Diósdi Római-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Diósdi Római-barlang
Hossz 13,6 m
Mélység 0,2 m
Magasság 1,3 m
Függőleges kiterjedés 1,5 m
Tengerszint feletti magasság 165 m
Település Diósd
Földrajzi táj Tétényi-fennsík
Típus rétegrés barlang
Barlangkataszteri szám 4710-8

A Diósdi Római-barlang egy barlang. A Tétényi-fennsíkon, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található.

Leírása[szerkesztés]

A Tétényi-fennsíkon, a diósdi Léda utca mellett, egy felhagyott és rekultivált kőfejtő bányaudvarának a délnyugati oldalán, a kőfejtő sziklafalának a tetején, egy kis párkányon van a 3 méter széles és 1,33 méter magas bejárata. A barlang középső miocén szarmata mészkőben alakult ki. A réteglap síkját követő korrózió következtében képződött. A felszínhez közel jött létre a barlang, felette körülbelül 1 méter vastag a kőzet.

Egyszintes és vízszintes barlang. Nincsenek benne képződmények, a falai majdnem mindenhol feketék a koromtól. A barlang hossza 13,6 méter, a mélysége 0,2 méter, a magassága 1,3 méter, a függőleges kiterjedése 1,5 méter és a vízszintes kiterjedése 8,6 méter a részletes felmérés alapján. A nehezen megközelíthető barlang szabadon látogatható. A megtekintése alapfelszereléssel és könnyű mászással megoldható. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a Duna–Ipoly Nemzeti Park.

Halász Árpád egy diósdi idős embertől hallott történetet jegyzett fel róla, amely szerint régen remete lakott benne és a remete csodás dolgokat szokott mesélni a szakállasokkal vívott nagy csatákról. A remete a faluba járt élelemért és egy közeli forrásból szerzett vizet, amíg el nem tűnt nyomtalanul a környékről. A helyiek szerint valószínűleg egy szökött török muzulmán volt, aki a barlangban bújt el az üldözői elől. Néha látták, hogy turbánban ül a sziklán és kelet felé fordulva imádkozik.

Előfordul az irodalmában Diósdi „Római” barlang (Bertalan 1976), diósi „Római”-barlang (Kordos 1984), Római-barlang (Bertalan 1976) és Római barlang (Halász 1963) néven is. A Diósdi Római-barlang név először Gazda Attila 2005-ben készült kéziratában szerepel.

Kutatástörténete[szerkesztés]

A kőbányászat során tárult fel a barlang. 1941. július 20-án Halász Árpád járt benne és mérte fel a barlangot, valamint alaprajzi térképet és fényképeket készített róla. Ugyanekkor őskori és népvándorláskori edénytöredéket talált benne. 1963-ban javasolta, hogy a barlang neve Római-barlang legyen, mert a barlang előtt haladt el egykor egy kis római út és egy térképvázlaton jelölte be a helyét.

Az 1976-ban befejezett „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy 13 méter hosszú és 1,7 méter magas barlang, amely a cédulán a Budai-hegyekhez tartozónak volt feltüntetve. Az 1984-ben megjelent „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve. 2005. március 5-én Gazda Attila szerkesztette meg az alaprajzi térképét két keresztmetszettel a saját felmérése alapján.

Irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat. Budapest, 1976. (Megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben, Kordos Lászlónál.)
  • Gazda Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 2005. március 5. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Halász Árpád: Jelentés a diósdi „Római” barlangról. Kézirat. Balatonfüred, 1963. december 18. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Halász Árpád: Jelentés a Szidónia barlangról. Kézirat. Balatonfüred, 1963. november 28. 11. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Halász Árpád: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Balatonfüred, 1963. december 20. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277, 291. old.

További információk[szerkesztés]