattal tértek vissza, elsőként az "Alien vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen" című 2004-es filmmel, majd 2007-ben A Halál a Ragadozó ellen 2. filmmel. Ez utóbbi két filmben az Alien-sorozat lényeivel kerülnek konfliktusba. 2010-ben Antal Nimród rendezésében tértek vissza a Ragadozók című filmben, ahol egy olyan idegen bolygón szerepeltek, amit vadászatra használtak.

Megalkotójuk Jim és John Thomas testvérek. Az ő elképzeléseik szerint a predatorok értelmes humanoidok, akik fejlett technológiát birtokolnak, amilyen az álcázás, a plazmafegyver vagy az űrutazási képesség.

Biológia

A ragadozók emberszerű (humanoid) testfelépítésű földönkívüli lények, akik a jaucsa fajhoz tartoznak. Általában két–két és fél méter magasak, az alacsonyabb egyedek gúny tárgyát képezik. Emberszerű testfelépítéssel rendelkeznek (két láb, két mellső végtag, egy fej) de hat ujjuk karomban végződik. Emellett jellegzetes ismertetőjegyük a szétnyíló állkapocs, amelynek biológiai szerepe kérdéses, érzelmek kifejezésére mindenképpen használják (mosoly, izgatottság, félelem, megfélemlítés), de haraphatnak is vele. Sárga szemük, kígyószerű nyelvük, pikkelyes bőrük ellenére (testméretükhöz hasonlóan bőrük színében is nagy a változatosság) a ragadozók elevenszülők és vitatott, hogy hüllők-e.

A ragadozók izomzata és csontozata jóval erősebb az emberénél, így jóval ellenállóbbak is. Könnyen túlélhetik a lőtt sebeket és az erős sugárzást is, ellenállnak a baktériumoknak és vírusoknak. Testi erejük az emberekéhez képest hatalmas. Képesek a fejet letépni, egy testet puszta kézzel kettészakítani, vagy a gerincoszlopot megerőltetés nélkül kitépni az (emberi) áldozat testéből. Hat-hét méter magasra is képesek könnyedén felugrani, egy tízméteres zuhanás után épségben való landolás sem okoz nekik gondot. Vérük foszforeszkáló zöld színű (ahogy azt az első filmben láthatjuk) és az alien-ek (xenomorph-ok) savas vérét is képes semlegesíteni. A ragadozók vére meggyógyítja az emberi sebeket, és meghosszabbítja az életet. Leginkább az infravörös tartományban látnak, de maszkjuk segítségével más spektrumokban is megtalálják zsákmányukat (ezt az érzékelési módszert azonban könnyű becsapni).

Étrendjük nem nagyon ismert, de főként húsevők lehetnek. Vadászat közben gyakori, hogy kisebb testű állatokat fognak el és nyersen megeszik, bár néha akár meg is sütik, hogy ízletesebb legyen. A jaucsának azonban az íz az utolsó szempont, a lényeg, hogy az étel tápanyagban gazdag legyen. Természetesen az elfogyasztani kívánt állatokat nem egyben eszik meg, hanem kicsontozzák, illetve megnyúzzák, azaz alkalmaznak alapvető konyhatechnikát. A hús mellett gyökereket és gyümölcsöt is esznek, ezekből ha kell, nagyon erős szeszes italt készítenek, ami jó a testnek és elködösíti az elmét. A klánhajókon főtt ételt fogyasztanak, míg a kisebb hajókon csupán rossz ízű, bár tápanyagban gazdag élelmet visznek magukkal.

Intelligenciaszintjük vetekszik az emberekével (vagy akár meg is haladja azt) és fejlett technológiájuk révén képesek megfigyelni zsákmányuk viselkedését, amelyhez könnyen tudnak alkalmazkodni. A jaucsák az emberekhez képest jóval később érik el a felnőttkort, nagyjából 50-60 évesen, cserében több ezer évig élhetnek.

A ragadozók faját a filmekben nem nevezik meg. A könyvekben, képregényekben a jaucsa (eredeti írásmóddal yautja), illetve his (eredetiben hish) néven utalnak rájuk.

Hímek és nőstények

A jaucsák faja az emberéhez hasonlóan két nemre oszlik: hímekre és nőstényekre. Párzási időszakban a nőstények a legügyesebb, legrátermettebb hímeket választják utódaik apjának (lásd lentebb). A nőstények elevenszülők, a kicsinyeket az adott közösség együtt neveli fel.

Társadalom és kultúra

Társadalmi felépítés

Miért vadásznak?

A jaucsák oktalanul erőszakos lényeknek tűnhetnek, de valójában szigorú becsületkódex szerint élnek és vadásznak: nem támadnak védtelenekre, és méltó ellenfeleik iránt tiszteletet tanúsítanak. Sem terhes nőket, sem pedig gyermekeket nem bántanak. Ugyanakkor ne számítson semmi jóra az, aki megsért egy jaucsát.

Nyelv

A jaucsák nyelve szavakból áll, ami kiejtve kattogások és morgások sorozatának hangzik. Szavak mellett egyes dolgokat szagokkal (izgatottság), vagy testbeszéddel (érzelmek) fejeznek ki.^[1] Nyelvük az emberek számára nehezen ugyan, de megérthető és beszélhető, leírására saját írásrendszert használnak. Ők maguk képesek alap szinten megérteni az emberi nyelvet (leginkább az angolt), de ez a személyiségüktől függ.

Vallás

Egyéb

A predator külsejét Stan Winston alkotta meg, aki olyan filmek szereplőit keltette életre, mint A bolygó neve: Halál, a Terminátor – A halálosztó, az Őslénypark vagy legutóbb a Vasember. Winston egy Japánba tartó repülőút alatt rajzolta meg a lényt. Vele tartott James Cameron és az Aliens rendezője is. Cameron megnézte a rajzokat és azt mondta: „Mindig is akartam valamit az alsó állkapcsokkal kezdeni.” Stan Winston Richard Edlund stúdiójában nyolc hónap alatt véglegesítette a predator látványát úgy, hogy az passzoljon Kevin Peter Hall színészhez passzoljon. Erre azért volt szükség, mert őt kérték fel, miután az eredetileg kijelölt színész Jean-Claude Van Damme jelmeze túl bonyolult volt. Winston főhősnek – saját tapasztalataira támaszkodva – Arnold Schwarzeneggert ajánlotta.

A predatort eredetileg hosszú nyakkal, kutyához hasonló fejjel és egyetlen szemmel képzelték el. Ezt elvetették, mivel a terv nem illett a dzsungelbéli helyszínekhez.

Eredetileg Jean-Claude Van Damme lett volna az első predator, akinek harcművészeti képességeit felhasználva egy nindzsa-predátort kellett volna alakítania. Később azonban versenyeztették a remek testfelépítésű Schwarzeneggert, Jesse Venturát és Carl Weathers-t Van Damme-mal és elvetették az ötletet. Jesse Ventura az önéletrajzi könyvében azt is elmesélte, hogy a forgatás közben Van Damme szándékosan sebesítette meg az egyik kaszkadőrt. Végül Van Damme-ot leváltották és helyére Kevin Peter Hall-t válogatták be, aki nemcsak színész, hanem pantomimművész is volt, és akit a két métert is meghaladó testmagassága ideálissá tett a szerepre (később a Ragadozó 2-ben ismét alkalmazták).

Az Alien vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen c. filmben Ian Whyte, egy walesi színész alakított két predatort is, „Scar”-t és „Celtic”-et. Később Whyte szerepelt az Aliens vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen 2. című filmben, mint „Wolf”.

Az első Ragadozó film mára kultusz lett, a második csak erősen közepes eredményt tudott elérni. Azóta képregények, játékfigurák, számítógépes játékok, könyvek jelentek meg a teremtményről. A karaktert a 90-es évek elején egy képregény erejéig összeboronálták a még nála is népszerűbb, a Ragadozó filmnél tíz évvel korábbi Alien film főszereplő karakterével. A játékok és képregények hatalmas sikerének köszönhetően már a filmet is tervezték. Eredetileg a két szörnyvadász, a Predator főszereplője Dutch Schaffer (Arnold Schwarzenegger) és az Alienből jól ismert Ripley (Sigourney Weaver) játszotta volna a főszerepet. Ez a terv végül befuccsolt, mert mind a két színész visszautasította. Sigourney konkrétan borzalmasnak találta az ötletet és – utólag megbánva – ezért is kérte, hogy karaktere pusztuljon el a harmadik Alien-ben. Az Alien vs. Predator végül teljesen független történetként jelent meg Paul Anderson (Kaptár) rendezésében 2004-ben a – megszokott R korhatár-besorolás helyett – PG-13 korhatárral. A film a hatalmas várakozás ellenére bukás lett és megkezdődött a két kultuszfilm szobrának ledöntése. 2007-ben megmentőként emlegették a Strause testvéreket, akik 2007 karácsonyára bocsátották ki az "Aliens versus Predator: Reqviem" című filmet. Ez a film még nagyobb bukás lett, a kritikusok – tinihorrornak titulálva – rendkívül negatívan nyilatkoztak róla.

Robert Rodríguez viszont nem akarta hagyni, hogy a Predatort tönkretegyék. Ezért a magyar Antal Nimród segítségével megcsinálták a Predator filmek folytatását, a Predators-t. A főszerepben az Oscar-díjas Adrien Brody és a Mátrix-filmekből jól ismert Laurence Fishburne jelent meg.