ETA

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ETA

Eta.png
Mottó: Bietan jarrai
Adatok
Elnök Josu Urrutikoetxea
David Pla
Iratxe Sorzabal
Izaskun Lesaka

Alapítva 1959
Feloszlatva 2011

Ideológia nacionalizmus
forradalmi szocializmus
Politikai elhelyezkedés szélsőbaloldal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ETA témájú médiaállományokat.

Az ETA (rövidítés, baszk: Euskadi ta Askatasuna [ewʃˈkadi ta aʃˈkataʃuna], „Baszkföld és Szabadság”) baszk nacionalista függetlenségi mozgalom Spanyolországban, mely 1958-ban alakult. Célja kezdetben Baszkföld Spanyolországtól való teljes függetlenségéért folytatott harc volt. Később többször különböző ágakra bomlott fel, míg végül szeparatista terrorszervezet lett belőle.[1] A médiumok többsége is terrorszervezetként hivatkozik rá. Gyilkosságokkal, emberrablásokkal, bombamerényletekkel, autókba rejtett pokolgépekkel próbálják felhívni magukra a figyelmet. A merényletek főleg a hivatalos személyek (spanyol rendőrök, katonák, magas beosztású állami tisztviselők, stb.) ellen irányulnak. Összesítések szerint 1968 óta az ETA vonható felelősségre 829 gyilkosságért, több ezer sérülésért és több tucat emberrablásért. A szervezetnek több, mint 400 tagja van jelenleg is börtönben Spanyolországban, Franciaországban és egyéb országokban is.

Napjainkban az ETA mérsékelt szárnya elhatárolódik a szélsőséges megnyilvánulásoktól, nyilatkozataiban elítéli azokat, sőt fegyverletételre szólít. A mérsékeltek a parlamenti demokrácián belül csupán Baszkföld autonómiájára törekszenek, nem a teljes elszakadásra. Habár 1989, 1996, 1998 és 2006-ban is fegyverszünetet hirdettek, ezeket egymás után szegték meg. 2010. szeptember 5-én újabb fegyverszünetet hirdettek, amely a mai napig érvényben van. 2011. október 20-án megjelentetett közleményében és videó-üzenetében az ETA fegyveres aktivitásának végleges beszüntetését jelentette ki.[2]

Felépítés[szerkesztés]

ETA tagok sortűzzel tisztelegnek "a baszk katona napja" alkalmából, 2006-ban

Az idők során az ETA számos alkalommal változtatott felépítésén, többségében biztonsági okok miatt. A szervezet egykor nagyon hierarchikus felépítéssel rendelkezett, egy ember állt a szervezet élén, melynek három ága volt: katonai, logisztikai és politikai. Azóta ez a három ág tizenegy ággá nőtte ki magát (logisztika, politika, nemzetközi kapcsolatok, hadműveletek, tartalékok, elítélt tagok támogatása, eltulajdonítás, információ, toborzás, tárgyalás, pénzügyek). A változtatás egyik oka az ügynökök kiszűrése volt, meg gyakoribbá váltak a letartóztatások.

A vezetőség 7-11 személyből áll, a vezetőséget belső köreikben Zubának hívják, mely a Zuzendaritza Batzordea (igazgatóság) szavak rövidítése. Egy másik bizottság a Zuba-hitu, amely egyfajta tanácsadó bizottságként működik. Az ETA fegyveres alakulata csoportokba tömörül (taldes/commandos), melyek általában 3-5 főt foglalnak magukban, és egy adott terület felé intéznek támadást. Jelenleg a legtöbb ilyen csoport nem állandó székhellyel rendelkezik, ennélfogva a hatóságok lényegesen nehezebben kapják el őket.

Az ETA különbséget tesz a büntetlen és a büntetett előéletűek között. A legales/legalak ("törvénytisztelők") azok a tagok, akik normál életet élnek, büntetlen előéletűek, de az ETA tagjai. A liberados ("felszabadítottak") azok a tagok, akiket az ETA alkalmaz teljes-munkaidőben. Az apoyos ("támogatók") azok a tagok, akik csak alkalmakként, mikor épp szükség van rájuk, segítenek az ETA-nak. A quemados ("kiégettek") azok a tagok, akiket egykor már elítéltek vagy feltételezhetően rendőrségi megfigyelés alatt vannak.

Az ETA előszeretettel vesz részt a kale borroka-ban (utcai összecsapások). Ezek a támadások történhetnek tömegközlekedési eszközök, pártszékházak vagy kulturális épületek ellen. Gyakran semmisítik meg politikusok, rendőrök, katonák, újságírók, bírósági tanács tagjainak és mindazoknak a tulajdonát, akik bármiféle kritikát fogalmaznak meg a szervezettel szemben. Ezek a zavargó csoportok főképp fiatalokból állnak, akik különféle ifjúsági mozgalmak tagjai (pl. Jarrai, Haika vagy a Segi). Igen sok jelenlegi ETA tag kezdte pályafutását ilyen típusú utcai zavargásokkal.

Politikai ág[szerkesztés]

A Batasuna nevű politikai párt céljai egyeznek az ETA céljaival, és nem is ítélik el az ETA erőszakos fellépéseit. A párt támogatottsága 8-15% között mozgott Baszkföldön. Az ETA és a Batasuna viszonya vitatott volt. A Batasunát tartották az ETA politikai ágának, azonban erre konkrét bizonyíték nem volt, egészen 2003-ig, mikor bizonyítékok kerültek elő arról, hogy a Batasuna támogatta az ETA-t, sőt az évek során 400 Batasuna tag csatlakozott az ETA-hoz 2003-ig bezárólag.[3] A pártot a Spanyol Legfelsőbb Bíróság 2003-ban betiltotta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magát paramilitáris baszk nacionalista szervezetként határozza meg, az USA, az EU és az ENSZ azonban terrorista szervezetnek tekinti.
  2. Végleg leteszi a fegyvert az ETA?. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  3. Spanish officials said evidence shows that Batasuna helps finance and support ETA. Police say 400 Batasuna members have joined ETA over the years.. (Hozzáférés: 2003. március 17.)

Fordítás[szerkesztés]