Gyón

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyón
Halász Móric-kúria (6982. számú műemlék) 2.jpg
Közigazgatás
Település Dabas
Irányítószám 2373
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Gyón (Magyarország)
Gyón
Gyón
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 51″, k. h. 19° 21′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 51″, k. h. 19° 21′ 04″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyón témájú médiaállományokat.

Sári 1966 óta Dabas része Pest megye Dabasi járásában, azelőtt a Dabasi járás egyik községe volt. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott az 1950-es megyerendezésig.

Közlekedés[szerkesztés]

A falut a Volánbusz alábbi járatai érintik:

Története[szerkesztés]

Gyón, magyar nagyközség az alsódabasi járásban, 452 házzal és 3000, nagyobbára ág. h. ev. lakossal. Vasúti megállóhelye és postája helyben van, de távírója Alsódabas. E község IV. Béla idejében már megvolt; kápolnája is említve van. Ekkor a király íródeákjának adományozta. A tatárjáráskor elpusztult, de 1449-ben már ismét fennállott. Az innen származott Gyóni család 1449-ben Besenyőn a Besenyei család birtokrészeit vette zálogba. Az 1690. évi összeírásban nem fordul elő. 1702-ben puszta és két telekszámban írták össze. 1727-ben Kalocsa Ambrus, István és János bírták zálogban. 1733-ban Dabasi Halász Péter és neje Bottyán Katalin birtokában találjuk, a kik református vallású lakosokkal telepítették meg. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Zlinszky József és testvérei, továbbá Andrássy György és testvérei voltak a helység földesurai; e két családon kívül azonban több armalista lakott a helységben, mint Szabó Péter, Hevesy Péter, Rácz János, Pakosdy Ferencz, Ludányi Ferencz stb. 1848 előtt Halász Péter, Halász Jenő, Halász Boldizsár, gróf Vay László, Zlinszky János, Sigray Lajos voltak a helység földesurai, jelenleg pedig Csajághy Béla, Halász Kázmér, Ungváry László és Hirsch Regina a legnagyobb birtokosok. Az ágostai evangélikusok temploma 1783. évben, a református templom 1751-ben és újból 1821-ben épült. A községben levő úrilakok közül az egyiket Sigray Lajos építtette s ez most gróf Vay Péteré. A Halász család kúriái közül az egyik Halász Móriczé, a másik Halász Jenőé, a harmadik Halász Zoltáné. Ezenkívül báró Zedlitz Emilnének és Grüner Henriknek is van itt úrilaka. Van a községben 75Daláregyesület, Hitelszövetkezet és gőzmalom. A határban szántás vagy árokásás alkalmával gyakran kerülnek felszínre emberi csontok és fegyvertöredékek. Hozzátartoznak az Essői majorok, a Gyóni szőlők, a Mélyállási erdődűlő, Ujoszttási dűlő és a Göbölyjárási majorok.

A Pallas nagy lexikona így ír róla: nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti közép j.-ban, (1891) 2194 magyar lak., vasuti megállóval. Itt hajdan római telep volt.[2].

Nevezetes gyóniak[szerkesztés]

Itt született[szerkesztés]

Itt hunyt el[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.volanbusz.hu/files/public/terkepek/vonalak/dabas.pdf
  2. Bokor József (szerk.). [www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/090/pc009019.html#1 Gyón], A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 25. 

Források[szerkesztés]

Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.