Barátposzáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Barátposzáta
Sylvia atricapilla male 2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Óvilági poszátafélék (Sylviidae)
Nem: Sylvia
Faj: S. atricapilla
Tudományos név
Sylvia atricapilla
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Sylviaatricapillamap2.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Barátposzáta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barátposzáta témájú médiaállományokat és Barátposzáta témájú kategóriát.

A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1993-ban „Az év madarává” választotta.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa északi és mérsékelt övi részén él. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek a talaján található.

Alfajai[szerkesztés]

  • Sylvia atricapilla atlantis
  • Sylvia atricapilla atricapilla
  • Sylvia atricapilla dammholzi
  • Sylvia atricapilla gularis
  • Sylvia atricapilla heineken
  • Sylvia atricapilla koenigi
  • Sylvia atricapilla pauluccii
  • Sylvia atricapilla riphaea

Megjelenése[szerkesztés]

Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokat, pókokat és ászkákat gyűjtöget az ágakon és leveleken. Hosszútávú vonuló.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja négy-öt tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.

A fészke, tojásaival
és a fiókái

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít.

Védettsége[szerkesztés]

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]