László Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
László Margit
Életrajzi adatok
Született 1931. március 17.[1]
Kolozsvár
Elhunyt 2019. április 15. (88 évesen)[2]
Házastársa Bajor Nagy Ernő
Pályafutás
Műfajok opera
Hangszer ének
Hang szoprán
Díjak
Tevékenység opera-énekesnő, énektanár

László Margit (Kolozsvár, 1931. március 17.2019. április 15. vagy előtte) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő (lírai szoprán), énektanár, Bajor Nagy Ernő újságíró felesége, érdemes művész és kiváló művész.

Élete[szerkesztés]

1941-ig a kolozsvári konzervatóriumban zongorázni tanult Farkas Ferencnél. Ezután háborús ausztriai gyermekévek következtek, itt megtanult jódlizni is.

1947 óta él Magyarországon. Női szabóként dolgozott és a Budapesti Kórusban énekelt alt(!) majd szoprán szólamot. 1951 és 1953 között magánúton énekelni tanult Koranek Jánosnénál.

Berg Ottó amatőr operatársulatának szabadtéri előadásán debütált Gilda szerepében Verdi Rigolettojában. Ugyanebben a társulatban Rossini operájában, A sevillai borbélyban Rosina szerepében lépett fel. 1953-ban a Magyar Állami Operaház magánénekesnek szerződtette. Itt is Gilda lett az első szerepe, majd kisebb szerepek után 1960-ban A varázsfuvolában Pamina szerepkörébe ugrott be és ezzel az őt megillető helyre került a társulatban. Mozart- és a bel canto-operák jó koloratúrkészséget igénylő szerepei lettek a legjobb alakításai, rendszerint a vele együtt induló Réti József oldalán. Ténylegesen alakította is szerepeit, mert kiváló énektechnikájához nagyszerű színészi készségek is társultak.

Gyakori szereplője lett koncerteknek, mert otthonosan mozgott az oratórium- és daléneklés Magyarországon mostohán kezelt területén is. De könnyűzenei dalokat is énekelt (pl. Bágya András A legszebb hosszú út dalát[3]).

Vendégszerepelt az egész német nyelvterületen, Franciaországban és a volt szocialista országokban.

Énekesként 1986-ban búcsúzott el a közönségtől, de az Operaháznak utána is tagja volt, 1994 óta immár örökös tagként.

1970-ben kezdett éneket tanítani, előbb magántanítványai voltak, majd 1986-tól a budapesti Szent István Gimnázium magánénektanára lett, 1989-től az Operaház énekmestere, később pedig a Zeneakadémia docense lett.

1996-ban szívinfarktuson esett át.

1997-től éveken át a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorának egyik nagy felkészültségű vezetője lett.

Élete végén Budapest közelében élt 2010-ig szeretett férjével, Bajor Nagy Ernővel megosztott birtokán.

További szerepei[szerkesztés]

(A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 40.[4])

ősbemutatói

egyéb

Magyar Rádió[szerkesztés]

  • Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Diszkográfia[szerkesztés]

CD-k

  • Farkas Ferenc: A bűvös szekrény - Zulejka Hungaroton HCD 32419-20
  • Poldini Ede: Farsangi lakodalom - Nemzetesasszony Hungaroton HCD 31974-75
  • Giuseppe Verdi: Rigoletto - Gilda Hungaroton HCD 31808-09
  • ifj. Johann Strauss: A denevér - Adél Hungaroton HCD 16558-59

Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus Hungaroton HCD 31852 Rossini:A sevilai borbély - "Rosina" Hungaroton

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Elhunyt László Margit operaénekesnő
  3. A legszebb hosszú út
  4. 2010. augusztus 29.-i lekérdezés

Irodalom[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak László Margit témában.