Kiskunsági-homokhát

	Kiskunsági-homokhát
Besorolás	kistáj
Nagytáj	Alföld
Középtáj	Duna–Tisza közi síkvidék
Fontosabb települések	Szabadszállás, Fülöpszállás, Kerekegyháza, Izsák, Orgovány
Kistérségek	Kiskunsági-homokhát
	Földrajzi adatok
Terület	1263 km²
	Térkép
	Pozíció Magyarország térképén

A Kiskunsági-homokhát az Alföld tájegység, ezen belül a Duna–Tisza közi homokhátság középtáj része. Területe Pest vármegyében és Bács-Kiskun vármegyében helyezkedik el. Keletről a Pilis–Alpári-homokhát és a Kiskunsági löszös hát határolja, dél felől a Bugaci-homokhát. Északi és nyugati határát a Csepeli-sík és a Solti-sík adja. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO hosszú távú előrejelzésében félsivatagi övezetté nyilvánította a Duna-Tisza közét, elemzések szerint az elsivatagosodás veszélye fenyegeti a tájegység nagy részét.^[1]^[2] Az Európai Unió felmérése szerint ez a terület lehet a klímaváltozás egyik első áldozata.^[3]

Tipikus homokhátság jellegű enyhén hullámzó síkság, magassága 94 és 139 méter között változik. Területe mozaikosan tagolt, ami nagyrészt mezőgazdasági művelés alá vont terület, vagy állattartáshoz fenntartott legelők, sztyeppek. A Kiskunsági-homokhát számottevő részén természetes növényzet található, ezt főként a Kiskunsági Nemzeti Park öleli fel, melynek 2/3-át az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította 1979-ben. A széles homokhátak között északnyugat-délkeleti irányú mélyebb vízbeszivárgási területek találhatók, mellyek a lecsapolások ellenére vízben gazdag területek, így ideális élőhelye számos veszélyeztetett vagy ritka növény és állatfajnak. A természetes növényzet igen változatos képet mutat, a láprétektől, zsombékosoktól a sztyeppei területeken át a szikes pusztákig, mely területek jelentős részét extenzíven használják. Erdős területeinek zöme azonban már ültetvény eredetű.