Markó Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Markó Iván
Dedikáláson, 2014-ben
Dedikáláson, 2014-ben
Született 1947. március 29. (70 éves)
Balassagyarmat
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása táncművész, koreográfus
Díjak Kossuth-díj (1983)

Markó Iván az IMDb-n
Markó Iván PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Markó Iván témájú médiaállományokat.

Markó Iván (Balassagyarmat, 1947. március 29. –) Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, balettigazgató.

Életpályája[szerkesztés]

Markó Iván Győrben (1979)

Budapesten, az Állami Balett Intézetben végzett 1967-ben. A Magyar Állami Operaház tagja, 1971-ben pedig magántáncosa lett. 1972-től 1979-ig a világhírű francia koreográfus Maurice Béjartnak Brüsszelben működő társulatának "A XX. század balettjének" volt vezető szólistája. A Béjart-féle Tűzmadár címszerepét, amellyel debütált, több alkalommal a budapesti Operaházban is eltáncolta. Nemzetközi kritikusok 1974-ben a világ 10 legjobb táncosa közé választották.[1] 1979-ben hazatért, s megalakította a Győri Balettet, az Állami Balettintézet abban az évben végzett balettművészeivel. 1979 és 1991 között igazgatója volt. 1981-ben megalapította a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát, melynek 10 éven át volt igazgatója. 1985-től a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa. 1991 nyarán szabadfoglalkozású művész lett. 1991 és 1992 között a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa, 1993-tól Bécsben, Párizsban és Sydneyben volt vendégkoreográfus. 1996-ban megalapította a Magyar Fesztivál Balettet. Liszt, Xenakisz, Sosztakovics-Markó: Jézus az ember fia c. balettje címszerepét maga alakította, 2005-ben.

Támogatási botránya[szerkesztés]

2012-ben nagy vihart kavart, hogy Markó cége, a Táncvilág Kft. nem tisztázott módon támogatásokat kapott 155 millió forint összegben a kormányzat rendkívüli tartalékából. A támogatást először 25, majd 130 milliós részletekben kapta meg a cég, emiatt tiltakoztak más táncegyüttesek táncművészei, akik nyílt levélben fogalmazták meg kifogásaikat a támogatással kapcsolatban.[2] A támogatás elszámolásával azonban gondok adódtak, miután vagy 70 millió forintról csak annyi derült ki, hogy azt a cég „egyéb szolgáltatásokra költötte.” A társulat amúgy a támogatás ellenére rendkívül kevés darabot mutatott be.[3] A Nemzeti Erőforrások Minisztériuma szerint Markó elszámolása megfelelően történt.[4] 2013 májusában Az ember tragédiája bemutatója utáni tapsot Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője és más nézők bekiabálásokkal zavarták meg, mellyel a felvett támogatások elszámolását követelték Markón. 2013 decemberében Markó feloszlatta a Magyar Fesztivál Balettet, mely nyilatkozata szerint „anyagi erőforrás hiányában kénytelen felfüggeszteni működését.”[5] Markó nyilatkozatában utasította vissza a támogatása kapcsán megfogalmazott vádakat is, melyben kissé zavaros magyarázkodás mellett többek közt azt is közölte, hogy ő „érinthetetlen”, mert „hite megingathatatlan az adni vágyásban.”[6]

Színpadi szerepei[szerkesztés]

  • Romantiáda....Vén cigány (Magyar Fesztivál Balett)
  • Siratófalak (Magyar Fesztivál Balett)
  • Gálaest Faludy György 95. születésnapjára (Nemzeti Színház, 2005)

Magyar Állami Operaház[szerkesztés]

Győri Balett[szerkesztés]

  • Markó Iván: Az igazság pillanata....Lorca
  • Markó: A csodálatos mandarin....Mandarin
  • Markó: Jézus, az ember fia....Jézus
  • Markó: Tabuk és fétisek....Sámán, Szent György
  • Markó: Don Juan árnyéka rajtunk....Don Juan, Faust, K/M úr
  • Markó: Bulgakov és a többiek....Az író

Béjart Balett[szerkesztés]

  • Koreagrafikus áldozat
  • Seraphita
  • Viva Verdi
  • Petruska
  • Trionfi del Petrarca
  • Nijinsky
  • A rózsa lelke
  • Teck
  • Gaité Parisienne
  • Tűzmadár
  • Opusz 5
  • Petrarca
  • IX. szimfónia
  • Isten bohóca

Színpadi koreográfiái[szerkesztés]

  • Tabuk és fétisek
  • Izzó planéták
  • Székek
  • Johann Sebastian Bach: Angyalok üzenete
  • Maurice Ravel: Bolero
  • Markó: A bosszú
  • Romantiáda
  • Rómeő és Júlia
  • Szerelem, szerelem
  • Viva Verdi!

Filmek[szerkesztés]

Színészként[szerkesztés]

  • Álmatlan évek (1959)

Táncosként[szerkesztés]

  • Jézus az ember fia (1986)
  • József és testvérei (2000)

Koreográfusként[szerkesztés]

  • Parsifal (1999)
  • A nürnbergi mesterdalnokok (1999)
  • Káin és Ábel, Jiddische Mame, Siratófalak (2005)
  • Emberi Himnusz (2006)
  • Seherezádé (2009)

Díjai[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Hegyi Gábor–Markó Iván: Szentföldi látomások. Keresztény-zsidó párbeszéd; Metrum, Bp., 1988
  • A magány mosolya; Táncvilág Nonprofit Kft., Bp., 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Életrajza a táncélet.hu honlapon.
  2. Kiakadtak a táncosok Markóék támogatásán. Index, 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  3. Hamvay Péter: Markó Iván eltáncolta. nepszava.hu, 2014. március 3. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  4. Rejtély, mire költött el Markó Iván 58 milliót. HVG.hu, 2014. március 3. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  5. Szűcs Gyula: Megszűnik a Magyar Fesztivál Balett. Index, 2013. december 9. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  6. Markó Iván érinthetetlennek tartja magát. HVG.hu, 2014. március 10. (Hozzáférés: 2014. március 20.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]