Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang
Hossz 8,4 m
Mélység 0,5 m
Magasság 1 m
Függőleges kiterjedés 1,5 m
Tengerszint feletti magasság 185 m
Település Diósd
Földrajzi táj Tétényi-fennsík
Típus kifagyásos kőzetaprózódással keletkezett
Barlangkataszteri szám 4710-6

A Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang egy barlang a Tétényi-fennsíkon.

Leírása[szerkesztés]

A Tétényi-fennsíkon, Érd és Diósd közigazgatási határának a közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a Kaptárkői-barlang bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A diósdi Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található természetes, ovális bejárata 0,75 méter széles és 0,66 méter magas. Porózus, középső miocén, bádeni mészkőben alakult ki a barlang. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége 0,5 méter, a magassága 1 méter, a függőleges kiterjedése 1,5 méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján. Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a Duna–Ipoly Nemzeti Park. Halász Árpád 1963-as kézirata szerint valószínűleg összefügg a Kaptárkői-barlanggal a közelsége és az észlelt légmozgás miatt.

A közelében található kaptárkövekről lett elnevezve. Előfordul irodalmában Kaptárkői 2.sz. forrásbarlang (Gazda 2005) néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

A Karszt és Barlang 1962. évi 1. félévi számában barlangnév nélkül írja le röviden Ozoray György a barlangot. A leírás szerint akkor nem volt járható méretű, a Kaptárkői-barlanggal majdnem párhuzamos járatú üreg, a bejárata a Kaptárkői-barlangtól pár méterre található és kőzetrés menti felszíni oldással kialakult üreg. 1963-ban készült kéziratában Halász Árpád szintén leírja barlangnév nélkül. A Karszt és Barlang 1964. 2. félévi számában jelent meg a Kaptárkői-barlang térképén a Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang alaprajzi térképe egy hosszmetszettel és egy keresztmetszettel. A tanulmányban nincs név szerint említve. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a neve. 2005. március 5-én Gazda Attila szerkesztette meg az alaprajzi térképét egy hosszmetszettel és két keresztmetszettel, a saját felmérése alapján.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]