Techno

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Techno
Stíluseredet FunkChicagoi houseSzintipopIndustrial zeneElectronikus zenePosztdiszkó - Electro
Kulturális eredet 1980-as évek közepe, Detroit
Hangszerek Szintetizátor - Billentyűs hangszerek - dobgép - sampler - szoftver
Népszerűség Főként az 1980-as évek végén, az 1990-es években Európa, inkább Kelet-Európa egyes részein, jelenleg Brazíliában
Leszármazott stílusok
Minimal techno - Acid techno - Industrial techno - Wonky techno - Hardcore techno - Hardtechno
Társműfajok
Ambient techno - Ghettotech - Microhouse - Tech house - Tech trance - Techstep
Alműfajok régiók szerint
Detroit techno - Jtek - Nortec - Schranz - Yorkshire bleeps and bass

A techno az elektronikus tánczene egyik fajtája, amely az 1980-as évek közepe, vége felé alakult ki az Egyesült Államokban, azon belül a michigani Detroitban. A techno szót zenei műfaj leírásaként hivatalosan 1988-ban használták először. Manapság sok techno stílus létezik, de a sok alstílus alapjának a Detroit techno tekinthető.

A techno zenei stílus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A techno egy igen nyílt és sok elemet befogadni képes elektronikus zenei műfaj, épp ezért általános jellemzői is igen tágak. Tempója általában 120-140 bpm közzé tehető, természetesen ennél léteznek sokkal lassabb és gyorsabb technók is. A legtöbb techno 4/4-es gépi lábdobbal rendelkezik, de léteznek tört techno ütemek is. A techno hőskorában szinte kizárólag Roland TR-808-as és 909-es, dobgépek voltak jelen. Később a Jomox Xbase09, Xbase999 is. A samplerek megjelenése óta azonban gyakorlatilag bármilyen hangminta fellelhető az egyébként is igen színes ritmusszekcióban. Szintetizátor-használata is igen változatos: sok zenében nem is lelhető fel szintetizátor, csak hangminták. A korai techno hangzást főként olyan legendás szintetizátorok határozták meg, mint a Roland TB-303-as, amely hangzásával később a techno egyik alműfaját, az acid technót eredményezte, de megemlíthetőek egyéb Roland modellek is, mint a Juno, vagy más gyártók szintetizátorai (Arturia, Moog stb.). A techno zenei esztétikája is igen változatos, de azért néhány tipikus stílusjegy minden technóra jellemző. Általában a lábdob és a mély frekvenciatartományok a hangsúlyosak, ezeket ellenpontozzák a magasak, a középtartomány dallamok, effektek és díszítések területe. Jellemző a dinamikus, határozott hangzásra törekvés, főként a táncparkettre szánt technókban. Minimalista műfaj, vagyis egyszerű, repetitív, viszont jól értelmezhető elemekből építkezik. Ennek beteljesedése a napjainkban is roppant népszerű minimal stílus, mely a lehető legkevesebb elemre hagyatkozik, egyszerű hangok és dallamok jellemzik. Kulturális öröksége a futurizmus, amelyet a műfaj előfutárának tekinthető 80-as évekbeli electro stílusból örökölt. A korai detroiti, nagyrészt afro-amerikaiakból álló színtér ezt kissé saját képére formálva megalkotta az afro-futurizmust, amely a mai napig rengeteg zenében felfedezhető, lényegében az afrikai, törzsi hagyományok futurista megközelítése. Öröksége a tribal techno. Később, a műfaj Európai hódítása során ezt részben elhagyta és a tiszta futurizmusra tért vissza, mely napjainkban újra egyre nagyobb teret kap tudomámyos-fantasztikus inspirációjú zenék formájában.

Detroit Techno[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A detroit techno előszobája az 1985 környékén már roppant népszerű chicago house volt. Három detroiti DJ, Derrick May, Juan Atkins és Kevin Saunderson ekkor foglalkozott behatóbban a Yellow Magic Orchestra és Bootsie zenéjével. A zenét nem egyszerűen szórakozásból hallgatták, hanem komolyan, elhivatottságból és filozófiai tartalommal megtöltve. A Bellevile-trió (így hívják őket, mert a Detroithoz közeli Belleville-ben laktak, jártak középiskolába és itt barátkoztak össze) az Electrifying Mojo nevű rádiós segítségével hamar betörtek a detroiti klubokba saját készítésű zenéikkel. Detroitban ekkoriban rendszeresek voltak a fegyveres összetűzések a nagyrészt fekete lakosság által látogatott klubokban, amely a kezdeti Chicago house hangzásra is rányomta bélyegét. Később Juan Atkins Rick Davisszel létrehozta a Cybotront, slágerük, a Techno City korhűen ábrázolta az épp ekkor már militarista szellemvárossá váló Detroitot, mely a műfaj második hullámának meghatározó eleme lett, és ettől kezdve vált általánossá a "techno", mint kifejezés. 1988-ra már a britek is felfedezték a technót, és hamarosan csatlakoztak a mozgalomhoz. A Detroit techno második hullámában a sokkal keményebb, emberidegenebb hangzás dominált, a korszak legnagyobb hatású zenészei Jeff Mills, Richie Hawtin és Carl Craig.

Minimal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus techno mellett egyre nagyobb teret hódított magának a minimál hangzás, a minimal techno. Legegyszerűbben talán a 'lassúsággal' lehetne jellemezni, a bpm szám jóval kevesebb (kb.: 110-130) más techno műfajoknál, valamint a minimal stílus egyik fő ismertetője az egyszerűség és a lényegretörés. A minimal hangzás egyik jeles képviselője, Richie Hawtin and Goodface szerint: "a minimalizmus olyan, mint egy idejétmúlt kifejezés, azaz nem működik már. Mérleghez hasonlítható: mi szükséges, és mi nem? Csak a kellő mennyiségű információ, mert nem akarok semmit se túlmagyarázni. Mint a korai minimalisták, például John Cage, én is a tökéletes egyensúlyra törekszem. Viszont, ha túlzottan minimalista vagy, akkor senki se fogja megérteni a műveidet, sőt, nem is érdeklődnek irántuk. Mert nincs mögöttük koncepció többé."

A minimal hangzás hazánkban még nem tartozik az ismertebb és hallgatottabb stílusok közé, de a stílus képviselőinek száma egyre növekszik Magyarországon, egyre több rendezvényszervező csapatnak (pl.: Hairy, NVC) tartozik a fő tevékenységi körébe olyan összejövetelek rendezése, ahol a meghatározó műfaj már a minimal techno.

Hard Techno[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hardtechno a technonak egy olyan alfaja melyben az erőteljességé, határozottságé és a dinamizmusé a főszerep. Kialakulása Dj Amokhoz köthető egy 2002-es számal. Ennek a stílusnak az előfutára a Schranz volt, amit Chrish Lienbing talált ki.2002-ben eléggé ott tartott a stílus, hogy mindenképp létre jön egy keményebb ága. Ebben a stílusban készült zenéknek alapjául a techno struktúrális koncepciója szolgál míg az ütemek általában gyorsabbak (145-170 bmp közt,akár 180 bpm et is elérhetik.), a dobok és basszusok azon felül, hogy akár sűrűbbnek hathatnak erőteljesebbek, ezzel már egy masszív alapot szolgáltatva a komoly és magabiztos hangzásnak, a középhangokból felépített témák "szigorú" hangulatot sugallnak és katonás rendben monoton ismétlődnek majd ezeket ugyancsak erőteljes csattogó, szitáló érces magasak fűszereznek meg. 2002-2004 ben volt nagyobb átalakulás a techno-schranz és a hard techno mai kialakulása között, Amok mellet Robert Natus, Arkus P. Sven Wittekind, Boris S. Frank Kvita és Seema mozdította el a legjobban a stílust. A hardtechno általános hangzása mindig erőteljes, mondhatni egy jól eltalált hardtechno zene olyan mint egy acélkockába zárt robbanóanyag mely kitörni próbál de nem tud. Itt érdemes legfőképp Natus-t és Arkus P.-t megemlíteni. Arkus P. még kezdetekkor csak hardwareval zenélt, Ami egy jomox xbase09, nord clavia micro modullar, egy yamaha su 700at és egy keverőt használt. Natus is studiójában erőszeretettel használ hardwaret. Itt érdemes megemlíteni hogy ő is szintén jomox termékkel csinálta a hardtechno mintáit.

A stílust mára többfelé próbálják szakítani, kinek örömére, kinek bánatára.Ez főleg hardtechnoban látszódik, elhagyta a régi zord mivoltát, felváltotta a dubstepes betétek és a rossz maszter. Alapvetően egy mondjuk, hogy "jó" tulajdonsága, hogy egy jól elkészített alapra ha bármit tesznek, az "jól" hangzik. Ebből kifolyólag sok producer próbálkozik nem már a fő techno stílusba/hangzásba vágó hangokkal, dallamokkal. Emiatt rengeteg behatárolhatatlan mű keletkezik és egyben teszi a stílus eredeti mivoltát és jövőjét sokak számára jogosan kétessé.

A hardtechno rétegzene. Ez annyit jelent, hogy a társadalomnak csak bizonyos rétege preferálja/értékeli mint szórakozást. Erős, kemény hangzása miatt az emberek többségében olyan érzéseket kelt, melyeket nem tudnak úgy feldolgozni, mint a stílus ápolói, ezért visszataszítónak és zavarónak, néha kifejezettel tolerálhatatlannak találják az ilyen jellegű zenéket.

„Techno Scene” azaz a techno kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A techno zenei stílus hallgatóinak növekedésével rendezvénysorozatok, ruházati szokások, technóra szakosodott klubok, zenei lapok keltek életre, speciálisan a színtér számára. Az itt létrejövő és folyamatosan formálódó trendek befolyásolják a techno fejlődési irányait. A legnagyobb techno zenei kulturális élet Európában, azon belül Németországban található, ahol a műfaj legősibb gyökerei, mint a kraut-rock és a német electro (Kraftwerk) már évtizedekkel korábban hódítottak. Furcsa ellentmondás, hogy bár a műfaj az U.S.A-ban született, mégis ez a fajta zene csupán az elmúlt években tudott magának nagyobb teret hódítani a tengerentúlon. A technokultúra napjainkra mindenhol jelen van Amerikától Japánig, befolyása a többi kulturális és művészeti mozgalomra vitathatatlan. Egyszerű nyelvezete és kifejező ereje miatt a 90-es évek elejétől a technóval párhuzamosan újra felvirágzott a minimalizmus és a futurizmus a képzőművészetben és az építészetben. Jelenleg az irányzat legfőbb képviselője Dj Dubmore.

Magyar előadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andras Toth, Bernáth/y & Son , Budai , Collins & Behnam , Coyote , dj Grega , Peat Noise , Dj Szeka , Dork , Dr. Zoidberg , Gabeen , Hot X , Igor Do'urden, Jay Lumen , Subotage,Ig Noise, Adam Bence

Külföldi előadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abe Duque | Adam Beyer | Adam X | Adk | Adonis | Alex Calver | Alexander Kowalski | Andreas Kremer | Andreas Schulz | Aokd | Arkus P | Autechre | Aux 88 | Bazz - Dee | Basshunter | Ben Santo | Ben Sims | Blake Baxter | Boris S | Bozoli | Brainshaker | Brixton | Cari Lekebusch | Carl Cox | Carl Craige | Chris Noise | Christian Fischer | Christian Smith | CJ Bolland | Cristian Varela | Curzio Scherurer | Dame Shila |Dubmore| Dan Monox | Danela Haverbeck | Daniel Gloomy | Danny Howels | Dave Clarke | Dave Shokh | Dave Tarrida | Deadly Sins | Deetron | Derrick May | Dubmore Dj Amok | Dj Boss | Dj Budai | Dj Funk | DJ Grega | Dj Hammond | Dj Hell | Dj Lukas | Dj Martyn Hare /emetic | Dj Murphy | Dj Ocram | Dj Rush | Dj Slugo | Dj Ze Míg L | Dj Ogi | Dr. Lektroluv | Dj aligator |Dubfire | Ellen Allien & Apparat | Energun | Evil Concussion | Eric Sneo | Fatality Michael Kosiol | Felix Kröcher | Fernanda Martins | Floxytek | Frakmatik | Frank Kvitta | Frank Sonic | Funk D'void | Gene Lefosse | Glenn Wilson | Green Velvet | Greg Notill | Hanno Hinkelbein | Hardtrax | Hardy-j | Benrik B | Holgi Star | Human | Itinerant Tune | Jackhamma | James Holden | Jamie Bissmire | Jarno Marchetto | Jeff Mills | Joc & Spy | Joell Mull | John Aquaviva | John Selway | Joris Voorn | Josh Wink | Juan Atkins | Kay D. Smith | Kenny Lerkin | Kevin Saunderson | Killswitch | Kilohertz | Klaus Beyer | Kraftwerk | Kriz Miller | Leo Annibaldi | Leo Laker aka Switchbalde | Manuel Fuentes | Marc Acardipane | Marcel Costeau | Marco Bailey | Marco Carola | Marco Remus | Mario Ranieri | Markus Lange | Marshall Jefferson | Martin W | Matt M Maddox | Megy Feel | Mhonolog | Mike Fred | Minupren | Miro | Misjah | Misstress Barbara | Mo-Franco | Morc | Motor | Musikgestalter | (mu)-ziq | Neil Landstrumm | Nightmares On Wax | Nilux | NorTheq | Tobias Lüke aka OBI | Oliver Huntemann | Pasquale Schwarzz | Patrick Skoog | Patrick DSP | Paul Birken | Paul Johnson | Paul Langley | Pet Duo | Peter B | Pheeva | Phill Kieran | Redhead | Reset | Richie Hawtin | Roberto Ferretti |Robert Armani | Robert Leiner | Robert Natus | Samuel L Session | Sandy Warez | Scan X | Scott Kemix | Seema | S. Ewe | Sissco | Slobodan | Sonarsson | Space DJz | Speedy J | Stacey Pullen | Stanny Franssen | Steve Bug | Steve Rachmad | Sven Väth |Swami Rhami| Sven Wittekind | Terrence Fixmer | Tetrapak | The Advent | The Anxious | The Horrorist | Thomas Krome | Thomas Schumacher | Tiefschwarz | Tiga | Tim Xavier | Tis | Tomash Gee | Userkiller | Viper Xxl | Waldhaus | Weichentechnikk | Woody Mcbride | Xenex | Yellow | Zina & Mandy

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap