Ugrás a tartalomhoz

Tordy Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tordy Géza
A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele
A Rivalda sorozatban
Csigó László felvétele
Született1938. május 1.[1][2]
Budapest[1]
Elhunyt2024. március 30.[3][4] (85 évesen)
Budapest[5]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető
Színészi pályafutása
Aktív évek1956–2023
Híres szerepei
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
1991
Jászai Mari-díj
1970, 1977
Kiváló művész-díj
1988
Érdemes művész-díj
1980
További díjak
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008)

A Wikimédia Commons tartalmaz Tordy Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tordy Géza (Budapest, 1938. május 1. – Budapest, 2024. március 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Pap Verával

Pályája

[szerkesztés]

Bár felvették a Színművészeti Főiskolára, 1956-ban nem indítottak osztályt, így főiskolát nem végzett.[6] Pályáját 1956-ban Kaposvárott kezdte, ahol akkoriban Zách János volt az igazgató, a színházban Németh Antal dolgozott rendezőként.[6]

1957-ben két évre Szegedre szerződött, ahol olyan színészek mellett játszott, mint Kátay Endre, Kovács János, Lakky József vagy Domján Edit. Versényi Ida, Komor István és Horvai István rendezéseiben dolgozott a két esztendőben.[6] 1959-től a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház tagja lett. 1963–1967 között a Madách Színház társulatához tartozott. 1967-ben visszatért a Vígszínházba.

1982-től évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1985-től 1988-ig rendezője, majd 1988-tól 1990-ig főrendezője volt a veszprémi Petőfi Színháznak. 1992-től 1995-ig a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője volt.[7] 1995 és 2012 között a Budapesti Kamaraszínház főrendezőjeként működött.[7]

Karaktere romantikus és modern hősök megformálásban egyaránt jól érvényesül. Játékában jól érzékelhető a figurák belső feszültsége, a közvetlen érzelmi töltet, az indulatok olykor vad szenvedélye.

1991-ben Kossuth-díjat kapott. 2008 júniusában a grémium választása alapján – az elhunyt Raksányi Gellért helyére – megkapta a Nemzet Színésze címet.

Szakmai pályáján legfontosabb mesterének Várkonyi Zoltánt tartotta, akivel a Vígszínházban és filmen dolgozott hosszú évekig.[8]

2024. április 18-án helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben. Római katolikus szertartás szerint búcsúztatták, a szertartást Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság volt perjele vezette.[9] A búcsúztatón beszédet mondott Szőcs Artur, Ernyey Béla és Lukács Sándor.[10]

Magánélete

[szerkesztés]

Öccse, Tordy Béla orvos.[11][12]

Első felesége balerina volt, tőle született fia, Tordy András.[6][13] Tímár Éva színésznőtől született nagyobbik lánya, Rita (1977). Harmadik feleségétől még egy lánya született.[14][15] Korábban kapcsolatban élt Törőcsik Marival.[16]

A nyarakat Tihanyban, a Cserhegy oldalában álló[17] nyaralójában töltötte.[18][19] A házat és a községet hol igazi,[20] hol második otthonának tekintette.[21]

Színházi feladataiból

[szerkesztés]

Színművészként

[szerkesztés]
  • Koronázási szertartásjáték – István, Vörösmarty Színház (Asztrik koronázó érsek)[22]
  • Ki lesz a bálanya, Pesti Színház[23]
  • Szentivánéji álom
  • Amerikai Elektra
  • Az operaház fantomja
  • Black Comedy – Játék a sötétben
  • Caligula helytartója
  • Lear király
  • Marica grófnő
  • Stuart Mária
  • Őrült nők ketrece[24]
  • Az ügynök halála
  • A konyha[25]
  • Sok hűhó semmiért
  • Négy lába van a lónak mégis megbotlik
  • Minden jó, ha vége jó
  • Lulu
  • Hazatérés
  • Tangó
  • Csongor és Tünde
  • A mi kis városunk
  • Élő holttest
  • Fiúk, lányok, kutyák
  • A szabin nők elrablása
  • Az ezerkettedik éjszaka
  • Svejk
  • Ilyen nagy szerelem
  • Egyedül
  • Hivatalnok urak
  • Egy csepp méz
  • Háború és béke
  • Idegen partok előtt
  • A rágalom iskolája
  • Cyrano de Bergerac
  • Aki szelet vet
  • Poloska

Rendezőként

[szerkesztés]
  • Adáshiba
  • A csütörtöki hölgyek
  • A miniszter félrelép
  • A vörös postakocsi
  • Amerikai Elektra
  • Az aranyember
  • Az élő holttest
  • Az ifjúság édes madara (dramaturgként is)
  • Az öreg hölgy látogatása
  • Boldogtalan hold
  • Egerek és emberek
  • A vágy villamosa
  • Furcsa pár
  • Liliom
  • Lola Blau
  • Mirandolina
  • Othello, a velencei mór
  • Pillantás a hídról
  • Spencer
  • Amadeus
  • A nagy Romulus
  • Bolond szél

Filmszerepei

[szerkesztés]

A mozivásznon szintén erőteljes jelenség: alakítását romantikus távlatok, az ösztönök és érzékek vad, mégis kontrollált bemutatása jellemzi. Meggyőzően alakította Baradlay Jenőt A kőszívű ember fiai filmadaptációjában. Olyan filmalkotásokban játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Húsz óra, a 80 huszár, a Klapka légió, az 1990-es Édes Anna, a Világszám!, illetőleg legutóbb az S.O.S. szerelem! c. filmben láthatta a közönség. A Honfoglalás című, anyagilag és erkölcsileg egyaránt kedvezőtlen fogadtatású magyar filmben az Árpádot alakító Franco Nerót szinkronizálta.

Szinkronszerepei

[szerkesztés]

Népszerű szinkronszínész. Fontosabb filmjeiben (Keresztapa, Utolsó tangó Párizsban) gyakran volt Marlon Brando magyar hangja. Több alkalommal szinkronizálta Gérald Philipet, Jack Nicholsont, Robert De Nirót, Anthony Hopkinst, Kevin Kline-t, James Caant, Burt Reynoldsot, Gene Hackmant, és Angelina Jolie édesapjának, az Oscar-díjas Jon Voightnak, valamint Robin Williamsnek is gyakori szinkronhangja, illetve ő volt Götz George leggyakoribb magyar hangja a Tetthely és a Schimanski visszatér című sorozatokban.

Cím Év Szerep A szinkronizált színész
Óz, a csodák csodája (3. szinkron) 1939 Óz / Kocsis / Smaragdváros kapuőre / Marvel professzor Frank Morgan
A búcsú (1. szinkron) 1960 Robert Mertens Götz George
Térden állva jövök hozzád 1964 Gianni Traimonti Gianni Morandi
A halál ötven órája 1965 Kiley Kiley Henry Fonda
A régi nyár 1970 báró Pataky Miklós Hanhs Wahlgren
A Keresztapa (2. szinkron) 1972 Don Vito Corleone Marlon Brando
Utolsó tangó Párizsban Paul
Petrocelli 1974 Tony Petrocelli ügyvéd Barry Newman
Gyalog galopp 1975 Sir Lancelot / Harmadik paraszt John Cleese
Jobb fej Michael Palin
Akit Buldózernek hívtak 1978 Kempfer őrmester Raimund Harmstorf
Derrick – V/8. rész: Gitárszóló Margarétának (1. szinkron) Alexis Horst Buchholz
Dühöngő bika 1980 Jake La Motta Robert De Niro
Mégis kinek az élete? 1981 Ken Harrison Richard Dreyfuss
Tetthely 1981–1991 Horst Schimanski főfelügyelő Götz George
Ikrek 1988 Julius Benedict Arnold Schwarzenegger
Éjszakai Rohanás Jack Walsh Robert De Niro
Családi ügy 1989 Jesse Sean Connery
Holt költők társasága John Keating Robin Williams
Tortúra 1990 Paul Sheldon James Caan
Twin Peaks 1990–91 Windom Earl Kenneth Welsh
Menekülés az éjszakába 1995 Freddy Gale Jack Nicholson
Esthajnalcsillag 1996 Garrett Breedlove Jack Nicholson
Good Will Hunting 1997 Sean Maguire Robin Williams
Rossini Uhu Zigenuer Götz George
Schimanski visszatér 1997–2013 Horst Schimanski
Blöff 2000 Abraham Denovitz („Avi kuzin”) Dennis Farina
A reklám helye 2001 Eddie Keminsky Götz George
A szerelem vakká tesz Alexander Stahlberg
Minden végzet nehéz 2003 Harry Sanborn Jack Nicholson
Az utolsó adás 2006 Guy Noir Kevin Kline
A Quantum csendje 2008 Mathis Giancarlo Giannini
Viharsziget 2010 Dr. Jeremiah Naehring Max von Sydow
A rítus 2011 Lucas atya Anthony Hopkins
Thor Odin
The Walking Dead 2011–2014 Hershel Greene Scott Wilson

Cd-k, hangoskönyvek, rádiójátékok

[szerkesztés]
  • Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
  • Gyárfás Endre: Egy pillanat gyümölcse (1961)
  • Hársing Lajos-László Endre: Mikrofon a gomblyukban (1961)
  • Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
  • Vidor Miklós: Fej, vagy írás? (1961)
  • Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony (1962)
  • Friedrich Dürrenmatt: Herkules és Augiász istállója (1962)
  • Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962)
  • Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
  • Jules Verne: A Begum 500 milliója (1962)
  • Mikszáth Kálmán: Az öreg Dankó bácsi (1962)
  • Viktor Rozov: A-B-C-D... (1962)
  • Csetényi Anikó: A második bakter (1963)
  • Donászy Magda: A Sültkrumpli-őrs (1963)
  • Günter Eich: Allahnak 100 neve van (1963)
  • Jókai Mór: És mégis mozog a föld... (1963)
  • Neményi Kázmér: Mosolygó Itália (1963)
  • Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
  • Kékesdi Gyula: Új élet küszöbén (1964)
  • Leonid Leonov: Hóvihar (1964)
  • Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
  • Solymosi Ottó: Autó az iskola előtt (1964)
  • Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
  • Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
  • Eich, Günther: A viterbói lányok (1965)
  • Ernest Hemingway: Álmok városa (1965)
  • Jevgenyij Svarc: A két juharfa (1965)
  • Katherine MacLean: A képernyő nem hazudik (1966)
  • Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja (1966)
  • Somerset Maugham: Téli utazás (1967)
  • Donald Honig: Mibe kerül 500000 dollár? (1968)
  • László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
  • Sobor Antal: Éjszaka hazamentek a katonák (1970)
  • Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
  • László Anna: Árhullámok (1973)
  • René de Obaldia: A vak könnyei (1974)
  • Vészi Endre: Földszint és emelet (1974)
  • Honoré de Balzac: Éva lánya (1975)
  • Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
  • Puskás Károly: Irodalmi séta Prágában (1975)
  • Jan Milcak: Macska (1975)
  • Boy, Lornsen: Robi, Tóbi és a Töfröcsó (1976)
  • Simonffy András: A világlecsó (1976)
  • Cibula, Václav: Közönséges szombat (1977)
  • Courteline, George: Családi jelenet (1977)
  • Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (1977)
  • Zoltán Péter: Nofretete (1979)
  • Lendvay György: Holnap kupaszerda (1980)
  • Prosper Mérimée: Az etruszk váza (1980)
  • Theun de Vries: Spinoza (1980)
  • Denis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
  • Michel Gosselin: Csak még egy kérdést (1981)
  • Don Haworth: Csütörtök esti epizód (1982)
  • Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze (1983)
  • Thury Zoltán: Katonák (1983)
  • Zajc, Dane: Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
  • Dino Buzzati: A nagy képmás (1984)
  • Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
  • Mándy Iván: Ismerkedő (1986)
  • P. G. Wodehouse: P. G. Wodehouse meséli (1986)
  • Kambanélisz, Jákovosz: Sok hűhó Rodoszért (1987)
  • Zilahy Lajos: Tűzmadár (1991)
  • Bulgakov: Színházi regény (1992)
  • Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
  • Vidor Miklós: Nyári játékok (1994)
  • Lét s nemlét, írók, irodalom – Cholnoky Viktor három jelenete (1995)
  • Németh László: Az írás ördöge (1995)
  • Az Önök tudósítója: Ernest Hemingway (1999)
  • Szilágyi Andor: Leánder és Lenszirom (2000)
  • Páskándi Géza: Begyűjtött vallomásaim (2009)
  • Rakovszky Zsuzsa: Látogatások (2010)
  • Dragomán György: Kalucsni (2011)

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Freebase-adatdump. Google
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2024/03/meghalt-tordy-geza
  4. Emlékezés Tordy Gézára – Aréna
  5. Tordy Géza élete képekben
  6. a b c d Pécsi Nemzeti Színház – Beszélgetés Tordy Gézával. www.pnsz.hu. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  7. a b Színház, Nemzeti: Tordy Géza | Nemzeti Színház. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  8. http://www.borsonline.hu/celeb/megrazo-vallomast-tett-tordy-geza/108166
  9. Népszava: Eltemették Tordy Gézát (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
  10. Utolsó útjára kísérték Tordy Gézát (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2024. április 18.)
  11. Tordy Géza: Erre a rövid időre, maradok magányos farkas (magyar nyelven). Blikk, 2021. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
  12. A reform a munkánk kereteit, nem a lényegét változtatta meg. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
  13. http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/tordy-geza-erre-a-rovid-idore-maradok-maganyos-farkas/m8rc7vt
  14. Tordy Géza mesél idióta instrukciókról és katasztrofális magánéletéről (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
  15. Tímár Éva egy csodának köszönheti a lányát – nlc.hu (magyar nyelven), 2020. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
  16. Zsóka, Molnár: A Nemzet Színészének Törőcsik Mari élete nagy szerelme – Így vallott róla Tordy Géza (magyar nyelven). femina.hu, 2018. június 12. (Hozzáférés: 2023. január 6.)
  17. https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1998_07/?pg=52&layout=s
  18. András, Bajtai: Ezért nem láttuk évek óta Tordy Gézát – A színészlegenda megrázó vallomást tett (magyar nyelven). femina.hu, 2017. április 17. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
  19. Tordy Géza titkai (magyar nyelven). 168.hu, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
  20. https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_2003_08/?pg=56&layout=s
  21. https://adt.arcanum.com/hu/view/HelyiLapok_Tihany_2008/?query=%22Tordy+G%C3%A9za%22+%22Tihany%22&pg=75&layout=s
  22. Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték – István. [2015. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
  23. Színház.net 44. oldal
  24. Őrült nők ketrece repertoár. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
  25. Tordy Géza a Pesti Magyar Színház színpadán – A konyha kulisszatitkai Archiválva 2017. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, konyvjelzomagazin.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]