Budaörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budaörs
Budaörs – Kő-hegy
Budaörs – Kő-hegy
Budaörs címere
Budaörs címere
Budaörs zászlaja
Budaörs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásBudakeszi
Jogállás város
Polgármester Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)[1]
Irányítószám 2040
Körzethívószám 23
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség28 844 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség1203,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budaörs (Magyarország)
Budaörs
Budaörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 18° 57′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 18° 57′ 28″
Budaörs (Pest megye)
Budaörs
Budaörs
Pozíció Pest megye térképén
Budaörs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaörs témájú médiaállományokat.

Budaörs (németül: Wudersch, horvátul: Jerša, Erša, Vundeš) város Pest megyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.

Fekvése[szerkesztés]

A budapesti agglomerációban található, Budapest XI. kerületétől nyugatra. A településtől délre halad az M1-es és M7-es autópálya közös szakasza. Így joggal lehet Budapest nyugati kapuja. A városon áthalad az 1-es főút.

A város a Budai-hegység - Frank-hegy csoportja, a Csíki-hegyek és a Tétényi-fennsík között terül el, az úgynevezett Budaörsi-medencében.

Története[szerkesztés]

A Budai-hegység a Törökugratóról nézve
Diákok a Budaörsi csatán (1921. október 23.) IV. Károly király visszatérési kisérletén.
A Budaörsi repülőtér (1940-ben készült felvétel)
Budaörs Város Önkormányzata.

Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kabar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.

1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2,6 márka pápai tizedet fizetett.

1921. október 23.-án a IV. Károly magyar királyt és csapatait szállító vonatot a második legitimista puccs idején a település határában tartóztatták fel a kormányzó csapatai. A legitimistákkal szemben álló erőket főleg budapesti egyetemisták alkották, akiket Gömbös Gyula szervezése alapján 22-én este gyűjtöttek össze sietve. Gömbös számára ez egy kétségbeesett lépés volt, ugyanis kiderült, hogy nem számíthat sem az időt húzó hadseregre, sem a különféle félkatonai szervezetekre, és még a MOVE-ben is kudarcot vallott. Az egyetemisták egyetlen tapasztalt tiszttel sem rendelkeztek, így maguk próbálták megszervezni soraikat. Az első összecsapás október 23-án hajnalban történt, amikor Ostenburg-Moravek csapatai beleütköztek a Törökugratón lévő 80 fős, orvostanhallgatóból álló előőrsbe, akik tüzelni kezdtek a közeledő vonatra. A vonatról kiküldött katonák elfoglalták a magaslatot, az összecsapásban pedig többen meghaltak, illetve megsebesültek. Ám már ennyi vérontás is elég volt, hogy megállítsa a királyi csapatokat, amelyeknek vezére nem tudta, hogy csupán pár száz kiképzetlen egyetemista áll velük szemben. Így felhagytak az előrenyomulással, és Károly király utasításait várták. Károly maga azonban nem akart vérontást, így nem tett mást, mint várakozott és misét hallgatott Bicskénél. A legitimista erők végül kudarcot vallottak.

Budaörs határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét.

A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, amely tevékenység szép jövedelmet biztosított lakosainak. Budaörs vasútállomás mellett Möller Károly építész által tervezett hűtőházat építtetett 1937-ben Lenz József, kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, gyümölcs nagykereskedő, aki népszerű volt a nagy bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt.[3][4][5][6] Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és -kereskedés, és a hűtőházból szállították Ausztriába és az egész világra. A hűtőház városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán is megmaradt a mai napig. 2013. november 26-án a budaörsi vasútállomás melletti névtelen tér megkapta hivatalosan a „Lenz József tér” nevet; ezzel Lenz József kereskedelmi tanácsos lett az első kolumbiai-venezuelai magyar akinek a tiszteletére Magyarországon közteret neveztek el.[7]

A törökök kiűzése után a terület birtokosai a Zichy grófok 1721-ben és 1739-ben sváb földműves telepeseket hívtak. A budaörsi Zichy-major az 1720-ban épült a gróf Bercsényi-Zichy kastély gazdasági központjaként készült, a Zichy kastélytól nem messze déli irányban a 18. század első felében (a mai Clementis utca része). Helyet kaptak benne az uradalom számára dolgozó szakemberek, a kádár, a bognár és a többiek, ezen kívül az uradalomban megtermelt mezőgazdasági termékek tárolására is szolgált. Épülettömbje már a 18. század közepén keletkezett térképeken jól kivehető. Manapság egy részében lakások találhatóak, másik részében a Budaörsi Művészek Egyesületének központja működik. A Zichy majorban gyerekeknek képzőművészeti táborokat szerveznek, az új Pincegalériájában pedig rendszeresen rendeznek kiállításokat.[8]

A Budaörsön majd 200 év alatt őshonossá váló németek élete a II. világháború következtében sajnos gyökeresen megváltozott. 1946 január 19-én elsőként innen, Budaörsről indultak el a magyarországi németeket kitelepítő vonatszerelvények. (Ezért január 19-e a Magyarországról deportált kb 185.000 német emléknapja.) Az 1946-1947-es kitelepítések és az 1944-es háborús menekülés következtében Budaörs lakossága elvesztette 85%-át.

1963-ban az autópálya építése miatt megszűnt az 1914-ben épített Törökbálinti HÉV Budaörsön túli szakasza. A rövidebb szakaszon indított 41-es villamos végállomása Budaörs sűrűn lakott részétől távolabbra, az autópálya déli oldalára került. 1977-ben tovább rövidült a villamos vonala: azóta Kamaraerdő a külső végállomása, a fővároson kívüli szakaszát elbontották. Az 1-es vasútvonal alatti alagútja megmaradt, ma közúti és gyalogos aluljáró.

1964-től az M7-es, majd 1977-78-tól az M1-es autópálya közös szakaszának átadása után a város két részre szakadt.

1986-ban várossá nyilvánították a települést.[9] 2009-ben Budaörs Magyarország leggazdagabb települése volt.[10]

Közélete[szerkesztés]

Budaörs rendszerváltás utáni első polgármesterévé dr. Csathó Istvánt választották,[11] ő azonban nem sokkal később lemondott tisztségéről. A város első embere azóta (1991. februárjától mind a mai napig) az építőmérnökként végzett Wittinghoff Tamás.[12]

Az 1994-es önkormányzati választásokon a polgármester-jelöltek közül Wittinghoff Tamás kapta a legtöbb (1 792; 31,24%) szavazatot, ezzel elnyerve a polgármesteri tisztséget.[13]

Az 1998-as önkormányzati választásokon ismét Wittinghoff Tamást választották polgármesterré a szavazatok 56,40%-ával (4426 szavazat).[14] A 17 fős képviselő-testületben az SZDSZ-MSZP pártszövetség került relatív többségbe 7 fővel, melyet számban a Fidesz-MDF követett 4 fővel.

A 2002-es önkormányzati választásokon Wittinghoff Tamás megismételte győzelmét; 6078 szavazattal (55,13%) újból polgármesterré választották.[15] A képviselő-testületben immáron abszolút többsége kerültek az SZDSZ-MSZP képviselői (9 fő).

A 2006-os önkormányzati választásokon a polgármesteri címet Wittinghoff Tamás ezúttal a szavazatok 58,14%-ával (6868 fő) nyerte el.[16] Az immáron 23 fős képviselő-testületben a Fidesz-KDNP és az SZDSZ-MSZP egyaránt 10-10 fővel képviseltette magát.

A 2010-es önkormányzati választásokon Wittinghoff Tamás a szavazatok 60,26%-át (7 283) nyerte el. A képviselő-testületben (14 fő) a Fidesz-KDNP képviselői foglalhatták el a legtöbb helyet (8 fő), a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjei 4 helyet szereztek; a fennmaradó két helyen az MSZP és a Jobbik egy-egy jelöltje osztozkodhatott.[17]

A 2014-es önkormányzati választásokon Wittinghoff Tamás ismételten elnyerte a polgármesteri tisztséget, a szavazatok 69,31%-át megszerezve (8029 szavazat). A képviselő-testületben a BFE jelöltei abszolút többségbe kerültek (10 fő), az összes egyéni választókerületet megnyerve.[18]

A 2019-es önkormányzati választásokon a szavazatok 71,65%-ával – eddigi legnagyobb arányban – Wittinghoff Tamás megkezdhette 7. polgármesteri ciklusát. A képviselő-testületben (14 fő) a BFE jelöltei megismételték 2014-es eredményüket; 10 fővel, a 10 egyéni választókörzetből 10-et elnyerve szereztek abszolút többséget a testületben.[1]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-199?: Dr. Csathó István (nem ismert)[11]
  • 1991-1994: Wittinghoff Tamás[12] (SZDSZ)[19]
  • 1994-1998: Wittinghoff Tamás (SZDSZ)[13]
  • 1998-2002: Wittinghoff Tamás (SZDSZ-MSZP)[14]
  • 2002-2006: Wittinghoff Tamás (SZDSZ-MSZP)[15]
  • 2006-2010: Wittinghoff Tamás (SZDSZ-MSZP)[16]
  • 2010-2014: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)[17]
  • 2014-2019: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)[18]
  • 2019-től: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)[1]

Népesség[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% görögnek, 4,6% németnek, 0,2% örménynek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 8,3%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 23,1% (29,8% nem nyilatkozott).[20]

Kulturális élet[szerkesztés]

Passiójáték[szerkesztés]

1933 januárjában kezdődtek meg a budaörsi Kő-hegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az „Utolsó vacsora termét” is felépítették valamint mintegy 2322 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a Kő-hegyi Passiót. Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot. A háború után a Kő-hegyen lerombolták a Passió épületeit, a kápolna csak 2003-ban épült újjá közadakozásból. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata rendelkezésére.


Városi Régészeti Kiállítás[szerkesztés]

A Budaörs területén évtizedek óta folyó régészeti feltárások és helytörténeti kutatások gazdag eredményei lehetővé tették, hogy a település több ezer éves múltját az Önkormányzat támogatásával egy önálló kiállításként lehessen megtekinteni. A folyamatosan bővülő gyűjtemény és kiállítás 2002. október 15-én nyitotta meg kapuit a Károly Király u. 2. szám alatt, a volt 1. sz. Bölcsőde épületében.

 A Városi Régészeti Kiállítás már megalapításakor sem csak egyszerű kiállítóhelyként jött létre, fontos célal tűzték ki, hogy szakszerű, komplex és élményszerű foglalkozásokon keresztül felkeltsék a fiatalok érdeklődését a különböző korok és kultúrák iránt. Az “Élő Múzeum” programjain keresztül múzeumpedagógusaik szeretnék elérni, hogy kulturális örökségünk tárgyi emlékanyaga élő részesévé legyen az iskolai és családi kirándulásoknak. A XIX. században épült sváb polgárház és gyönyörű platánfás kertjének felújítása során, fontos szempont volt az eredeti állapot helyreállítása és a múzeumjelleg erősítése. Az épületben négy helységben találhatóak az állandó és időszakos kiállítások, valamint korszerű rendezvényterem, kézműves műhely és kiszolgáló helységek kerültek kialakításra. A kert parkosítása során, a kőtár szerves részeként egy római szentély, valamint egy őrtorony épült, amelyhez a gyerekeknek csúszda, homokozó és hinta is csatlakozik.

„Antik gyökereink” Budaörs múltja a régészeti leletek fényében - állandó régészeti kiállítás - [21][szerkesztés]

A kiállítás 3 termében a Budaörs területén előkerült régészeti leletek legérdekesebb és legértékesebb darabjait, valamint rekonstrukciókat és maketteket tekinthetnek meg a Kedves Látogatók. Sok-sok képi dokumentáció és tapintható kiállítás segíti az érdeklődőket a közel 7000 év beutazásában.

Csiki Pihenőkert, Árpád-kori régészeti park, erdei iskola és nyári tábor[szerkesztés]

Kellemes természeti környezetben, Budaörs nyugati határában található az erdei iskola és nyári tábor, amely egy régészeti feltáráshoz kapcsolódóan jött létre 2002-ben. Az osztálykirándulások, nyári napközis és bentlakásos táborok, csapatépítő tréningek, vagy éppen a születésnapi programok résztvevői az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élményekben gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros Csiki Pihenőkertben: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.

Programok a parkban[szerkesztés]

Egész évben kulturális, kézműves és hagyományőrző rendezvényekkel, osztálykirándulásokkal, csapatépítő tréningekkel,  nyári napközis és bentlakásos táborokkal, születésnapi programokkal várják a Kedves Látogatókat. Komplex ökológiai és természetvédelmi nevelés folyik az erdei iskolában, amelyhez tankönyv és felszerelt laboratórium is rendelkezésre áll. A nyári hónapokban különböző napközis és bentlakásos táborokban vehetnek részt a gyermekek: régész-, indián-, történelmi-, természetvédelmi-, kézműves-, tánc-, divat-, sport-, nyelvi-, és modern kalandtáborokban, 7-14 éves korig. Aktuális témák a honlapon megtalálhatóak.[22]

Előzetes bejelentkezés szükséges!

Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, „Jakob Bleyer Heimatmuseum”[szerkesztés]

Az 1990-es évek közepére megalakult a Bretzfeldi Budaörs Gyűjtemény. E gesztus viszonzásául 1995. január 1.-jével a gyűjtemény Dr. Kovács József László múzeumigazgató javaslatára felvette a budaörsi származású Dr. Riedl Ferenc nevét. Miután a múzeum fenntartója a budaörsi német nemzetiségi önkormányzat lett, illetve az intézmény a német tájházak országos központjává vált, egyre több olyan feladatot vállalhatott, amely már nem csak a helyi lakosságot érintette. Természetesen továbbra is nagy hangsúlyt fektet az intézmény a helyi értékek megmentésére, de az elmúlt években egyre inkább regionális, országos szerepet is vállal. Emiatt fontossá vált, hogy egy országosan ismert, a hazai németség egészéért fellépő személyiség legyen a múzeum névadója. A választás Bleyer Jakabra esett, akinek nevét 2009. január 18-cal vette fel az intézmény.

Közösségi közlekedés[szerkesztés]

Autóbusz közlekedés[szerkesztés]

Budaörs helyi autóbuszjáratai a 288-as és a 289-es autóbuszok, melyeket a Homm Kft. üzemeltet.

BKK autóbuszvonalak[szerkesztés]

Budapest felől közlekedő autóbuszjáratok Budaörs területére:

Lakótelep és áruházak az autópálya mellett

Budapest felől közlekedő éjszakai autóbuszjáratok Budaörs területére:

A Törökbálintra autópályán közlekedő, Budaörs, benzinkút megállót érintő autóbuszjáratok:

Volánbusz autóbuszvonalak[szerkesztés]

Budaörsre közlekedő járatok:

Kelenföld vasútállomástól Etyek felé a 767-es járat halad végig a városközponton. Százhalombattáról Érden és Törökbálinton át a 756-os megy át a városközponton a Waldorf iskolához.

Budaörs, benzinkút megállót érintő autóbuszjáratok:

Vonat[szerkesztés]

A városnak egy vasútállomása van az autópálya mentén haladó 1-es számú vasútvonalon. A 287-es és a 288-as busz áll meg az állomásnál.

Nevezetességei[szerkesztés]

Légi felvétel galéria[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

Vitorlázórepülő-emlékmű

A labdarúgás a legnagyobb múlttal rendelkező budaörsi sportág, hiszen 1924 óta van hivatalosan foci Budaörsön. A klub (Budaörsi Sport Club) alapítását követő években a csapat leginkább járási és megyei tornákon szerepelt, és az azóta eltelt 90 évben sok bajnokságban is játszott a Budaörs. 2016 novemberétől Bognár György vezetőedzővel erőn felül, saját stadiont mellőzve, mégis sikeresen teljesít a csapat az NBII-es bajnokságban.

1929-ben a Farkashegyen kezdődött Magyarországon a vitorlázó-repülés. Budaörs városának női kézilabdacsapata, a Budaörs Handball. Jelenleg a a magyar bajnokság első osztályában szerepel, ahová 2015 nyarán jutott fel először a klub. A Budapest környéki fiatalokra támaszkodva jelentős utánpótlás képzéssel büszkélkedhetnek, a Decathlon-Németh Helga Kupát 2011 óta minden évben megrendezik a városi sportcsarnokban. 2016 nyara óta a csapat játékosa a 93-szoros válogatott, Bajnokok Ligája győztes, olimpiai negyedik helyezett Hornyák Ágnes, aki a klub szakmai igazgatóhelyettese is egyben.

Források[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  3. Az Est, 1936. június (27. évfolyam, 126-146. szám)1936-06-19 / 139. szám
  4. Ujság, 1927. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)1927-08-18 / 187. szám
  5. Pesti Napló, 1936. szeptember (87. évfolyam, 199–223. szám)1936-09-11 / 207. szám
  6. Napi Hírek, 1938. június/21938-06-23 [0420]
  7. 4071/12 hrsz-ú ingatlan, jelenleg névtelen közterület elnevezése – Lenz József tér. (Hozzáférés: 2019. január 3.)
  8. budaors.varosom.hu - A Zichy major
  9. várossá nyilvánítás
  10. "GfK Hungária, Vásárlóerő Index Tanulmány, 2008-2009
  11. a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. a b Wittinghoff Tamás. www.wittinghofftamas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  13. a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  14. a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  15. a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  16. a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  17. a b Budaörs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  18. a b Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  19. Benkő, Péter. Magyarország politikai régiói, 174. o. [2011]. Hozzáférés ideje: 2020. január 3. 
  20. Budaörs Helységnévtár
  21. Régészeti kiállítás (hu-HU nyelven). Városi Régészeti Kiállítás Budaörs. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  22. Régészeti park Budaörsön Bemutatkozás (magyar nyelven). Csiki Pihenőkert. (Hozzáférés: 2020. május 22.)

További információk[szerkesztés]

Páty Budakeszi Budapest
Biatorbágy

Észak
Nyugat  Budaörs  Kelet
Dél

Budapest
Törökbálint Diósd Budapest