Techno

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Techno
Aphex Twin 2.jpg

Stíluseredet FunkChicagoi houseSzintipopIndustrial zeneElectronikus zenePosztdiszkó - Electro
Kulturális eredet 1980-as évek közepe, Detroit
Hangszerek Szintetizátor - Billentyűs hangszerek - dobgép - sampler - szoftver
Népszerűség Főként az 1980-as évek végén, az 1990-es években Európa, inkább Kelet-Európa egyes részein, jelenleg Brazíliában
Leszármazott stílusok
Minimal techno - Acid techno - Industrial techno - Wonky techno - Hardcore techno - Hardtechno
Társműfajok
Ambient techno - Ghettotech - Microhouse - Tech house - Tech trance - Techstep
Alműfajok régiók szerint
Detroit techno - Jtek - Nortec - Schranz - Yorkshire bleeps and bass

A techno az elektronikus tánczene egyik fajtája, amely az 1980-as évek közepe, vége felé alakult ki az Egyesült Államokban, azon belül a michigani Detroitban. A techno szót zenei műfaj leírásaként hivatalosan 1988-ban használták először. Manapság sok techno stílus létezik, de a sok alstílus alapjának a Detroit techno tekinthető.

A techno zenei stílus[szerkesztés]

A techno egy igen nyílt és sok elemet befogadni képes elektronikus zenei műfaj, épp ezért általános jellemzői is igen tágak. Tempója általában 120-147 bpm közzé tehető, természetesen ennél léteznek sokkal lassabb és gyorsabb technók is. A legtöbb techno 4/4-es gépi lábdobbal rendelkezik, de léteznek tört techno ütemek is. A techno hőskorában szinte kizárólag Roland TR-808-as és 909-es, dobgépek voltak jelen. Később a Jomox Xbase09, Xbase999 is. A samplerek megjelenése óta azonban gyakorlatilag bármilyen hangminta fellelhető az egyébként is igen színes ritmusszekcióban. Szintetizátor-használata is igen változatos például Yamaha DX 200, Nord Modular, Virus B, C.TI, Yamaha TX 81, Yamaha CS1x. Sok zenében nem is lelhető fel szintetizátor, csak hangminták. A korai techno hangzást főként olyan legendás szintetizátorok határozták meg, mint a Roland TB-303-as, amely hangzásával később a techno egyik alműfaját, az acid technót eredményezte, de megemlíthetőek egyéb Roland modellek is, mint a Juno, vagy más gyártók szintetizátorai (Arturia, Moog stb.). A techno zenei esztétikája is igen változatos, de azért néhány tipikus stílusjegy minden technóra jellemző. Általában a lábdob és a mély frekvenciatartományok a hangsúlyosak, ezeket ellenpontozzák a magasak, a középtartomány dallamok, effektek és díszítések területe. Jellemző a dinamikus, határozott hangzásra törekvés, főként a táncparkettre szánt technókban. Minimalista műfaj, vagyis egyszerű, repetitív, viszont jól értelmezhető elemekből építkezik. Ennek beteljesedése a napjainkban is roppant népszerű minimal stílus, mely a lehető legkevesebb elemre hagyatkozik, egyszerű hangok és dallamok jellemzik. Kulturális öröksége a futurizmus, amelyet a műfaj előfutárának tekinthető 80-as évekbeli electro stílusból örökölt. A korai detroiti, nagyrészt afro-amerikaiakból álló színtér ezt kissé saját képére formálva megalkotta az afro-futurizmust, amely a mai napig rengeteg zenében felfedezhető, lényegében az afrikai, törzsi hagyományok futurista megközelítése. Öröksége a tribal techno. Később, a műfaj Európai hódítása során ezt részben elhagyta és a tiszta futurizmusra tért vissza, mely napjainkban újra egyre nagyobb teret kap tudomámyos-fantasztikus inspirációjú zenék formájában.

Detroit Techno[szerkesztés]

A detroit techno előszobája az 1985 környékén már roppant népszerű chicago house volt. Három detroiti DJ, Derrick May, Juan Atkins és Kevin Saunderson ekkor foglalkozott behatóbban a Yellow Magic Orchestra és Bootsie zenéjével. A zenét nem egyszerűen szórakozásból hallgatták, hanem komolyan, elhivatottságból és filozófiai tartalommal megtöltve. A Bellevile-trió (így hívják őket, mert a Detroithoz közeli Belleville-ben laktak, jártak középiskolába és itt barátkoztak össze) az Electrifying Mojo nevű rádiós segítségével hamar betörtek a detroiti klubokba saját készítésű zenéikkel. Detroitban ekkoriban rendszeresek voltak a fegyveres összetűzések a nagyrészt fekete lakosság által látogatott klubokban, amely a kezdeti Chicago house hangzásra is rányomta bélyegét. Később Juan Atkins Rick Davisszel létrehozta a Cybotront, slágerük, a Techno City korhűen ábrázolta az épp ekkor már militarista szellemvárossá váló Detroitot, mely a műfaj második hullámának meghatározó eleme lett, és ettől kezdve vált általánossá a "techno", mint kifejezés. 1988-ra már a britek is felfedezték a technót, és hamarosan csatlakoztak a mozgalomhoz. A Detroit techno második hullámában a sokkal keményebb, emberidegenebb hangzás dominált, a korszak legnagyobb hatású zenészei Jeff Mills, Richie Hawtin és Carl Craig.

Minimal[szerkesztés]

A klasszikus techno mellett egyre nagyobb teret hódított magának a minimál hangzás, a minimal techno. Legegyszerűbben talán a 'lassúsággal' lehetne jellemezni, a bpm szám jóval kevesebb (kb.: 110-130) más techno műfajoknál, valamint a minimal stílus egyik fő ismertetője az egyszerűség és a lényegretörés. A minimal hangzás egyik jeles képviselője, Richie Hawtin and Goodface szerint: "a minimalizmus olyan, mint egy idejétmúlt kifejezés, azaz nem működik már. Mérleghez hasonlítható: mi szükséges, és mi nem? Csak a kellő mennyiségű információ, mert nem akarok semmit se túlmagyarázni. Mint a korai minimalisták, például John Cage, én is a tökéletes egyensúlyra törekszem. Viszont, ha túlzottan minimalista vagy, akkor senki se fogja megérteni a műveidet, sőt, nem is érdeklődnek irántuk. Mert nincs mögöttük koncepció többé."

A minimal hangzás hazánkban még nem tartozik az ismertebb és hallgatottabb stílusok közé, de a stílus képviselőinek száma egyre növekszik Magyarországon, egyre több rendezvényszervező csapatnak (pl.: Hairy, NVC,Cornita,Illumination) tartozik a fő tevékenységi körébe olyan összejövetelek rendezése, ahol a meghatározó műfaj már a minimal techno.

Hard Techno[szerkesztés]

A hardtechno a technonak egy olyan alfaja melyben az erőteljességé, határozottságé és a dinamizmusé a főszerep. Kialakulása Dj Amokhoz köthető egy 2002-es számal. Ennek a stílusnak az előfutára a Schranz volt, amit Chris Lienbing (Christopher Liebing), André Walter talált ki.2002-ben eléggé ott tartott a stílus, hogy mindenképp létre jön egy keményebb ága. Ebben a stílusban készült zenéknek alapjául a techno struktúrális koncepciója szolgál míg az ütemek általában gyorsabbak (145-170 bmp közt, akár 180 bpm et is elérhetik.), a dobok és basszusok azon felül, hogy akár sűrűbbnek hathatnak erőteljesebbek, ezzel már egy masszív alapot szolgáltatva a komoly és magabiztos hangzásnak, a középhangokból felépített témák "szigorú" hangulatot sugallnak és katonás rendben monoton ismétlődnek majd ezeket ugyancsak erőteljes csattogó, szitáló érces magasak fűszereznek meg. 2002-2004 ben volt nagyobb átalakulás a techno-schranz és a hard techno mai kialakulása között, Amok mellett Robert Natus, Arkus P. Sven Wittekind, Boris S. Frank Kvita és Seema mozdította el a legjobban a stílust. A hardtechno általános hangzása mindig erőteljes, mondhatni egy jól eltalált hardtechno zene olyan mint egy acélkockába zárt robbanóanyag mely kitörni próbál de nem tud. Itt érdemes legfőképp Natus-t és Arkus P.-t megemlíteni. Arkus P. még kezdetekkor csak hardwareval zenélt, Ami egy jomox xbase09, nord clavia micro modullar, egy yamaha su 700-at és egy keverőt használt. Natus is studiójában erőszeretettel használ hardwaret. Itt érdemes megemlíteni hogy ő is szintén jomox termékkel csinálta a hardtechno mintáit.

A stílust mára többfelé próbálják szakítani, kinek örömére, kinek bánatára.Ez főleg hardtechnoban látszódik, elhagyta a régi zord mivoltát, felváltotta a dubstepes betétek és a rossz keverés. Alapvetően egy mondjuk, hogy "jó" tulajdonsága, hogy egy jól elkészített alapra ha bármit tesznek, az "jól" hangzik. Ebből kifolyólag sok producer próbálkozik nem már a fő techno stílusba/hangzásba vágó hangokkal, dallamokkal. Emiatt rengeteg behatárolhatatlan mű keletkezik és egyben teszi a stílus eredeti mivoltát és jövőjét sokak számára jogosan kétessé.

A hardtechno rétegzene. Ez annyit jelent, hogy a társadalomnak csak bizonyos rétege preferálja/értékeli mint szórakozást. Erős, kemény hangzása miatt az emberek többségében olyan érzéseket kelt, melyeket nem tudnak úgy feldolgozni, mint a stílus ápolói, ezért visszataszítónak és zavarónak, néha kifejezettel tolerálhatatlannak találják az ilyen jellegű zenéket.

„Techno Scene” azaz a techno kultúra[szerkesztés]

A techno zenei stílus hallgatóinak növekedésével rendezvénysorozatok, ruházati szokások, technóra szakosodott klubok, zenei lapok keltek életre, speciálisan a színtér számára. Az itt létrejövő és folyamatosan formálódó trendek befolyásolják a techno fejlődési irányait. A legnagyobb techno zenei kulturális élet Európában, azon belül Németországban található, ahol a műfaj legősibb gyökerei, mint a kraut-rock és a német electro (Kraftwerk) már évtizedekkel korábban hódítottak. Furcsa ellentmondás, hogy bár a műfaj az U.S.A-ban született, mégis ez a fajta zene csupán az elmúlt években tudott magának nagyobb teret hódítani a tengerentúlon. A technokultúra napjainkra mindenhol jelen van Amerikától Japánig, befolyása a többi kulturális és művészeti mozgalomra vitathatatlan. Egyszerű nyelvezete és kifejező ereje miatt a 90-es évek elejétől a technóval párhuzamosan újra felvirágzott a minimalizmus és a futurizmus a képzőművészetben és az építészetben.

Magyar előadók[szerkesztés]

Bernáthy Zsiga, DJ Budai, Dr. Zoidberg, Gabeen, Gabor Kraft, Hot X, Sikztah, Jay Lumen, SanFranciscoBeat, Akos Veecs, Nils, SveTIce, Dirty Ice, New Ground, Dj Sunny

Külföldi előadók[szerkesztés]

Abe Duque | Adam Beyer | Adam X | Adk | Adonis | Alex Calver | Alexander Kowalski | Andreas Kremer | André Walter | Andreas Schulz | Aokd | Arkus P | Autechre | Aux 88 | Bazz - Dee | Ben Santo | Ben Sims | Blake Baxter | Boris S | Bozoli | Brainshaker | Brixton | Cari Lekebusch | Carl Cox | Carl Craige | Chris Noise |Chris Liebing| Christian Fischer | Christian Smith | CJ Bolland | Cristian Varela | Curzio Scherurer | Dame Shila |Dubmore| Dan Monox | Danela Haverbeck | Daniel Gloomy | Danny Howels | Dave Clarke | Dave Shokh | Dave Tarrida | Deborah De Luca | Deadly Sins | Deetron | Derrick May | Dj Amok | Dj Boss | Dj Budai | Dj Funk | DJ Grega | Dj Hammond | Dj Hell | Dj Lukas | Dj Martyn Hare /emetic | Dj Murphy | Dj Sunny | Dj Ocram | Dj Rush | Dj Slugo | Dj Ze Míg L | Dj Ogi | Dr. Lektroluv | Dj aligator |Dubfire | Ellen Allien & Apparat | Energun | Evil Concussion | Eric Sneo | Fatality Michael Kosiol | Felix Kröcher | Fernanda Martins | Floxytek | Frakmatik | Frank Kvitta | Frank Sonic | Funk D'void | Gene Lefosse | Glenn Wilson | Green Velvet | Greg Notill | Hanno Hinkelbein | Hardtrax | Hardy-j | Benrik B | Holgi Star | Human | Itinerant Tune |Hot Since '82| Jackhamma | James Holden | Jamie Bissmire | Jarno Marchetto | Jeff Mills | Joc & Spy | Joell Mull | John Aquaviva | John Selway | Joris Voorn | Josh Wink | Juan Atkins | Kay D. Smith | Kenny Lerkin | Kevin Saunderson | Killswitch | Kilohertz | Klaus Beyer | Kraftwerk | Kriz Miller | Leo Annibaldi | Leo Laker aka Switchbalde | Matthew Bomb | Manuel Fuentes | Marc Acardipane | Marcel Costeau | Marco Bailey | Marco Carola | Marco Remus | Mario Ranieri | Markus Lange | Marshall Jefferson | Martin W | Matt M Maddox | Megy Feel | Mhonolog | Mike Fred | Minupren | Miro | Misjah | Misstress Barbara | Mo-Franco | Morc | Motor | Musikgestalter | (mu)-ziq | Neil Landstrumm | Nightmares On Wax | Nilux | NorTheq | Tobias Lüke aka OBI | Oliver Huntemann | Pasquale Schwarzz | Patrick Skoog | Patrick DSP | Paul Birken | Paul Johnson | Paul Langley | Pet Duo | Peter B | Pheeva | Phill Kieran | Redhead | Reset | Richie Hawtin | Roberto Ferretti |Robert Armani | Robert Leiner | Robert Natus | Samuel L Session | Sandy Warez | Scan X | Scott Kemix | Seema | S. Ewe | Sissco | Slobodan | Sonarsson | Space DJz | Speedy J | Stacey Pullen | Stanny Franssen | Steve Bug | Steve Rachmad | Sven Väth |Swami Rhami| Sven Wittekind | Terrence Fixmer | Tetrapak | The Advent | The Anxious | The Horrorist | Thomas Krome | Thomas Schumacher | Tiefschwarz | Tiga | Tim Xavier | Tis | Tomash Gee | Userkiller | Viper Xxl | Waldhaus | Weichentechnikk | WestBam | Woody Mcbride | Xenex | Yellow | Zina & Mandy

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap