Barátposzáta
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(♂)_(5215354550).jpg) | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Sylvia atricapilla (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
nyári költőhely
egész éves
téli
migráció
valószínűleg kihalt
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barátposzáta témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barátposzáta témájú médiaállományokat és Barátposzáta témájú kategóriát.
|
A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.[1][2] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1993-ban „Az év madarává” választotta.
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Atricapilla néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sylvia atricapilla atlantis
- Sylvia atricapilla atricapilla
- Sylvia atricapilla dammholzi
- Sylvia atricapilla gularis
- Sylvia atricapilla heineken
- Sylvia atricapilla koenigi
- Sylvia atricapilla pauluccii
- Sylvia atricapilla riphaea
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa északi és mérsékelt övi részén fészkel, ősszel Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, mangroveerdők, hegyi esőerdők, cserjések és szavannák, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon rendszeres fészkelő, március és október között lehet észlelni, de át is telelhet.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Átlagos testhossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.[5]
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja három-hét tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.
 |
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. december 23..
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2020. december 22..
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. december 23..
- 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2020. december 23..
.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2020. december 23..
