Tétényi-fennsík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tétényi-fennsík
A Tétényi-fennsík Budatétényhez tartozó része (1999 óta természetvédelmi terület, a képen galagonyabokrok és keskenylevelű ezüstfa példányai láthatók)
A Tétényi-fennsík Budatétényhez tartozó része (1999 óta természetvédelmi terület, a képen galagonyabokrok és keskenylevelű ezüstfa példányai láthatók)

Magasság 200 m
Hely Budapest XXII. kerülete (Budatétény és Nagytétény), Budapest XI. kerülete (Kamaraerdő), Budaörsi-Kamaraerdő, Törökbálint, Diósd és Érd
Hegység Dunazug-hegyvidék
Legmagasabb pont Anna-hegy (267 m)
Típus mészkőfennsík
Elhelyezkedése
Tétényi-fennsík (Pest megye)
Tétényi-fennsík
Tétényi-fennsík
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 25′ 34″, k. h. 18° 57′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 34″, k. h. 18° 57′ 28″
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tétényi-fennsík témájú médiaállományokat.

A Tétényi-fennsík egy magyarországi földrajzi kistáj. A Budapestet nyugatról szegélyező „zöld gyűrű" egyik értékes területe, a Budai-hegység déli előterében. Erősen cserjésedett sztyepprét kb. 400 növényfajjal, amelyből 45 védett, illetve fokozottan védett. Mintegy 80 védett állatfajnak ad élőhelyet.[1] Közel 300 hektáron elterülő része (Érd-tétényi plató néven) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) rendelet alapján közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 terület).[2]

Jellemzése[szerkesztés]

Határterület, Budapest XXII. kerülete (Budatétény és Nagytétény), Budapest XI. kerülete (Kamaraerdő), Budaörsi-Kamaraerdő, Törökbálint, Diósd és Érd fogja közre.[3]

A terület nagy részén a mediterrán kavicsos-homokos rétegeket tekintélyes vastagságú mészkő fedi. Átlagos magassága 200 m, legmagasabb pontja a törökbálinti Anna-hegy (267 m). A fennsík felszínét 600-800 méterenként 5-10 m magas lépcsőperemek tagolják.

Északról a Budaörsi-medence, keleten és délen a Duna völgye határolja, nyugaton a Szidónia-völgy északnyugat-délkelet irányú mélyedése választja el az Érd-sóskúti-fennsíktól. A fennsík 100 méter magas éles peremmel emelkedik ki a Budaörsi-medencéből, majd árkokkal, kisebb mélyedésekkel tagolt felszíne enyhe lejtéssel tart a Duna felé. Legnagyobb völgye a Törökbálint és Diósd közötti Égett-völgy, mely 150-200 m hosszan, 30-40 m mélységgel szeli át a fennsíkot.[4] Északkeleten a Budafokig gyümölcsösökkel, nyaralókkal és családi házakkal betelepült hosszú, egyenletesen emelkedő budatétényi lejtő fokozatosan megy át mészkőfennsíkba. Délnyugaton a Duna völgyére a mészkőtáblák hirtelen meredek falakkal szakadnak le.

A fennsík nevezetes látványosságai a föld alatti mészkőbányászatból visszamaradt hatalmas barlangszerű üregek és a Diósdi Római-barlang, a Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang, valamint a Kaptárkői-barlang.

Története[szerkesztés]

Az eredeti vegetáció egy mészkedvelő tölgyes-cserjés-sziklagyep mozaik lehetett. Ezt több száz éve – mivel a területet legelőként használták – kiirtották. A nem túl intenzív legeltetés biztosította a sztyeppfajok fennmaradását (a cserjék nem tudtak túlzottan elszaporodni). A 20. században a fennsíkot évtizedekig katonai célokra használták. A kilencvenes években illegális szemétlerakó telepként kezdett el „funkcionálni”. A XXII. kerülethez tartozó részét teljesen sikerült megtisztítani a szeméttől, 1999-ben védetté nyilvánították.[5] (A XI. kerületi és a budaörsi részen sajnos még a mai napig is helyeznek el illegálisan szemetet.)

A májusban tömegesen virágzó védett árvalányhaj példányai a 2001-ben teljesen kiirtott, azóta regenerálódni kezdő területen (az előtérben a kutyatej sárga virágai, 2007. május 20.)

A fennsík Mechanikai Művektől északra eső része, amelynek környezetvédő szakemberek becslései szerint természetvédelmi eszmei értéke közel tízmilliárd forint,[6] a rendszerváltás óta közéleti és jogi huzavona tárgyát képezi.[7] Egyes zöld szervezetek részéről kritikák érték részben a területen elhelyezkedő Mechanikai Művek (illetve ennek a rendszerváltás után különféle tulajdonosok kezelésében, különféle neveken működtetett utódjainak) működését, részben pedig a helyi politikai erőknek azt a törekvését, hogy támogassák egy, az egykor katonai célokat szolgáló gyár területe mellé épülő lakópark építését. A lakópark építése, amelyben egyes források szerint a Medgyessy Péter vezette Inter-Európa Bank volt érdekelt, de a helyi Fidesz és MSzP is támogatta, végül megkezdődött, bár (a helyi önkormányzati politikai erők közül egyedüliként) a MIÉP-es képviselő egy, 52 támogató aláírás híján érvénytelen népszavazási kezdeményezéssel próbálta ezt megakadályozni. A terület növényzetét 2001 tavaszán kiirtották,[8] vagy áttelepítették, a talajt pedig árokásási munkálatok részeként helyenként a sziklaalapig lecsupaszították. Az építkezés végül (nem a tiltakozások, hanem a terület tulajdonosának megváltozása miatt) abbamaradt, a természet kezdi visszafoglalni a területet.[9]

Az egykori Mechanikai Művek területén történt 2005 augusztusában az emlékezetes robbanás, melynek során a pirotechnikai eszközöket gyártó Pyro-Technic Kft. raktárában nagy mennyiségű lőpor robbant fel és okozott tüzet, amely 3 halálos áldozatot és 7 sérültet követelt.

Budatétényi víztorony. A gépjárművek elől elzárt murvás Kamaraerdei úttól balra Kamaraerdő (Budapest XI. kerület), jobbra a Tétényi-fennsík XXII. kerülethez tartozó része

2008. áprilisában készült el a fennsík keleti végében álló – Budapest XXII. kerülete folyamatosan növekvő vízigényének kielégítésére épült – 3000 köbméteres budatétényi víztorony.[10]

Védetté nyilvánítás[szerkesztés]

A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése 1999. nyarán természetvédelmi területté nyilvánította a fennsík területének egy 111 hektáros kiterjedésű részét. Ez a terület Érd-Tétényi plató néven az Európai Közösség Natura 2000 hálózatában kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként szerepel. Ezt a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet rögzíti.[11] 2005-ben a területén tanösvényt alakítottak ki.

2011 decemberében a vidékfejlesztési miniszter a fennsík további 148 hektár, Törökbálint és Budapest XXII. kerületének közigazgatási területén fekvő részét is védetté nyilvánította – ez már országos szintű védelmet jelent.[12] A korábban már védelem alatt álló területekkel együtt ez összesen közel 300 hektár védett területet jelent a Tétényi-fennsíkon.

Az itt élő növények és állatok közül sok innen nyugatabbra már nem fordul elő, ezért a Tétényi-fennsík flórája és faunája nemcsak hazai, hanem európai szinten is kiemelt természeti értéket képviselnek. Ilyen viszonylag nagy kiterjedésű, sok részében még kevéssé bolygatott, viszonylag egybefüggő élőhely csak kevés maradt fenn Magyarországon. A fennsík további érdekessége, hogy mint az Alföld és a középhegységeink határán elhelyezkedő terület, növény- és állatvilágában számos, az egyes tájegységekkel közös védett és értékes faj található.[1]

Természetvédelmi célkitűzések[szerkesztés]

A védetté nyilvánítás elsődleges célja a terület lejtősztyepp élőhelyeinek és változatos élővilágának megőrzése, a védett fajok közül is különös tekintettel a pannon deres csenkeszre, a pézsmahagymára, a borzas vértőre, az ezüstaszottra, a csinos árvalányhajra, az erdei szellőrózsára, a barátposzátára, a tövisszúró gébicsre és a kenderikére.

Az őshonos növényzet regenerációja érdekében cél az idegenhonos fa- és cserjefajok állományainak (különösen az invazív bálványfa, keskenylevelű ezüstfa, feketefenyő és a fehér akác) visszaszorítása.[13] A Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel közösen rendszeresen szervez élőhelykezelési programokat, amelyben az egyesületek aktivistái az idegenhonos fajok mellett a (legeltetés megszűnése miatt) túlzottan elszaporodott őshonos galagonyát is ritkítják, hogy megmaradjanak a fennsík fajgazdag gyepfoltjai.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Föld napja a Tétényi-fennsíkon
  2. 129/2011. (XII. 21.) VM rendelet a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről
  3. Budapest és 44 környező település atlasza, 1:20000, ISBN 9789630391245
  4. Sulinet – Tétényi-fennsík
  5. Promontor TV archívum
  6. Védett lett a Tétényi-fennsík
  7. Jezsó Ákos: Bővítik a védett területek körét. Magyar Nemzet, 2001. augusztus 28.
  8. Huth Gergely: Példátlan természetpusztítás. Magyar Nemzet, 2001. május 28.
  9. Szabó Zsolt: Pusztul a Tétényi-fennsík. Magyar Nemzet, 2001. augusztus 8.
  10. Budatétényi víztorony
  11. 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 5.19. Érd-tétényi plató (HUDI20017)
  12. A vidékfejlesztési miniszter védetté nyilvánította a Tétényi-fennsíkot
  13. 129/2011. (XII. 21.) VM rendelet a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről
  14. Ismét sikeres élőhelykezelés a Tétényi-fennsíkon

További információk[szerkesztés]