Magyarország földrajzi középtájai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyarország természetföldrajzi felosztásának középső szintjét adják a középtájak. Egy középtáj (mezorégió) különböző tájrészletek összekapcsolódásából áll össze. Egy egységbe foglal azonos domborzati típuson belül eltérő kialakulású és felépítésű kistájakat, amelyek azonban rendelkezhetnek részben eltérő vízrajzi és talajföldrajzi tulajdonságokkal (pl. helyi éghajlat, növény- vagy talajtakaró). A középtájak területe ritkán marad 1000 négyzetkilométer alatt. Magyarország tájföldrajzi felosztása 35 középtájat különböztet meg.

Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.[1] A mű átdolgozott és bővített kiadása 2010-ben látott napvilágot; ebben a korábban hangsúlyos természetföldrajz mellett szerepet kapott a társadalomföldrajz is, emellett több tematikus egységet jelentősen átdolgoztak (például a területhasználatról szólót a CORINE Land Cover adatai alapján).[2]

A magyarországi középtájak listája[szerkesztés]

Az alábbiakban a Magyarország kistájainak katasztere 2010-es kiadásában[3] megadott középtájak felsorolása látható a könyvben megadott terület- és néhány domborzati adattal együtt. A területszámításhoz és a területhasznosítási adatokhoz a szerkesztők az 1998–1999-ben készült SPOT4 Xi+M űrfelvételek alapján készült CORINE Land Cover 50 000-es (CLC 50) méretarányú, EOV rendszerbe korrigált adatait használták. Az összesített területadatok eltérése Magyarország hivatalos államterületétől annak tudható be, hogy a Digitális Térképi Adatbázis és a CORINE adatbázis között – különösen a Dráva és az Ipoly meanderező szakaszain – az országhatár meghúzásában jelentős különbségek mutatkoztak.

Középtáj Nagytáj Terület (km²) Legmagasabb pont (m) Legalacsonyabb pont (m)
1.1 Duna menti síkság Alföld   5 235,58          251           84
1.2 Duna–Tisza közi síkvidék Alföld   7 479,44          160,3           81,1
1.3 Bácskai-síkvidék Alföld   1 666,69          172,4           84
1.4 Mezőföld Alföld   3 971,04          222           89
1.5 Dráva menti síkság Alföld   1 299,05          212           89
1.6 Felső-Tisza-vidék Alföld   2 865,89          236           94,1
1.7 Közép-Tisza-vidék Alföld   7 326,87          115           79,9
1.8 Alsó-Tisza-vidék Alföld   1 500,35           91           77
1.9. Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság Alföld   4 046,93          246           86,4
1.10 Nyírség Alföld   4 590,28          183,4           95,7
1.11 Hajdúság Alföld   1 567,85          161,3           87
1.12 Berettyó–Körös-vidék Alföld   4 361,97          145,8           80,8
1.13 Körös–Maros köze Alföld   5 167,60          107,6           79,5
2.1 Győri-medence Kisalföld   2 579,97          141          110
2.2 Marcal-medence Kisalföld   1 584,28          432          115
2.3 Komárom–Esztergomi-síkság Kisalföld   1 311,11          218          109
3.1 Alpokalja Nyugat-magyarországi-peremvidék     851,96          882          118
3.2 Sopron–Vasi-síkság Nyugat-magyarországi-peremvidék   1 838,05          280          119
3.3 Kemeneshát Nyugat-magyarországi-peremvidék   1 230,71          278          119
3.4 Zalai-dombság Nyugat-magyarországi-peremvidék   3 318,77          343          105
4.1 Balaton-medence Dunántúli-dombság   1 422,28          415          104
4.2 Külső-Somogy Dunántúli-dombság   2 874,96          311           97
4.3 Belső-Somogy Dunántúli-dombság   3 055,62          256          106
4.4 Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék Dunántúli-dombság   4 447,47          682           89
5.1 Bakony-vidék Dunántúli-középhegység   3 510,87          710          104
5.2 Vértes–Velencei-hegyvidék Dunántúli-középhegység   1 296,57          487          108
5.3 Dunazug-hegyvidék Dunántúli-középhegység   1 646,42          757          103
6.1 Visegrádi-hegység Észak-magyarországi-középhegység     276,37          699          107
6.2 Börzsöny Észak-magyarországi-középhegység     450,18          938          122
6.3 Cserhát-vidék Észak-magyarországi-középhegység   2 681,33          727          108
6.4 Mátra-vidék Észak-magyarországi-középhegység   1 109,31        1 014          109
6.5 Bükk-vidék Észak-magyarországi-középhegység   1 707,38          959          115
6.6 Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék Észak-magyarországi-középhegység     386,55          605          140
6.7 Tokaj–Zempléni-hegyvidék Észak-magyarországi-középhegység   1 048,47          893           98
6.8 Észak-magyarországi-medencék Észak-magyarországi-középhegység   3 302,42          638          115

Területhasznosítási adatok[szerkesztés]

Középtáj Lakott terület Szántó Kert Szőlő Rét, legelő Erdő Vízfelszín
(ha) (%) (ha) (%) (ha) (%) (ha) (%) (ha) (%) (ha) (%) (ha) (%)
1.1 Duna menti síkság  65 974,9  12,61 286 822,9  54,80   9 112,2   1,75   4 081,2   0,78  52 197,4   9,98  65 712,2  12,56  39 564,6   7,56
1.2 Duna–Tisza közi síkvidék  32 960,9   4,41 307 805,4  41,16  66 501,1   8,90  33 465,3   4,48 123 653,6  16,54 165 058,7  22,08  18 401,4   2,47
1.3 Bácskai-síkvidék   7 124,3   4,28 115 426,1  69,30   2 679,9   1,61   3 943,0   2,37  10 051,7   6,04  26 135,9  15,70   1 208,0   0,73
1.4 Mezőföld  27 432,8   6,91 282 832,4  71,25   6 375,8   1,61   4 454,3   1,13  28 633,1   7,22  33 748,3   8,51  13 530,6   3,41
1.5 Dráva menti síkság   4 018,0   3,10  87 075,1  67,09     889,3   0,69     389,0   0,30   7 307,3   5,63  26 424,6  20,36   3 704,2   2,86
1.6 Felső-Tisza-vidék  11 954,6   4,18 171 053,8  59,71  13 701,8   4,79     903,5   0,32  49 548,9  17,30  28 037,9   9,79  11 291,9   3,95
1.7 Közép-Tisza-vidék  37 250,0   5,09 465 273,9  63,52   5 091,7   0,70   2 018,2   0,28 130 909,9  17,87  41 229,9   5,63  50 820,2   6,94
1.8 Alsó-Tisza-vidék  12 012,7   8,02  97 222,4  64,85   3 442,3   2,30     292,6   0,20  11 302,8   7,54  16 918,8  11,29   8 748,4   5,84
1.9. Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság  27 223,7   6,73 284 975,0  70,44   6 812,1   1,69   3 744,7   0,93  47 423,3  11,73  26 292,1   6,50   8 123,4   2,01
1.10 Nyírség  32 081,0   7,00 241 343,6  52,59  26 672,3   5,82     874,2   0,20  34 072,7   7,43 117 309,0  25,57   6 576,1   1,44
1.11 Hajdúság  11 054,1   7,06 124 462,8  79,44   2 103,9   1,35       0,0   0,00  11 171,1   7,13   2 675,4   1,71   5 221,0   3,34
1.12 Berettyó–Körös-vidék  17 750,4   4,08 309 400,4  70,95   3 937,9   0,91     413,1   0,10  67 856,5  15,56  23 968,0   5,50  12 772,8   2,93
1.13 Körös–Maros köze  28 440,5   5,51 424 515,9  82,17   7 959,8   1,55      91,0   0,02  37 628,6   7,29   9 957,9   1,93   8 067,3   1,57
2.1 Győri-medence  15 392,2   5,97 161 471,1  62,61     957,7   0,38     286,3   0,12  25 900,8  10,05  38 625,4  14,98  15 268,5   5,93
2.2 Marcal-medence   8 657,6   5,47 102 206,3  64,56   1 507,5   0,96   1 303,6   0,83  13 697,9   8,66  29 005,4  18,32   1 950,8   1,24
2.3 Komárom–Esztergomi-síkság  12 014,1   9,18  90 072,2  68,75   1 740,6   1,33   2 943,7   2,25   6 480,0   4,95  13 304,2  10,16   4 459,5   3,41
3.1 Alpokalja   3 968,7   4,67  28 199,6  33,14   1 973,8   2,32   2 337,3   2,75   6 010,2   7,07  42 309,7  49,72     296,8   0,35
3.2 Sopron–Vasi-síkság  12 106,1   6,59 114 984,6  62,60   1 290,4   0,71     779,6   0,43  13 192,1   7,19  39 522,3  21,52   1 830,8   1,00
3.3 Kemeneshát   4 621,4   3,76  60 276,5  49,02   3 907,2   3,18   1 202,0   0,98   7 880,9   6,41  44 707,2  36,36     375,4   0,31
3.4 Zalai-dombság  16 471,0   4,97 128 863,8  38,85  16 172,7   4,88   5 381,6   1,63  35 342,2  10,66 124 610,7  37,56   4 935,7   1,49
4.1 Balaton-medence  13 294,2   9,36  17 739,2  12,48   1 947,1   1,37   6 311,9   4,44  14 822,3  10,43  13 916,9   9,79  74 148,5  52,16
4.2 Külső-Somogy  13 500,8   4,70 184 610,2  64,24   7 445,9   2,60   4 924,3   1,72  14 832,3   5,17  55 637,3  19,36   6 447,0   2,25
4.3 Belső-Somogy  13 060,2   4,28 141 371,1  46,29   5 688,0   1,87   2 453,2   0,81  18 640,0   6,11 119 351,0  39,08   4 899,2   1,61
4.4 Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék  20 200,6   4,55 216 950,1  48,80  11 509,5   2,59  11 812,7   2,66  28 587,2   6,43 150 090,7  33,76   5 497,3   1,24
5.1 Bakony-vidék  15 232,7   4,34 107 617,6  30,67   3 651,3   1,05   9 694,7   2,77  49 506,2  14,11 163 162,0  46,49   2 122,4   0,61
5.2 Vértes–Velencei-hegyvidék   9 000,8   6,95  61 243,9  47,28   2 752,7   2,13   2 914,1   2,25   9 836,8   7,60  41 952,3  32,39   1 857,3   1,44
5.3 Dunazug-hegyvidék  26 766,4  16,27  57 458,7  34,93   5 933,5   3,61   4 167,4   2,54  12 783,2   7,77  56 019,8  34,05   1 413,6   0,86
6.1 Visegrádi-hegység   2 437,0   8,85   2 389,1   8,68   1 735,6   6,31     187,5   0,69   1 101,6   4,00  18 054,3  65,56   1 637,6   5,95
6.2 Börzsöny   1 060,8   2,37   4 626,5  10,31   1 441,5   3,21       2,9   0,01   2 724,7   6,07  35 022,4  77,98      38,5   0,09
6.3 Cserhát-vidék  15 891,0   5,93 122 158,6  45,58   6 517,3   2,44   1 814,6   0,68  21 968,2   8,20  98 029,6  36,58   1 654,2   0,62
6.4 Mátra-vidék   7 436,6   6,71  30 916,7  27,90     779,0   0,71   9 156,8   8,27   9 416,0   8,50  52 395,6  47,28     730,1   0,66
6.5 Bükk-vidék   9 576,9   5,62  33 747,1  19,78   4 721,2   2,77   9 721,2   5,70  15 988,8   9,38  96 288,8  56,43     593,4   0,35
6.6 Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék     929,7   2,42   7 143,0  18,53     802,1   2,09       0,0   0,00   5 977,3  15,51  23 502,8  60,96     200,4   0,52
6.7 Tokaj–Zempléni-hegyvidék   2 818,5   2,70  20 051,0  19,15   3 455,9   3,30   7 077,8   6,76   8 646,7   8,26  62 548,4  59,72     148,5   0,15
6.8 Észak-magyarországi-medencék  19 117,3   5,80 128 608,7  38,96   5 988,9   1,82     699,4   0,22  55 630,0  16,86 117 202,4  35,51   2 895,5   0,88

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Marosi S. és Somogyi S. (szerk., 1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1023 old.
  2. Magyarország kistájainak katasztere (magyar nyelven). MTA FKI, 2010. (Hozzáférés: 2015. július 12.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  

Források[szerkesztés]