Barátposzáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Barátposzáta
Curruca Capirotada.( Sylvia atricapilla heineken)(♂) (5215354550).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Óvilági poszátafélék (Sylviidae)
Nem: Sylvia
Faj: S. atricapilla
Tudományos név
Sylvia atricapilla
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli   migráció   valószínűleg kihalt
Elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
  migráció
  valószínűleg kihalt
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barátposzáta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barátposzáta témájú médiaállományokat és Barátposzáta témájú kategóriát.

A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.[1][2] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1993-ban „Az év madarává” választotta.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Atricapilla néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Sylvia atricapilla atlantis
  • Sylvia atricapilla atricapilla
  • Sylvia atricapilla dammholzi
  • Sylvia atricapilla gularis
  • Sylvia atricapilla heineken
  • Sylvia atricapilla koenigi
  • Sylvia atricapilla pauluccii
  • Sylvia atricapilla riphaea

Előfordulása[szerkesztés]

Európa északi és mérsékelt övi részén fészkel, ősszel Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, mangroveerdők, hegyi esőerdők, cserjések és szavannák, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, március és október között lehet észlelni, de át is telelhet.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.[5]

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja három-hét tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.

A fészke, tojásaival
és a fiókái

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 22.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 23.)

.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]