Fekete galagonya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Fekete galagonya
Crataegus nigra kz1.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Rend: Rózsavirágúak
Család: Rózsafélék
Nemzetség: Galagonya
Tudományos név
Crataegus nigra
Waldst. et Kit.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete galagonya témájú rendszertani információt.

A fekete galagonya (Crataegus nigra) a rózsafélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett cserje.

Megjelenése[szerkesztés]

Virága

A fekete galagonya 3-7 m magas, lombhullató cserje vagy kis, többtörzsű fa. Koronája felfelé törekvő, gömbölyű; hajtásrendszere zegzugos. Barnásvörös, szürkén molyhos vesszőin elszórtan 1-2 cm-es tövisek találhatók. Fiatal hajtásai is vastagon, szürkésfehéren molyhosak. Szórt állású levelei szárnyasan erezettek, tojásdadok, 7-11-szeresen karéjosak. A karéjok a levéllemez harmadáig vágódnak be, csúcsuk hegyes vagy kerekded-tompa; a csúcs felé egyre kisebbek. A levélváll levágott vagy ék alakú, éle szabálytalanul fűrészes, a csúcs hegyes. A fiatal levél felül molyhos, később lekopaszodik; fonákja maradandóan szürkésfehéren gyapjas. A levelek hossza 5-9 (-10) cm, szélessége 4-7 cm. Ősszel sárgára, sárgászöldre színeződik.

Május-júniusban virágzik. Kétivarú virágai leveles rövidhajtások végén 4-10 tagú sátorozó bugákba rendeződnek. A virágzati tengely, a kocsány és a vacok is egyaránt szürkésen gyapjas. Az öttagú virágok 1,5-2 cm átmérőjűek, a fehér színű szirmok kerekdedek, gyűröttek; elvirágzáskor rózsaszínre sötétedhetnek. A porzók száma 15-25, a portokok barnásvörösek. A virág kellemetlen szagú.

Termése 8-10 mm átmérőjű, gömbölyded, feketén fénylő csontáralma, amelynek csúcsán megmaradnak a csészelevelek. Zöldesfekete vagy feketésbordó húsa fojtósan édes, éretten kocsonyás; benne 5 db 5-6 mm hosszú, háromszöges keresztmetszetű csontár található.

Degen-galagonya[szerkesztés]

A fekete galagonya gyakran alkot hibridet az egybibés galagonyával. A Degen-galagonya (C. x degenii) termései sötétbordó színűek, a hajtás az egybibés galagonyáénál kevésbé tövises. Nevét a neves magyar botanikusról, Degen Árpádról kapta. A fekete és a Degen-galagonya gyakran fordulnak elő azonos élőhelyen, sőt a hibrid gyakoribb.

Elterjedése[szerkesztés]

Kárpát-medencei és észak-balkáni faj, korábban Szlovákiából, Romániából és Szerbiából is jelezték, de mára biztosan csak magyarországi Duna-szakasz mentén és Horvátországban a Drávánál található meg. Albániai előfordulását nem erősítették meg. Magyarországon csak a Duna mentén, a Csepel-szigettől délre fekvő ártéri erdőkben fordul elő.

Életmódja[szerkesztés]

Füzes-nyáras vagy tölgyes-kőrises-sziles folyómenti ligeterdőkben él. Mérsékelten árnyéktűrő és melegigényes. Igényli a magas talajvizet és jól viseli a néhány hetes elöntéseket is. Az inkább meszes, humuszos öntéstalajokat vagy erdőtalajokat részesíti előnyben.

Május második és június első felében nyílik, néha szeptember-október körül másodszor is virágzik. Termése augusztus közepére érik be, madarak terjesztik. Gyökérről nem sarjadzik, ezért nem alkot sarjtelepeket.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A fekete galagonya mérsékelt elterjedése és az utóbbi három generációban tapasztalt több mint 50%-os visszaszorulása miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett besorolást kapott. Magyarországon 1988 óta védett, eszmei értéke 100 000 Ft. Hibridje, a Degen-galagonya is védelem alatt áll. A létét veszélyeztető legfontosabb tényező élőhelyének elvesztése, az ártéri társulások nemesnyárassá alakítása vagy a fakitermelést kísérő cserjeirtás. Genetikai identitását az egyre gyakoribb hibridizáció fenyegeti. A gemenci erdőben a túlszaporodott vadállomány kártétele is jelentős lehet. Eddig felmért összesen 36 hazai állományából 10 már kipusztult.

Taxonómiája[szerkesztés]

A fajt Franz de Paula Adam von Waldstein és Kitaibel Pál írta le először 1801-ben Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae c. művűkben. Latin és magyar neve fekete termésére utal. Jelentősebb szinonimái: Mespilus nigra, Crataegus melanocarpa var. polyphylla.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]