Pókbangó

Pókbangó
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Spárgavirágúak (Asparagales);
Család:	Kosborfélék (Orchidaceae);
Alcsalád:	Kosborformák (Orchidoideae);
Nemzetség-; csoport:	Orchideae;
Alnemzetség-; csoport:	Orchidinae;
Nemzetség:	Bangó (Ophrys);
Faj:	O. sphegodes ;
Tudományos név
	Ophrys sphegodes; Mill.
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Pókbangó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pókbangó témájú médiaállományokat és Pókbangó témájú kategóriát.

A pókbangó (Ophrys sphegodes) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a kosborfélék (Orchidaceae) családjának bangó (Ophrys) nemzetségébe tartozó, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.

Leírása

10–30 cm magas, nyúlánk növekedésű faj. A tőlevelei hosszúkás-lándzsásak, tompa végűek, világoszöldek és fényes felületűek. A vékony, zöld száron ülő, apró vörösesbarna rovarra, vagy pókra emlékeztető kevésszámú virágaival kevéssé feltűnő hazai bangófélénk. Virágain a mézajak kivételével rendszerint az összes lepellevél kopasz. A három külső lepellevél világoszöld, míg a két belső barnászöld és kopasz. A mézajak sötét-, vagy vörösbarna színezetű, bársonyos szőrzetű, rajta kopasz, fénylő H vagy X alakú rajzolat látható. Április végén és májusban virágzik, szubmediterrán növény.

Élőhelye

Inkább mészkedvelő, mocsár-, láp- és homoki rétek, nedves kaszálók, esetenként mocsárrétek, szikes puszták növénye. Előfordul többek között a Kiskunságban, a Bükk-vidék területén, a Fertő mellett, a Balaton-felvidéken, és Ásotthalom környéki réteken. Az utóbbi évtizedekben jelentősen visszaszorult és élőhelyeinek legalább feléről el is tűnt^[1]

Galéria

Ophrys sphegodes virága
Ophrys sphegodes virága
Ophrys sphegodes Németország - Hohenlohe
Ophrys sphegodes Németország - Hohenlohe

Jegyzetek

↑ .Ulicsni Viktor. "Vizsgálatok Magyarország 2. legnagyobb pókbangó-populációjának kialakulásáról". Kutató Diákok Mozgalma TUDOK 2006 Debrecen Növény-ökológia szekció. 2009. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 7.

Források

Farkas Sándor, ed. (1999). Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó. ISBN 9639239135.
Hagyó Andrea: A zákányszéki semlyék élővilága Pipacs.hu 2001. május 21.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] .Ulicsni Viktor. "Vizsgálatok Magyarország 2. legnagyobb pókbangó-populációjának kialakulásáról". Kutató Diákok Mozgalma TUDOK 2006 Debrecen Növény-ökológia szekció. 2009. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 7.

[1]