Yellow Magic Orchestra
| Yellow Magic Orchestra | |
| Információk | |
| Eredet | Japán |
| Alapítva | 1978 |
| Műfaj | |
| Kiadó |
|
| Tagok | |
| |
| A Yellow Magic Orchestra weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Yellow Magic Orchestra témájú médiaállományokat. | |
A Yellow Magic Orchestra (gyakori rövidítése: YMO) japán elektronikus zene/szintipop[1]/art pop[2]/electro[3] együttes.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1978-ban alakult Tokióban. Alapító tagjai Hoszonó Haruomi (Haruomi Hosono, basszusgitár, billentyűk, ének), Takahasi Jukihiró (Yukihiro Takahashi, dob, ének) és Szakamotó Riuicsi (Ryuichi Sakamoto, billentyűk, ének).[4] A zenekar nagy hatásúnak és innovatívnak számít az elektronikus zene műfajában.[4] Továbbá úttörők voltak a sampler, a szintetizátor, a dobgép, a számítógépek és a digitális audio technika használatában is,[4][5][6] illetve az 1980-as évek "elektropop robbanás" elindítói voltak.[7] Az együttes nagy hatásúnak számít a szintipop, J-pop, electro és techno műfajok fejlődésében is, miközben jellemző rájuk a politikai témák használata is.[8]
Az együttest Hoszonó alapította, eleinte egy alkalmas projektként, amely a számítógépesített exotica műfajával való kísérletezésre, illetve az orientalizmus paródiájára épült. Alapító tagjai mindhárman a zeneipar veteránjai voltak. Zenéjükre Tomita Iszaó (Isao Tomita) és a Kraftwerk zenéje, a japán zene, az árkád (arcade) videojátékok, a funk zene és Giorgio Moroder zenéje hatottak.
1984-ben feloszlottak. 1992-től 1993-ig újból összeálltak, 2002-től 2004-ig újból aktívak voltak, majd 2007-től a mai napig működnek. Alternatív neveik: YMO, YMO, Not YMO, Human Audio Sponge, HAS, HASYMO (utóbbi a Human Audio Sponge és a Yellow Magic Orchestra összevonása).
Diszkográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Yellow Magic Orchestra (1978)
- Solid State Survivor (csak Japánban, 1979)
- ×∞ Multiplies (Zoshoku néven is ismert, 1980)
- BGM (1981)
- Technodelic (1981)
- Naughty Boys (1983)
- Service (1983)
- Technodon (
YMOnéven, 1993)
Koncertalbumok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Public Pressure (1980)
- After Service (1984)
- Faker Holic (Transatlantic Tour 1979) (1991)
- Complete Service (1992)
- Technodon Live (1993)
- Live at Budokan 1980 (1993)
- Live at Kinokuniya Hall 1978 (1993)
- Winter Live 1981 (1995)
- World Tour 1980 (1996)
- Live at Greek Theatre 1979 (1997)
- Euymo – Yellow Magic Orchestra Live in London + Gijon 2008 (2008)
- LONDONYMO – Yellow Magic Orchestra Live in London 15/6 08 (2008)
- Gijonymo- Yellow Magic Orchesta Live in Gijon 19/6 08 (2008)
- No Nukes 2012 (2015)
Válogatáslemezek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sealed (1984)
- Technobible (1992)
- Kyoretsu Na Rhythm (1992)
- YMO GO HOME! : The Best of Yellow Magic Orchestra (2000)
- One More YMO : The Best of YMO Live (2001)
- UC YMO: Ultimate Collection of Yellow Magic Orchestra (2003)
- Y.M.O. (2011)
- Neue Tanz (2018)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Buckley, P. (2003), The Rough Guide to Rock, Rough Guides, London (pp. 1200–1201).
- ↑ Simpson, Paul. "Bamboo - Biography & History". AllMusic. Hozzáférés: 2018. január 24.
- ↑ A-Z of Electro. The Wire
- 1 2 3 Yellow Magic Orchestra Biography. Allmusic
- ↑ "Computer rock music gaining fans". Sarasota Journal: 8. 1980. augusztus 18. Hozzáférés: 2011. május 25.
- ↑ Paul Sullivan (2007. szeptember 1.). "Senor Coconut". clashmusic.com. Hozzáférés: 2011. május 29.
- ↑ J. D. Considine (2000. március 23.). "Sakamoto hears music's sounds, not its styles". The Baltimore Sun. 2013. február 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 9.
{{cite news}}: More than one of|accessdate=és|access-date=specified (súgó); Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Jones, Mikey IQ (2015. január 22.). "The Essential… Yellow Magic Orchestra". Factmag.