Budaörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budaörs
Budaörs – Kő-hegy
Budaörs – Kő-hegy
Budaörs címere
Budaörs címere
Budaörs zászlaja
Budaörs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásBudakeszi
Jogállás város
Polgármester Wittinghoff Tamás (BFE)[1]
Irányítószám 2040
Körzethívószám 23
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség28 844 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség1203,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budaörs (Magyarország)
Budaörs
Budaörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 18° 57′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 18° 57′ 28″
Budaörs (Pest megye)
Budaörs
Budaörs
Pozíció Pest megye térképén
Budaörs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaörs témájú médiaállományokat.

Budaörs (németül: Wudersch, horvátul: Jerša, Erša, Vundeš) város Pest megyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.

Fekvése[szerkesztés]

A budapesti agglomerációban található, Budapest XI. kerületétől nyugatra. A településtől délre halad az M1-es és M7-es autópálya közös szakasza. Így joggal lehet Budapest nyugati kapuja. A városon áthalad az 1-es főút.

A város a Budai-hegység - Frank-hegy csoportja, a Csíki-hegyek és a Tétényi-fennsík között terül el, az úgynevezett Budaörsi-medencében.

Története[szerkesztés]

A Budai-hegység a Törökugratóról nézve

Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kabar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.

1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2,6 márka pápai tizedet fizetett.

1921. október 23.-án a IV. Károly magyar királyt és csapatait szállító vonatot a második legitimista puccs idején a település határában tartóztatták fel a kormányzó csapatai. A legitimistákkal szemben álló erőket főleg budapesti egyetemisták alkották, akiket Gömbös Gyula szervezése alapján 22-én este gyűjtöttek össze sietve. Gömbös számára ez egy kétségbeesett lépés volt, ugyanis kiderült, hogy nem számíthat sem az időt húzó hadseregre, sem a különféle félkatonai szervezetekre, és még a MOVE-ben is kudarcot vallott. Az egyetemisták egyetlen tapasztalt tiszttel sem rendelkeztek, így maguk próbálták megszervezni soraikat. Az első összecsapás október 23-án hajnalban történt, amikor Ostenburg-Moravek csapatai beleütköztek a Törökugratón lévő 80 fős, orvostanhallgatóból álló előőrsbe, akik tüzelni kezdtek a közeledő vonatra. A vonatról kiküldött katonák elfoglalták a magaslatot, az összecsapásban pedig többen meghaltak, illetve megsebesültek. Ám már ennyi vérontás is elég volt, hogy megállítsa a királyi csapatokat, amelyeknek vezére nem tudta, hogy csupán pár száz kiképzetlen egyetemista áll velük szemben. Így felhagytak az előrenyomulással, és Károly király utasításait várták. Károly maga azonban nem akart vérontást, így nem tett mást, mint várakozott és misét hallgatott Bicskénél. A legitimista erők végül kudarcot vallottak.

Budaörs határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét.

A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, amely tevékenység szép jövedelmet biztosított lakosainak. Budaörs vasútállomás mellett egy hűtőházat építtetett Lenz József, kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, gyümölcs nagykereskedő, aki népszerű volt a nagy bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és -kereskedés, és a hűtőházból szállították Ausztriába és az egész világra. A hűtőház városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán is megmaradt a mai napig. 2013. november 26-án a budaörsi vasútállomás melletti névtelen tér megkapta hivatalosan a „Lenz József tér” nevet; ezzel Lenz József kereskedelmi tanácsos lett az első kolumbiai-venezuelai magyar akinek a tiszteletére Magyarországon közteret neveztek el.[3]

A törökök kiűzése után a terület birtokosai a Zichy grófok 1721-ben és 1739-ben sváb földműves telepeseket hívtak. Az itt majd 200 év alatt őshonossá váló németek élete a II. világháború következtében sajnos gyökeresen megváltozott. 1946 január 19-én elsőként innen, Budaörsről indultak el a magyarországi németeket kitelepítő vonatszerelvények. (Ezért január 19-e a Magyarországról deportált kb 185.000 német emléknapja.) Az 1946-1947-es kitelepítések és az 1944-es háborús menekülés következtében Budaörs lakossága elvesztette 85%-át.

1963-ban az autópálya építése miatt megszűnt az 1914-ben épített Törökbálinti HÉV Budaörsön túli szakasza. A rövidebb szakaszon indított 41-es villamos végállomása Budaörs sűrűn lakott részétől távolabbra, az autópálya déli oldalára került. 1977-ben tovább rövidült a villamos vonala: azóta Kamaraerdő a külső végállomása, a fővároson kívüli szakaszát elbontották. Az 1-es vasútvonal alatti alagútja megmaradt, ma gyalogos aluljáró.

1964-től az M7-es, majd 1977-78-tól az M1-es autópálya közös szakaszának átadása után a város két részre szakadt.

A rendszerváltás óta Wittinghoff Tamás a polgármester.

1986-ban várossá nyilvánították a települést.[4] 2009-ben Budaörs Magyarország leggazdagabb települése volt.[5]

Népesség[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% görögnek, 4,6% németnek, 0,2% örménynek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 8,3%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 23,1% (29,8% nem nyilatkozott).[6]

Kulturális élet[szerkesztés]

Passiójáték[szerkesztés]

1933 januárjában kezdődtek meg a budaörsi Kő-hegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az „Utolsó vacsora termét” is felépítették valamint mintegy 2322 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a Kő-hegyi Passiót. Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot. A háború után a Kő-hegyen lerombolták a Passió épületeit, a kápolna csak 2003-ban épült újjá közadakozásból. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata rendelkezésére.

Áruházak[szerkesztés]

  • Aldi diszkontáruház (2) – Kandó Kálmán utca 2, Malomkő utca 3.
  • Auchan hipermarket – Sport utca 2-4.
  • Decathlon sportáruház – Baross Gábor utca 146.
  • Euronics műszakiáruház – Malomkő utca 5.
  • IKEA bútoráruház – Sport utca 2-4.
  • Intersport sportáruház – Kinizsi utca 5/a.
  • JYSK bútoráruház – Malomkő utca 5.
  • Kika bútoráruház – Kinizsi utca 5.
  • Lidl diszkontáruház – Károly király utca 145.
  • Media Markt műszakiáruház – Petőfi utca 64.
  • Metro Cash & Carry raktáráruház – Budapark, Keleti 3.
  • Obi barkácsáruház – Budapark
  • Praktiker barkácsáruház – Malomkő utca 3.
  • Reál diszkontáruház – Szabadság utca 133.
  • Sports Direct sportáruház – Kinizsi utca 1-3.
  • Tesco hipermarket – Kinizsi utca 1–3.

Közösségi közlekedés[szerkesztés]

Autóbusz közlekedés[szerkesztés]

Budaörs helyi autóbuszjáratai a 288-as és a 289-es autóbuszok, melyeket a Homm Kft. üzemeltet.

BKK autóbuszvonalak[szerkesztés]

Budapest felől közlekedő autóbuszjáratok Budaörs területére:

Lakótelep és áruházak az autópálya mellett

Budapest felől közlekedő éjszakai autóbuszjáratok Budaörs területére:

A Törökbálintra autópályán közlekedő, Budaörs, benzinkút megállót érintő autóbuszjáratok:

Volánbusz autóbuszvonalak[szerkesztés]

Budaörsre közlekedő járatok:

Kelenföld vasútállomástól Etyek felé a 767-es járat halad végig a városközponton. Százhalombattáról Érden és Törökbálinton át a 756-os megy át a városközponton a Waldorf iskolához.

Budaörs, benzinkút megállót érintő autóbuszjáratok:

Vonat[szerkesztés]

A városnak egy vasútállomása van az autópálya mentén haladó 1-es számú vasútvonalon. A 287-es és a 288-as busz áll meg az állomásnál.

Nevezetességei[szerkesztés]

Légi felvétel galéria[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

Vitorlázórepülő-emlékmű

A labdarúgás a legnagyobb múlttal rendelkező budaörsi sportág, hiszen 1924 óta van hivatalosan foci Budaörsön. A klub (Budaörsi Sport Club) alapítását követő években a csapat leginkább járási és megyei tornákon szerepelt, és az azóta eltelt 90 évben sok bajnokságban is játszott a Budaörs. 2016 novemberétől Bognár György vezetőedzővel erőn felül, saját stadiont mellőzve, mégis sikeresen teljesít a csapat az NBII-es bajnokságban.

1929-ben a Farkashegyen kezdődött Magyarországon a vitorlázó-repülés. Budaörs városának női kézilabdacsapata, a Budaörs Handball. Jelenleg a a magyar bajnokság első osztályában szerepel, ahová 2015 nyarán jutott fel először a klub. A Budapest környéki fiatalokra támaszkodva jelentős utánpótlás képzéssel büszkélkedhetnek, a Decathlon-Németh Helga Kupát 2011 óta minden évben megrendezik a városi sportcsarnokban. 2016 nyara óta a csapat játékosa a 93-szoros válogatott, Bajnokok Ligája győztes, olimpiai negyedik helyezett Hornyák Ágnes, aki a klub szakmai igazgatóhelyettese is egyben.

Források[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  3. 4071/12 hrsz-ú ingatlan, jelenleg névtelen közterület elnevezése – Lenz József tér. (Hozzáférés: 2019. január 3.)
  4. várossá nyilvánítás
  5. "GfK Hungária, Vásárlóerő Index Tanulmány, 2008-2009
  6. Budaörs Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Páty Budakeszi Budapest
Biatorbágy

Észak
Nyugat  Budaörs  Kelet
Dél

Budapest
Törökbálint Diósd Budapest