A Tenkes kapitánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Tenkes kapitánya
Vajda Márta (Veronika) és Zenthe Ferenc (Eke Máté)
Vajda Márta (Veronika) és Zenthe Ferenc (Eke Máté)
Műfaj történelem, kaland, vígjáték, dráma

Író Örsi Ferenc
Rendező Fejér Tamás
Főszereplő Zenthe Ferenc
Hang Réti János
Zeneszerző Vujicsics Tihamér

Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Évadok 1
Epizódok 13
Gyártás
Vágó Besztercei Vera
Forgatási helyszín Siklós
Nemesvámos[1]
Nagyvázsony
Operatőr Mezei István
Részenkénti játékidő 30 perc epizódonként (2 x 90 perc az összevágott mozifilm)
Gyártó Magyar Televízió
Forgalmazó Magyar Televízió
Mokép (Mozi/VHS)
Automata Multimédia (DVD)
Sugárzás
Eredeti adó Magyar Televízió
Eredeti sugárzás Magyarország 1964. január 11.1964
Első magyar adó Tévéváltozat:
MTV-1, TV-1, MTV 1, m1
MTV-2, TV-2, MTV 2, m2
M3
Duna TV
Duna World
Moziváltozat:
m1
Duna TV
Filmmúzeum
Korhatár Korhatár nélkül megtekinthető.
További információk

A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben bemutatott[2] 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, melyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. Zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta. Ez volt a Magyar Televízió első[3] és egyik legsikeresebb filmsorozata. A sorozat a magyar televíziózás hajnalán készült, költségvetése igen szűkös volt, ami időnként a jeleneteken is nyomott hagyott. A film sikerén felbuzdulva Örsi Ferenc azonos címen ifjúsági regény formájában is feldolgozta a történetet, szinte azonnal a forgatókönyv megírása után. A 13 részes tv-sorozat rövidített változataként egy kétrészes mozifilmet is készítettek belőle, amit 1965. június 10-én mutattak be,[4] később ez jelent meg a Mokép által kiadott VHS kazettán is. Németországi bemutatója 1965. március 1-jén volt.[5]

Történet[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A sorozat a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Dél-Baranyában. Bécsben Eberstein báró ezredtulajdonost azzal bízza meg a haditanács, hogy verje szét a Siklós közelében hadműveleteket folytató kuruc sereget. Az ezredes teljesíti a feladatát és a csatában Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros is súlyosan megsebesül, aki viszont parancsot ad a furfangos Eke Máténak, hogy a népet ösztönözze az ellenállásra, mert a győzelem után egész biztosan rátelepszik a labanc a falvakra. Máté személyesen támadja meg az ezredest és figyelmezteti, hogy mik lehetnek a következményei, ha sanyargatja az embereket. Máté közben maga is megsebesül, ám régi öreg jóbarátja, Siklósi bácsi a gondjaiba veszi. Először csak ketten zaklatják a labancokat, de amikor az osztrákok Siklósról elhajtanak valamennyi lábasjószágot, akkor csatlakozik egy harmadik hős is hozzájuk Buga Jakab személyében, aki remekül bánik az ostorral és a fokossal. A három jóbarát riasztja a környékbeli falvakat, így Eberstein ezredes és helyettese, Bruckenbacker kapitány nem tudnak további sarcot behajtani. Eközben újabb cselt eszelnek ki, s ekkor már a környékbeliek is a segítségükre vannak. Máté eszéki szerb kereskedőnek öltözve a várba megy és az elrabolt siklósi marhák megvétele után érdeklődik. Ebersteinék azt hiszik, jó vásárt csinálnak és előleg fejében ki is hajtják a várból az állatokat, amiket csak egy-két katona kísér Bruckenbackerral együtt. A közelben már várja őket Siklósi bácsi az embereivel és foglyul ejtik a kapitányt, az állatokat pedig a parasztok visszakapják, majd elrejtik őket a Dráva mocsaraiban.

Mátéék a Villányi-hegységben levő Tenkes-hegy egyik barlangjába fészkelik be magukat, amit hajdan a törökök elleni búvóhelyül használtak a siklósiak, és csak a megbízható öregemberek ismerik, hol van. Máté már az elején innen küld üzenetet Eberstein ezredesnek amit Siklósi bácsi tanácsára ír alá a Tenkes kapitányaként. Az ellenállók, ahol tudnak rajta ütnek a labancokon, hogy fegyvert és lőszert gyűjtsenek. A nép mindenhol segíti őket, ezért tudnak felülkerekedni a jól felszerelt osztrák sorkatonákon, s mindig túljárnak a mafla és öntelt ezredes eszén, aki butuska feleségével nem sokra megy a várban. Gyakran kacagtató, mulatságos kalandokon mennek át a sorozat hősei, egy ízben Máté az ezredes fejét belenyomja a harkányi melegvízforrás iszapjába, máskor az ezredes maga bukdácsol bele egy teknő kelttésztába. Az ezredes katonái is rendszerint teszetosza, buta, dühöngő emberek. Pityik őrmester állandóan korhelykedik, Bisteritz főhadnagy csak kiabál, Vogeller mesterlövész és társa, Petrik gyermeteg és pipogya alakok.

Máténak sikerül egy cigánylány, Róza segítségével megszöktetnie Veronikát, Amáliának, az ezredes feleségének szépséges szolgálóleányát, akit eredetileg a hitvány és pénzéhes Dudva György korcsmáros, Eberstein hitelezője akar feleségül venni, mivel cserébe elengedné az ezredes a tartozásait. Rövidesen újabb derék legény áll Máté csapatába, egy Vándordiák, akinek szintén sikerült megtréfálnia az ezredest. Ő hozza a hírt, hogy rövidesen a labancok puskaporutánpótlásért indulnak Szigetvárra. A tenkeshegyieknek nagy szükségük van a puskaporra, mert enélkül a zsákmányolt lőfegyvereket nem tudnák használni. Ebben segítségükre lesz Viktor, egy helyi bognár, akit a labancok kiraboltak. Viktorral furfangos cselt eszelnek ki. Viktor a mesterségét hasznosítva ugyanolyan lőporoshordókat csinál, mint amilyen a labancok szekerén van, de ezeket homokkal töltik meg. Az éj leple alatt vonuló a Bisteritz hadnagy vezetésével vonuló konvojra pisztolyokból lőnek, akik elbújni igyekeznek Viktor portáján és egy kamrába helyezik a lőport. Az ott elrejtőzött Vándordiák ezeket kicseréli, habár egy hordó lőpor tévedésből a labancoknál marad, de azt a dühödt ezredes lövi szét pisztolyával, mikor meglátja a homokkal teli hordókat. A várban nagy robbanás lesz, Ebersteinek a koromtól és a homoktól maszatos lesz a képe.

Ezt követően megérkezik Eberstein felettese, a tábornok, a dél-magyarországi osztrák seregek fővezére. Máté gyanítja, hogy mi járatban van Siklóson, ezért be akar jutni a várba. Dudva kocsmájából lakomára valót rendelnek a várbeliek, mígnem Máté és Jakab beállít hozzá, ahol arra kényszerítik, hogy három napig ki se jöjjön a szobájából. Itt találkoznak az ezredes szakácsnéjával, aki Jakab régi kedves barátnéja. Ő juttatja be a várba Mátét. A kapitány gyanúja helyes, mert a tábornok három héten belül általános hadműveleteket akar indítani, hogy megsemmisítse a Dunántúlon harcoló kuruc csapatokat, erre külön haditervük van. Máté behatol a tábornok szállására, megszerzi a haditervet és kalandos körülmények között jut ki a várból, ostorával még meg is táncoltatja Eberstein ezredest és a tábornokot, ahogy Jakab tanította neki. Jakabbal rögvest útnak indulnak Béri Balogh Ádámhoz, ám az labancok kegyetlen válaszlépésre szánják el magukat.

A bosszútól fűtött Dudva György mindenről beszámol az ezredesnek és ő javasolja azt, hogy a kurucok eddigi módszereit vegyék elő. Mátéék gyakran öltöztek be álruhába, többek között császári egyenruhákba, most azonban Eberstein emberei veszik fel a magyarok öltözékét. A kegyetlen osztrákok minden nőt és gyereket begyűjtenek Siklós környékéről, minthogy a férfiak mind Máté és Jakab alá álltak. Eberstein ultimátumot ad, hogy ha nem adják ki a Tenkes kapitányát, akkor a foglyokat kivégzik.

Máté és Béri Balogh brigadéros megállapodnak abban, hogy a Siklós környékén fegyverkező parasztok mind elindulnak a kuruc táborba. Máté már Rákóczi zászlajával tér vissza, ahol az asszonyok foglyul ejtésének hírével fogadják. Megpróbálják kideríteni, mit csináltak velük. Veronika elmegy Dudva csárdájába, s elrejtőzik a közelben Róza is, aki kihallgatja, mit mond Dudva Veronikának. A körmönfont korcsmáros gyanakszik, ezért azt mondja, hogy Eszékre viszik az asszonyokat, mikor azonban Róza elsiet onnan, Dudva közli Veronikával, hogy a Tenkes kapitánya besétál a csapdába. Erre elkezdenek dulakodni, közben felborítják az asztalon levő gyertyát, ami tüzet okoz a csárdában. A korcsmáros annyira kapzsi, hogy előbb a pincéjébe szalad, ahol harácsolt vagyonát rejtegeti. A lángoló csárdából csak Róza tudja kimenteni az ájult Veronikát. Mire Dudva felér a pincéből, mindent elborítanak a lángok. Egy ideig még igyekszik pénzét megmenteni, de amikor rájön, hogy az életét sem tudná, kétségbeesett és velőt rázó hangon ordít segítségért, ám senki sem jár arra.

Jakab és Máté rajtaütnek azon a szekéren, amely Eszék felé halad, de a szekérről asszonynak beöltözött labancok ugranak le. Jakab még sebesülten elmenekül, de Mátét hálóval elfogják, a várba viszik, és ott kegyetlen kínvallatásnak vetik alá. A Tenkes kapitánya azonban úgy állja a kínzást, hogy a hóhér belefárad. Társai nem is maradnak tétlen, mert amíg az emberek nagy része a kuruc táborba vonul, addig Siklósi egy maréknyi felkelővel zaklatni kezdi a várbelieket, ahol már nem sok katona maradt, mert a tábornok a többit Eszékre parancsolta, a saját seregébe.

Róza előáll egy ötlettel, hogyan lehetne Mátét kimenteni, mielőtt még lefejeznék. Öregapja kútásó volt, és nagyon régen egy kút ásása közben felfedezték a vár rég elfeledett földalatti folyosóit. Az öreg meg is mutatja azt a kutat, ahol Jakab, Viktor és egy másik barátjuk, egy János nevű legény kibontják a falat, majd elindulnak a vár felé. A várbeliek nagyon nyugtalanok, mert Siklósi bácsiék puskákkal lövik őket és egyfolytában kongatják a környéken a harangokat. Amália retteg, míg a vele levő barátnéje, a tábornok szépséges, amúgy szintén féleszű felesége szinte élvezi az izgalmakat. Habár Amália a lelke mélyén szerelmes lehet a Tenkes kapitányába, mivel sokat álmodik felőle.

Jakabék kibontják a falat, amikor a várhoz érkeznek és rátalálnak a leláncolt kapitányra. Az alagúton vissza már nem mehetnek, mert a fal beomlott és lezárta az utat a kúthoz. A kivégzés előtt Mátéhoz érkezik a borbély és egy katona, akiket Jakabék elfognak. Rövidesen megérkezik a tábornok hintója is, de amint elhalad a tömlöc mellett, János és Jakab előugranak, s elhajtanak a kocsival, foglyul ejtve a tábornokot. Az ezredes valamennyi lovasát utánuk küldi, ezzel megint apad a helyőrség létszáma. Máté kiszabadítja az asszonyokat, Viktor pedig néhány fegyvert is szerez nekik. A Tenkes kapitánya megvív Eberstein ezredessel, akit a párbaj végén bezár egy kamrába. Az asszonyok és a gyerekek amivel és ahol tudják, elnáspángolják a labancokat, felszabadítva a várat.

Béri Balogh Ádám serege nagy csatában legyőzi a labancokat, akik a tábornok és a haditerv nélkül könnyen besétálnak a kurucok lesállásába. Siklósi bácsi, Veronika és Róza a szekszárdi úton ütnek rajta a Jakabékat üldöző Bisteritz hadnagyon és lovasain. A várba bevonulnak Béri Balogh vitézei is, ám Eberstein még egy utolsó lépésre szánja el magát, mivel tekintélye odaveszett, hisz egyszerű asszonyok győzték el katonáit. Egy lőporos hordóba kanócot dug és meggyújtja, hogy az udvaron éljenző emberek közé hajítsa. Máté egy golyóval felrobbantja a hordót, így ér véget a történet…

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Színész[6]
Eke Máté Zenthe Ferenc
báró Eberstein Eckbert ezredes, a vár labanc parancsnoka Ungváry László
báró Eberstein Eckbertné (Amália) Krencsey Marianne
Buga Jakab Szabó Gyula
Rózsa, a cigánylány Pécsi Ildikó
Székely Veronika Vajda Márta
Bruckenbacker Alfonz kapitány Basilides Zoltán
Siklósi Mihály bácsi Molnár Tibor
Béri Balogh Ádám Zentai Ferenc
Pityik őrmester Szilágyi István
Ritpek mesterlövész Petrik József
Vogeller mesterlövész Madaras József
Dudva György kocsmáros Gera Zoltán
Csöme Lajos fuvaros Kelemen Lajos
Bisteritz főhadnagy Besztercei Pál
Erwiner szakaszvezető Kibédi Ervin
Vándordiák Tordy Géza
Juliska, a szakácsnő Péter Gizi
Helén Ambrus Edit
Tábornok Kovács Károly
Jobbágy Képessy József
Viktor kádár mester György László
öreg paraszt Misoga László
Kammerer első hadnagy Kamarás Gyula
Horkmajer káplár Horkai János
János Juhász Jácint
Kampós Pásztor János
Csöméné Lóth Ila
Labanc tiszt Kautzky József
Labanc tiszt Szatmári István
Liza cselédlány Pásztor Erzsi

Epizódok[szerkesztés]

  1. rész – A vérdíj
  2. rész – Az embervadászat
  3. rész – Buga Jakab
  4. rész – A tőzsér
  5. rész – A fürdőmester
  6. rész – A vásár
  7. rész – A vándordiák
  8. rész – Veronika
  9. rész – A puskapor
  10. rész – A haditerv
  11. rész – Fogságban
  12. rész – Nincs kegyelem
  13. rész – Csattan az ostor

Érdekességek[szerkesztés]

  • A film egyik leghíresebb jelenete, amikor a főhős a szájával felemel és kiiszik egy poharat úgy, hogy közben a hozzákötözött, hatalmas faszéket is felemeli, felbukkan a Magyar vándor című filmben is, szintén Zenthe Ferenc előadásában.
  • A Bëlga együttes Nemzeti Hip-Hop című számában a főcím dallamának feldolgozása hallható.
  • A film egyes látványosabb csatajelenetei Bán Frigyes 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmjéből lettek bevágva, mivel a költségvetés nem engedhette meg magának, hogy ilyen méretű ütközeteket játszhasson le.
  • A labanc katonák nevei több esetben az őket alakító színészek neveinek tréfás németesítései (Pl. Horkay János/Horkmayer, Kibédi Ervin/Erwiner, Petrik József/Ritpek, stb.)[7]
  • A fürdős résznél, amikor a főhős a parancsnok arcába iszapot dob, akkor ott valójában csokoládépudinggal dobja meg. A jelenetet többször újra kellett venni, mert Ungváry László (az Eckbertet alakító színész) nem tudta megállni, hogy bele ne egyen a finomságba, ami feléje repül.[8]
  • Az „És akkor jött a Tenkes kapitánya” egy népszerű dal volt a sorozat után.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]