Kiskunsági-homokhát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskunsági-homokhát
Elhelyezkedés Alföld
Besorolás kistáj
Fontosabb települések Szabadszállás, Fülöpszállás, Kerekegyháza, Izsák, Orgovány
Kistérségek Kiskunsági-homokhát
Földrajzi adatok
Terület 1263 km²
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén

A Kiskunsági-homokhát az Alföld tájegység, ezen belül a Duna–Tisza közi síkvidék középtáj része. Területe Pest megyében és Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. Keletről a Pilis–Alpári-homokhát és a Kiskunsági löszös hát határolja, dél felől a Bugaci-homokhát. Északi és Nyugati határát a Csepeli-sík és a Solti-sík adják.

Tipikus homokhátság jellegű enyhén hullámzó síkság, magassága 94 és 139 méter között változik. Területe mozaikosan tagolt, ami nagyrészt mezőgazdasági művelés alá vont terület, vagy állattartáshoz fentartott legelők, sztyeppek. A Kiskunsági-homokhát számottevő részén természetes növényzet található, ezt főként a Kiskunsági Nemzeti Park öleli fel melynek 2/3-át az UNESCO Bioszféra-rezervátummá nyilvánított 1979-ben. A széles homokhátak között északnyugat-délkeleti irányú mélyebb vízbeszivárgási területek találhatók, mellyek a lecsapolások ellenére vízben gazdag területek, így ideális élőhelye számos veszélyeztetett vagy ritka növény és állatfajnak. A természetes növényzet igen változatos képet mutat, a láprétek, zsombékosoktól, a sztyeppe területeken át a szikes pusztákig, mely területek jelentős részét extenzíven használják. Erdős területeinek zöme azomban már ültetvény eredetű.

Forrás[szerkesztés]