Putnoki-dombság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Putnoki-dombság
Elhelyezkedés Kárpát-medence, Északi-középhegység
Besorolás kistáj
Fontosabb települések Putnok, Bánréve, Serényfalva
Folyóvizek Szuha-patak, Csörgős-patak
Állóvizek Mohos-tavak

A Putnoki-dombság Magyarország egyik földrajzi kistája, melyet keletről az Aggteleki-karszt határol, az Északi-középhegység területén található. Közigazgatásilag a kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el.

Földrajza[szerkesztés]

A kistáj felszínét túlnyomórészt pliocénkori agyagos és homokos üledékek borítják. Kisebb területeit andezittufa és löszhöz hasonló üledékek fedik. Földrajzi tagoltságát a déli, délkeleti irányú völgyek határozzák meg, melyek között a dombhátakon főleg tölgyesek alkotnak erdőtakarót.

Vízrajza[szerkesztés]

A területen számos vízfolyás található, többek közt a Szuha-patak, Csörgős-patak. Keleméren találhatóak a Mohos-tavak.

Településhálózata[szerkesztés]

A Putnoki-dombság területén a következő települések találhatóak: Alsószuha, Bánréve, Dövény, Gömörszőlős, Imola, Kelemér, Putnok, Ragály, Serényfalva, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva.

Domborzata[szerkesztés]

Sajókazától északkeletre található a Ráró-hegy és a Szárhegy. További domborzati elemei még: Avas-oldal, Hegyes-tető, Piroska-tető, Forrás-völgy (Putnok), Rakottyás-tető, Rakottyás-völgy, Cseres-völgy, Mocsolyás-völgy (Zádorfalva), Gyámol-völgy, Kasza-hegy, Zánkó-hegy (Gömörszőlős), Iván-tető, Nagy-rét (Kelemér), Tohonya-völgy (Jósvafő), Bakóc-völgy (Dövény), Fekete-völgy (Imola), Bakóc-völgy (Alsószuha és Dövény közt), Gyámol-völgy (Kelemér és Zádorfalva közt.

Talajai[szerkesztés]

A kistáj talajösszetételét főleg agyagbemosódásos barna erdőtalaj, valamint patakjai mentén réti talaj és öntéstalaj található.

Flórája[szerkesztés]

A terület flóráját az eredeti tölgyesekkel borított hegyhátakon kívül, a korábban művelésbe bevont, ám napjainkra felhagyott szőlő- és gyümölcsültetvények területén megtelepedett növényfajok alkotják, kiegészülve a patakok mentén megtelepedő vízi élőhelyi sajátosságokat kedvelő növényfajok a jellemzők. Az itt előforduló növényfajok a következők: Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa), szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana (Vill.) H. P. Fuchs), mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis (L.) Milletve subsp. nigricans (Störck) Zamels), réti iszalag (Clematis integrifolia L.), Rekettye (Genista germanica L.), fehér zanót (Cytisus albus Hacq. A), selymes zanót (Cytisus ratisbonensis Schaeff.), mezei here (Trifolium dubium Sibth.), orvosi kecskeruta (Galega officinalis L.), pukkanó dudafürt (Colutea arborescens L.), heverő patkóhere (Hippocrepis comosa L.'), nagyezerjófű (Dictamnus albus L.), nagy pacsirtafű (Polygala major Jacq.), kék iringó (Eryngium planum L.), poloskagyom (Bifora radians M. B.), bánsági borgyökér (Oenanthe banatica Heuff.), sárga len (Linum flavum L.), árlevelű len (Linum tenuifolium L.), fűzlevelű kutyatej (Euphorbia salicifolia Host), Szent László-tárnics (Gentiana cruciata L.), piros kígyószisz (Echium maculatum L.), nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora (L.) Scholler), bugás fürtösveronika (Pseudolysimachion spurium (L.) Rauschert subsp. foliosum (W et K) Harle), sárga szádorgó (Orobanche lutea Baumg.), rekenyő (Rapistrum perenne (L.) All.), keserű kakukktorma (Cardamine amara L.), ikrás fogasír (Cardamine glandulifera O. Schwartz.), bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides L.), farkasszőlő (Paris quadrifolia L.), nyugati csillagvirág (Scilla drunensis Speta), (Sicyos angulatus L.), csillagőszirózsa (Aster amellus L.), örménygyökér (Inula helenium L.), Teleki-virág (Telekia speciosa), feketéllő farkasfog (Bidens frondosa L.), bárányüröm (Artemisia pontica L.), keskenylevelű aggófű (Senecio erucifolius L.) vagy másik nevén (Jacobaea erucifolia), szártalan bábakalács (Carlina acaulis L.), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis (L.) Rchb.), búzavirág (Centaurea indurata Janka), csarab (Calluna vulgaris), mezei szegfű (Dianthus deltoides L.), dunai szegfű (Dianthus collinus W. et K.), turbánliliom (Lilium martagon L.), sziki madárhúr (Cerastium dubium (Bast.) Guépin), nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale L.), apró nőszirom (Iris pumila L.), bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla Czern.), magyar nőszirom (Iris aphylla L. subsp. hungarica (W. et K.) Hegi), tarka nőszirom (Iris variegata L.), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce), madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis (L.) Rich.), fehér sarkvirág (Platanthera bifolia (L.) Rich.), agárkosbor (Orchis morio L.), tarka kosbor (Orchis tridentata Scop.), bíboros kosbor (Orchis purpurea Huds), vitéz kosbor (Orchis militaris L.), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata (L.)), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium Honckeny), széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium Hoppe), tavaszi sás (Carex cespitosa), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), hamvas fűz (Salix cinerea), mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári sás (Carex acutiformis), réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), réti füzény (Lythrum salicaria), réti boglárka (Ranunculus acris), mocsári csorbóka (Sonchus palustris), fekete nadálytő (Symphytum officinale), mocsári zsurló (Equisetum palustre), szürke aszat (Cirsium canum), mocsári galaj (Galium palustre), mocsári perje (Poa palustris), bánsági sás (Carex buekii Wimm.), (Festuca javorkae Májovský), rákosi csenkesz (Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt), tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum (L.) P. B. subsp. rupestre (Host) Schübler et Martens), vékonyzab (Ventenata dubia (Leers) Coss.), (Helictotrichon praeustum (Rchb.) Tzvelev).

A bókoló gyömbérgyökér, agy más néven patakparti gyömbérgyökér (Geum rivale L. A) a Szuha-patak mentén, Szuhafő területén fordul elő. Korábban ezt a fajt nem jegyezték fel Magyarország területén.[1]

Forrás[szerkesztés]

  1. PENKSZA Károly MALATINSZKY Ákos Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytani és Növényélettani Tanszék: Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához I.. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 30.)