Erdei szellőrózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Erdei szellőrózsa
A virága közelről
A virága közelről
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Szellőrózsa (Anemone)
Faj: A. sylvestris
Tudományos név
Anemone sylvestris
L.
Szinonimák
  • Anemone alba Juss.
  • Anemone hirsuta Gilib. [Invalid]
  • Anemone pratensis Pall. ex Pritz.
  • Anemone sordida Schur
  • Anemonoides sylvestris (L.) Galasso, Banfi & Soldano
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei szellőrózsa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei szellőrózsa témájú médiaállományokat és Erdei szellőrózsa témájú kategóriát.

Az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Németül „sztyeppi szellőrózsának” is hívják, és Németországban reliktum fajként védik.

Előfordulása[szerkesztés]

Főleg Közép-Európában gyakori; északon Dél-Svédországig terjed. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él, valamint a Cserhátban fordul elő.[1][2][3]

Megjelenése[szerkesztés]

A berki szellőrózsához hasonló évelő növény, attól főleg mérete különbözik. A Magyarországon sokkal ritkább hármaslevelű szellőrózsával sem lehet összetéveszteni, hiszen tőle is sokkal magasabb. Magassága 20-50 centiméter, szára bozontosan szőrös. Virágai is nagyobbak, átmérőjük 4-7 centiméter. Gyöktörzse függőlegesen helyezkedik el a talajban. Levelei tőállásúak, kerekdedek, tenyeresen tövig szeldeltek, újból bevagdalt szeletekkel, szélességük elérheti a 10 centimétert. A száron 3 gallérozó fellevél fejlődik, fölöttük egyetlen, illatos virággal. Termése fehéren gyapjas.

Mérgező növény.

Életmódja[szerkesztés]

Az erdei szellőrózsa napfényes erdők, főleg tölgyesek, erdőszélek, cserjések, közepesen száraz gyepek lakója. Melegkedvelő növény, laza, tápanyagban gazdag, meszes talajokon nő 1200 méter magasságig.

Április–június között virágzik.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  3. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források[szerkesztés]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.  
  • D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 14.

További információk[szerkesztés]