Csepeli-sík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csepeli-sík
Besorolás kistáj
Nagytáj Alföld
Középtáj Duna menti síkság
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén
Elhelyezkedése
Csepeli-sík (Magyarország)
Csepeli-sík
Csepeli-sík
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′, k. h. 19° 08′Koordináták: é. sz. 47° 09′, k. h. 19° 08′

A Csepeli-sík földrajzi tájegység Magyarországon. A síkság az Alföld, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi.

Határai[szerkesztés]

Délről a Solti-sík, keletről, északkeletről a Kiskunsági-homokhát és a Pesti-hordalékkúpsíkság határolja. Nyugatról természetes határát képezi a Duna, mely az Érd–Ercsi-hátságtól és a Váli-víz síkjától választja el.

Tájképe[szerkesztés]

Jelentősen átalakított mezőgazdasági táj, 20%-nyi természetes és féltermészetes növényzettel. Potenciális növényzete a Duna-mentén ártéri ligeterdő és mocsár, a mentett ártéren keményfaliget és láperdő (mocsárrétek mozaikjával), a Turjánvidéken keményfaliget, láprét-láperdő, zárt alföldi tölgyes, ApajKunszentmiklós térségében szikes puszta. Nyugaton a táj meghatározó eleme a Duna]] hullámtér többé-kevésbé összefüggő ártéri növényzete. Ettől Keletre a Duna-szabályozás és a belvízrendezés a területet jórészt megfosztotta felszíni vizeitől, a nedves rétek visszaszorultak. Délen a meglévő ősi szikesek mellett a meszes-szódás talajon másodlagos szikesedés indult meg. A regenerációs potenciál a hullámtéren az inváziós fertőzöttség függvényében jó, a szikes pusztákon és Turjánvidéken jó. A flóra a változatos élőhelyek következtében gazdag. Aktuális növényzetében jellemzők: puhafa- és keményfaligetek és utóbbiak fehérnyáras származékai (Duna jobb part, Csepel-sziget: fekete galagonya, téli zsurló, hóvirág, nyári tőzike), ligeti csillagvirág, ligeti szőlő, kőrises égerláp, csátés és kékperjés láprétek (Turjánvidék: mézgás éger, magyar kőris, kornistárnics, pókbangó); nádas úszólápok (Soroksári-Duna: tőzegpáfrány, lápi csalán); szikes rétek, ürmös szikespuszták (sziki üröm, magyar sóvirág), vaksziknövényzet (pozsgás zsázsa, magyar sóballa) (Kunszentmiklós, Apaj); homokpusztagyepek (Csepel-sziget: magyar csenkesz).

Települések[szerkesztés]

A tájegység települései többek között:

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]