Hernád-völgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hernád-völgy
A Hernád Hernádszentandrásnál
A Hernád Hernádszentandrásnál
Besorolás kistáj
Nagytáj Északi-középhegység
Középtáj Észak-magyarországi-medencék
Fontosabb települések Gönc, Encs, Szikszó, Abaújszántó
Térkép
A Hernád vízgyűjtő területe
A Hernád vízgyűjtő területe

A Hernád-völgy egy kistáj, melynek felső része Szlovákiába esik. A Hernád folyó Hernádfőnél (Vikartovce), a Király-hegy (Kráľova hoľa) északi oldalán ered, Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) községnél hagyja el Szlovákiát és Abaújvár mellett lép be Magyarországra. Hossza 60-80 km, szélessége 6-12 km. A tengerszint feletti magassága 118 és 270 m között változik.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarországi szakasza Miskolctól északkeletre, a Zempléni-hegység és a Cserehát között található.

Földrajza[szerkesztés]

A Hernád magyarországi szakaszának hossza 60-80 km, szélessége 6-12 km. A tengerszint feletti magassága 118 és 270 m között változik. A Hernád-völgy magyarországi szakasza földrajzilag a Nagyalföld északra nyúló öblének tekinthető. A terület egy tektonikus árokban elhelyezkedő folyó-völgy, amely Miskolctól északkeletre, a Zempléni-hegység és a Cserehát között alakult ki.

Éghajlata[szerkesztés]

Éghajlatát az alföldi klímán kívül a hegyvidékek is befolyásolják. A terület évi középhőmérséklete 9-10 °C között van, nyáron a vegetációs időben 16-17 °C az átlagos hőmérséklet. Az évi napsütéses órák száma 1900. Gyakori jelenség a nyári szárazság, vagy a sok csapadék következtében a Hernád áradása. A Hernád áradása ellen 1989 óta körgát véd.

Leírása[szerkesztés]

A Hernád-völgy legnagyobb részét öntéstalaj borítja, melyből a réti agyagtalajok keletkeztek. A folyó durvább üledékeit északon, Vilmány és Hernádszentandrás környékén rakta le, mely a Felsődobsza és Alsódobsza közötti térség lassú emelkedésével magyarázható. Folyóteraszok csak a Hernád felső völgyszakaszán alakultak ki, elsősorban Vizsoly és Gibárt között, jobb oldalon, Hernádszentandrás és Szikszó között ezek a teraszok megszűnnek és fokozatosan belesimulnak a Hernád síkjába.

A Hernád menti táj keleti szakaszát suvadások jellemzik, erre példa a Hernádszentandrás szomszédságában fekvő Pere, mely egy hatalmas lesuvadt hegyoldalon épült. E szakaszon gyakoriak a földcsuszamlások, amelyek a Hernád-folyót nagy kanyarulatokra késztetik. E suvadások pusztításának esett áldozatul többek között a 15. században a folyó partján épült, Szentandrás szomszédságában fekvő Dobsza, majd a 16. század elején Nyavalyádfalva, 1865-ben pedig Csanálos, és 1870 körül Sóstófalva is.

Mezőgazdasága[szerkesztés]

A Hernád-völgy legnagyobb részt öntéstalaj borította részén a mezőgazdasági termelésben a gabonafélék (búza, árpa), dohány és a zöldségfélék játsszák a döntő szerepet. Az állattenyésztést a szarvasmarha, a sertés, a baromfi és a haszonállattartás jellemzi.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szikszó, gótikus református templom
  • Hidasnémeti, református temploma gótikus stílusban épült
  • Forró, Kakas csárda, egykor postaállomásként működött
  • Gibárti vízerőmű, 1908-ban épült törpevízmű, ipartörténeti érdekesség

Források[szerkesztés]