László Margit
| László Margit | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1931. március 17.[1] Kolozsvár |
| Elhunyt | 2019. április 15. (88 évesen)[2] |
| Házastársa | Bajor Nagy Ernő |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | ének |
| Hang | szoprán |
| Díjak |
|
| Tevékenység | opera-énekesnő, énektanár |
László Margit (Kolozsvár, 1931. március 17. – 2019. április 15. vagy előtte) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő (lírai szoprán), énektanár, Bajor Nagy Ernő újságíró felesége, érdemes művész és kiváló művész.
Élete[szerkesztés]
1941-ig a kolozsvári konzervatóriumban zongorázni tanult Farkas Ferencnél. Ezután háborús ausztriai gyermekévek következtek, itt megtanult jódlizni is.
1947 óta él Magyarországon. Női szabóként dolgozott és a Budapesti Kórusban énekelt alt(!) majd szoprán szólamot. 1951 és 1953 között magánúton énekelni tanult Koranek Jánosnénál.
Berg Ottó amatőr operatársulatának szabadtéri előadásán debütált Gilda szerepében Verdi Rigolettojában. Ugyanebben a társulatban Rossini operájában, A sevillai borbélyban Rosina szerepében lépett fel. 1953-ban a Magyar Állami Operaház magánénekesnek szerződtette. Itt is Gilda lett az első szerepe, majd kisebb szerepek után 1960-ban A varázsfuvolában Pamina szerepkörébe ugrott be és ezzel az őt megillető helyre került a társulatban. Mozart- és a bel canto-operák jó koloratúrkészséget igénylő szerepei lettek a legjobb alakításai, rendszerint a vele együtt induló Réti József oldalán. Ténylegesen alakította is szerepeit, mert kiváló énektechnikájához nagyszerű színészi készségek is társultak.
Gyakori szereplője lett koncerteknek, mert otthonosan mozgott az oratórium- és daléneklés Magyarországon mostohán kezelt területén is. De könnyűzenei dalokat is énekelt (pl. Bágya András A legszebb hosszú út dalát[3]).
Vendégszerepelt az egész német nyelvterületen, Franciaországban és a volt szocialista országokban.
Énekesként 1986-ban búcsúzott el a közönségtől, de az Operaháznak utána is tagja volt, 1994 óta immár örökös tagként.
1970-ben kezdett éneket tanítani, előbb magántanítványai voltak, majd 1986-tól a budapesti Szent István Gimnázium magánénektanára lett, 1989-től az Operaház énekmestere, később pedig a Zeneakadémia docense lett.
1996-ban szívinfarktuson esett át.
1997-től éveken át a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorának egyik nagy felkészültségű vezetője lett.
Élete végén Budapest közelében élt 2010-ig szeretett férjével, Bajor Nagy Ernővel megosztott birtokán.
További szerepei[szerkesztés]
(A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 40.[4])
ősbemutatói
- Polgár Tibor: A kérők - szakácsnő
- Láng István: Pathelin mester - Juliette
- Ribáry Antal: Lajos király válik - osztrák hercegnő
egyéb
- Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása - Drusilla
- Mozart: Figaro házassága - Grófnő, Susanna, Barbarina, egy leány
- Mozart: A színigazgató - Mademoiselle Silberklang
- Mozart: Così fan tutte - Despina
- Mozart: Szöktetés a szerájból - Konstanze, Blondchen
- Donizetti: Az ezred lánya - Marie
- Gluck: Orfeusz és Euridiké - Euridiké
- Bizet: Carmen - Micaëla
- Benjamin Britten: Koldusopera - Lucy Luckit
- Muszorgszkij: Borisz Godunov (opera) - Kszenyija
- Puccini: Bohémélet - Mimi
- Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén - Najád
- ifj. Johann Strauss: A denevér - Adél
- ifj. Johan Strauss: A cigánybáró - Mária Terézia császárné, Arzéna
- Offenbach: Orfeusz az alvilágban - Juno
Magyar Rádió[szerkesztés]
- Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
Diszkográfia[szerkesztés]
CD-k
- Farkas Ferenc: A bűvös szekrény - Zulejka Hungaroton HCD 32419-20
- Poldini Ede: Farsangi lakodalom - Nemzetesasszony Hungaroton HCD 31974-75
- Giuseppe Verdi: Rigoletto - Gilda Hungaroton HCD 31808-09
- ifj. Johann Strauss: A denevér - Adél Hungaroton HCD 16558-59
Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus Hungaroton HCD 31852 Rossini:A sevilai borbély - "Rosina" Hungaroton
Díjai[szerkesztés]
- 1961 - Liszt Ferenc-díj
- 1973 - Érdemes művész
- 1974 - Magyar Rádió és Televízió nívódija
- 1981 - Kiváló művész
- 1994 - Magyar Állami Operaház örökös tagja
- 1997 - Bartók–Pásztory-díj
- 2000 - Déryné-dij
- 2010 - Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Elhunyt László Margit operaénekesnő
- ↑ A legszebb hosszú út
- ↑ 2010. augusztus 29.-i lekérdezés
Irodalom[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk: Székely András Zeneműkiadó, 1988 ISBN 963-330-672-8
- Ki kicsoda 2000. Főszerk. Hermann Péter. Greger-Biográf, 1999. ISSN 1215-7066
- Várnai Péter: Operalexikon. Zeneműkiadó, 1975 ISBN 963-330-107-6
- A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Zeneműkiadó, 1984 ISBN 963-330-524-1
- Abody Béla: Gyere velem operába! Gondolat, 1973
- A Magyar Állami Operaház évkönyvei
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
|
- 1931-ben született személyek
- 2019-ben elhunyt személyek
- Magyar operaénekesek
- Szopránok
- Magyar nők
- Kolozsváriak
- A Magyar Állami Operaház örökös tagjai
- Déryné-díjasok
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- Zuglóiak
- Liszt Ferenc-díjasok
- Bartók–Pásztory-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok