Victorien Sardou
| Victorien Sardou | |
 | |
| a Vanity Fairben, 1880 karacsonyán | |
| Született | Victorien Léandre Sardou[1] 1831. szeptember 5.[2][3][1] former 9th arrondissement of Paris[4][5][3] |
| Elhunyt | 1908. november 8. (77 évesen)[6][7][8][9][10] |
| Álneve | Jules Pélissié |
| Állampolgársága | francia |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Eveline Viard Antoine Léandre Sardou |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései | a francia Becsületrend nagykeresztje |
| Sírhelye | Marly-le-Roi |
.png){kind=small} | |
| Victorien Sardou aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Victorien Sardou témájú médiaállományokat. | |
Victorien Sardou (Párizs, 1831. szeptember 5. – Párizs, 1908. november 8.) francia drámaíró.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eleinte orvostant tanult, majd történelmet és irodalmat. Dejazet színésznővel való megismerkedése indította arra, hogy drámaírással foglalkozzék, és e téren annál gyorsabban ért el sikert, mivel ez a híres színésznő nemcsak hogy rendelkezésére bocsátotta színházát, hanem első darabjaiban: Monsieur Garat és Les prés Saint-Gervais (1860) a fő szerepeket is maga játszotta. Sardou csakhamar meg alapozta hírnevét és termékeny tolla egyre-másra látta el a különböző párizsi színházakat és főképp a Gymnase- és Vaudeville-színházakat vígjátékokkal és egyéb drámákkal, amelyeknek legnagyobb része élénk tetszésre talált. 1877-től a Francia Akadémia tagja.[12]
Darabjait jelentős mesterségbeli tudással, fordulatos történeteit elegánsan bonyolítva írta. Első műve, A Benoiton család (1865, magyarul 1866) tipikus polgári dráma, sikeressé azonban történelmi vaudeville-jei tették.
Manapság legtöbbet játszott darabja a Szókimondó asszonyság (1893, magyarul 1894), amelyben Napóleon korának jellegzetes személyiség-típusait és problémáit viszi színre.
További népszerű, a magyar színházakban is játszott művei:
- A jó falusiak (1867, magyarul 1867)
- A haza (1869, magyarul 1870)
- Váljunk el! (1880, magyarul 1881)
- A boszorkány (1903, magyarul 1905)
Főleg operának átdolgozva váltak híressé alábbi darabjai:
- Fedora (1883, magyarul 1883) — Umberto Giordano operájaként (1898)
- La Tosca (1887, magyarul 1922) — Giacomo Puccini operájaként (1900)
Több darabját filmvászonra is sikerrel adaptálták.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "születési anyakönyvi kivonat". 33. o. Hozzáférés: 2025. január 20.
- ↑ "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. június 25.
- 1 2 3 "Archivio Storico Ricordi". Hozzáférés: 2020. december 3.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 14.
- 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Сарду Викторьен, 2015. szeptember 28.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Internet Broadway Database". Internet Broadway Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31.
- ↑ "Éles Csaba: Maupassant másfél évtizede". 2008. november 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 23.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 798. o. ISBN 963-9257-14-1
- Sardou. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
