Zsámbéki-medence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 18° 46′ 07″

Pozíció Magyarország térképén

A Zsámbéki-medence a Budai-hegység, a Pilis, a Gerecse hegyvonulatai és az Etyeki-dombság lankái között húzódik, Budapest központjától alig 30 kilométerre a Dunazug-hegyvidék területén. Földrajzi kistájként a Békás-patak vízgyűjtőjéhez tartozó települések területét foglalja magában: Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Etyek, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Zsámbék. Tágabb értelemben véve a következő települések is a medencéhez tartoznak: Budakeszi, Gyermely, Mány, Szomor.

Földrajz[szerkesztés]

A medence belseje kisvízfolyásokkal tagolt enyhén hullámzó síkság, melynek nagy részét az évszázados mezőgazdasági hagyományokat jelző búza-, kukorica-, napraforgótáblák borítják. A vidéken egykor mocsaras, nádasokkal, bodzásokkal, gyékényesekkel tarkított lapály terült el. Növényvilágára jellemző, hogy számos délies faj éri el a terület északkeleti határát, ugyanakkor nem egy északról érkező faj megtalálható itt.

Kilátás a Nagy-Kopaszról a medencére alkonyatkor

Történelem[szerkesztés]

Az itt lakók hajdan mezőgazdasággal (főként szőlőtermesztéssel) és állattenyésztéssel foglalkoztak. A legkorábbi régészeti leletek a kőkorból maradtak ránk, s számtalan feltárt településmaradvány, épületrom, nyelvemlék (a magyar törzsekről elnevezett falvak: Budajenő, Budaörs stb.) utal arra, hogy az egykori királyi főváros, Székesfehérvár és a püspöki székhely, Esztergom között húzódó hadi út két oldalán már a honfoglalás korában is jeles kultúra virágzott.

A török uralom évszázadaiban szinte teljesen elnéptelenedett területre később a főként német származású lakosság (bajor, sváb, de találhatók a telepesek között tótok és olaszok is) csak a 17. század elején kezdett újra betelepülni. Nagy részük iparos – legtöbbjük asztalos és bognár – vagy szőlőműveléssel foglalkozó paraszt volt, szinte nincs olyan település, ahol ne láthatnánk az út mellett vagy a hegyoldalban régi építésű pincesorokat.

A második világháború után székelyeket telepítettek a svábok helyére.

Források[szerkesztés]