Verőce (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Verőce
Verőce, Duna-parti támfal részlete
Verőce, Duna-parti támfal részlete
Verőce címere
Verőce címere
Verőce zászlaja
Verőce zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásSzobi
Jogállás község
Polgármester Grauszmann György (független)[1]
Irányítószám 2621
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség3854 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség184,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Verőce (Magyarország)
Verőce
Verőce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 00″, k. h. 19° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 00″, k. h. 19° 02′ 00″
Verőce (Pest megye)
Verőce
Verőce
Pozíció Pest megye térképén
Verőce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Verőce témájú médiaállományokat.

Verőce (korábban Nógrádverőce, németül: Werowitz, szlovákul: Verovce) község Pest megyében, a Szobi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vác és Szob között a Duna bal partján fekszik. Közúton a legegyszerűbben a 12-es főúton lehet eljutni Verőcére, de Szendehely és Rétság irányából megközelíthető a település a 12 101-es úton is. Kerékpárral elkerülhető a közúti forgalom a Váctól kiépített kerékpárúton.

Elérhető Verőce vasúton és vízi úton is. A községen két vasútvonal is áthalad, a 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonal és a 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonal. Előbbinek egy, utóbbinak három megállóhelye van a településen: Verőce megállóhely a központban, a szobi vonalon, Fenyveshegy megállóhely [korábban Verőce-Fenyves], Magyarkút-Verőce megállóhely és Magyarkút megállóhely pedig a balassagyarmati vonalon. Verőce megállóhely közúti megközelítését a 12-es főútból kiágazó 12 305-ös út, Magyarkút-Verőce megállóhelyét pedig a 12 101-esből kiágazó 12 304-es út biztosítja.

Verőce története a város főterén

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének eredetét kétféleképpen magyarázzák: az egyik változat szerint kaput jelent, míg a másik változat szerint nevét a Dunába torkolló Nagy-völgy patak régi elnevezéséről (Verőce-patak) kapta. A szó szláv eredetű és olyan vizet jelent, amelyben sok az örvény.

Története[szerkesztés]

Az Ybl Miklós tervei alapján épített Duna-parti támfal egy részlete
Római kori hídfőállás romjai a verőcei Dunaparton

Területén az őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. A település szélén, a Dunaparton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából. A nevét 1444–1460 között említette először oklevél. A település a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott, az 1400-as években már mezővárosi (oppidum) rangja volt. A sorsa a török hódoltság alatt a szomszédos településekhez (Nagymaros, Visegrád) hasonlóan alakult, lakossága megritkult. 1597-ben a feljegyzések szerint a törökök és a magyarok között ütközet zajlott le itt. 1598-ban ismét a váci püspökség birtokai közt találjuk, és később is mindvégig a váci püspök birtoka maradt. Az 1715. évi összeírásokkor 12 magyar, 1720-ban 19 magyar és 2 tót háztartást írtak itt össze. A török hódoltság után a községet a Felvidékről visszatért magyarok, az ide telepített szlávok és németek építették újjá.

Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád vármegye Nógrádi járásából Pest megyébe. 1965-ben változtatták Nógrádverőcéről Verőcére a település nevét. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé.[3]

Hétvezér haranglábak a Duna partján (Harangjátékuk a solymári Szalonkai Lajos munkája)
Gorka Múzeum, Verőce
Grandpierre Attila a Magyar Sziget nagyszínpadán, 2006

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 3,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 10,2%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 14,5% (23,1% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Helytörténeti Múzeum - 2014-ben nyílt meg a település fennállásának 770. évfordulóján. A Verőcei Helytörténeti Kör szervezésében, az Árpád út 21. szám alatt, az Edvi Illés Aladár villában (a Könyvtár épülete) kapott helyet. Kiállítási anyaga a település 19–20. századi hagyományait, használati tárgyait, kultúráját mutatja be, de a település híres szülötteiről, és a hosszabb-rövidebb ideig itt élt híres emberekről, a község régi életéről is találhatók itt leírások, emlékek.
  • Hét vezér haranglábak - 2000-ben a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal által szervezett ünnepségsorozat színpadára, a Hősök terére tervezet épületeggyüttest Szentesi Anikó, Makovecz Imre építészirodájának korábbi mérnöke. A tornyok megformálásánál alkalmazkodott a tervező a Hősök tere szoborcsoportjának elhelyezkedéséhez és kialakításához. A millennium befejeztével 2001. őszén Verőce község képviseletében, gr. Bethlen Farkas fogadta be a tornyokat, a Duna bal partján állnak és Tolcsvay Béla által szerzett zenei hangokkal kísérik az idő múlását. A harangokat Gombos Miklós, arangykoszorús harangöntő mester készítette.[12]
  • Kárpát-Haza Temploma - 2010.06.04-én került átadásra, a búzaszem formájú hófehér istenhajlék, melyet kalákában, közadakozásból építettek a Verőce melletti Lózsi-völgyben, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencében élők összetartozását kifejezze. A templomépítés főszervezője Bethlen Farkas és Szabó András, építészei: Tóth Péter és Szűcs Endre. A templomban található üvegrelief Emese égbeemelését ábrázolja, melyet Borbás Dorka üvegművész készítette, a rakamazi turulkép által ihletve.[13]
  • Barokk stílusú katolikus temploma – 1719-ben épült; gróf Althann Károly váci püspök nagyobbíttatta meg 1736-ban.
  • Emlék kápolna – Az 1739-es nagy pestisjárvány emlékére épült.
  • Református templom - (1785-ben épült copf stílusban).
  • Migazzi-kastélyMigazzi Kristóf váci püspök nyaralókastélya (1766–1774), amelyet a váci székesegyház és a váci diadalív építésze, a Bécsből érkezett olasz származású Isidore Canevale tervezett, az épület ma átalakított formában látható. A kastélyt gróf Nádasdy Ferenc 1824-ben megújíttatta és egyes szobákat festőművészekkel festetett ki, a vadaskertet pedig díszkertté alakíttatta át.
  • Botond vezér – a néphagyomány szerint Magyarországon halt meg, és itt, a Nógrád megyei Verőcén temették el, ott, ahol most a Migazzi-kastély áll. [1]
  • Gorka Géza Kerámiamúzeum
  • A település bejáratánál látható az „Életfa
  • Római kori hídfőállás, castellum (őrtorony) romja – A római limes magyarországi szakaszai: Verőce [2]
  • Duna-parti támfalYbl Miklós egyedülálló tervei alapján
  • Rádiómúzeum – a rádiózás kezdetétől a rendszerváltásig gyártott több mint 120 öreg, detektoros és elektroncsöves rádiót, orsós magnetofont, gramofont, lemezjátszót, valamint mérőműszert mutat be, köztük több érdekes, egyedi darabot is. A gyűjtemény Perneky Sándor magángyűjteménye.[14][15] Jelenleg a helyiség remélt felújításáig nem látogatható.
  • Wass Albert Emlékház - 2013. május 31-én került sor, Gróf Czegei Wass Albert Emlékházának felavatására a verőce melletti Lózsi - völgyben, mely az író személyes tárgyainak, székelyföldi kerámiáknak és különleges, személyes vonatkozású fotók sorozatának ad otthont.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Baktay Ervin (1890–1963) – író, festő, művészettörténész, orientalista 1931 eleje körül előbb a kismarosi szigeten, majd Verőcén, a római romokkal szemben alapított indián törzset és tábort, amely 1963. május 7-én bekövetkezett halála után is fennmaradt.
  • Dapsy Gizella (1855–1940) – költő, óvónő egy ideig itt élt férjével Rozsnyay Kálmánnal és itt is halt meg 1940. április 30-án.
  • Edvi Illés Aladár (1870. május 25. – 1958. június 1.) – festőművész
  • Edvi Illés Gizella (Tolmács, 1871–1944) – a Hunnia csipke megalkotója
  • Endrődi (Junga) Sebestyén (1862-1927) - katona, festő és restaurátor itt hunyt el 1927. május 5.-én
  • Farkas Sándor - műrepülő, berepülő pilóta, oktató 2002 óta itt él Verőcén
  • Giergl Kálmán (1860–1954) – építész 1943-tól haláláig itt élt Verőcén.
  • Gorka Géza – keramikusművész 1923-tól haláláig itt élt a településen.
  • Gorka LíviaMunkácsy Mihály-díjas magyar keramikus, érdemes művész Itt született és 1954-ig itt élt a településen.
  • Huszár Pufi (Huszár Károly) – színész (az 1930-as évektől itt élt a településen). Egykori villáját, a múltban csak "Huszár-lak-tanya"-ként emlegették. Huszár Pufi az első magyar moziszkeccstől egészen hollywoodi filmjei soráig sok értéket tett le a filmtörténelem asztalára. Vendégei voltak a villában Kabos Gyula, Karinthy Ferenc, Rajnai Gábor, s a kor más nagy filmes és színpadi nevei, de titokban egyszer Harold Lloyd-ot is vendégül látta. Az épület ma magántulajdon, nem látogatható.
  • Karinthy Frigyes (1887–1938) - magyar író, költő, műfordító, gyermekeivel és a Devecseri családdal a nyarakat rendszeresen Verőcén töltötte. Emlékeit egy versében is megörökítette.
  • Kristóf László (Nógrádverőce, 1911. augusztus 30.Budapest, 1959. november 28.) csendőr nyomozó törzsőrmester, akit az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás részeként Ságvári Endre 1944-es letartóztatásában való részvétele miatt ártatlanul kivégeztek.
  • Kulifay Zsigmond (Verőce, 1796. április 13. – Kunhegyes, 1868. február 17. – református lelkész, egyházi író itt született Verőcén.
  • Magyarkúti Béla (1915–1996) – grafikusművész, meseillusztrátor
  • Petráss Sári – magyar színésznő, operettprimadonna itt született.
  • Rozsnyay Kálmán (Arad, 1871-Verőce, 1948) – hírlapíró, műfordító itt hunyt el 1948. november 14-én.
  • Tonelli Sándor (Verőce, 1882. június 2. – Budapest, 1950. július 19.) magyar közgazdasági és szociális író.
  • Zubovics Fedor huszárkapitány, a híres lovas, Afrika-utazó és a szárazföldi torpedó feltalálója itt lakott az 1900-as évek körül.

Egyéb belterületei[szerkesztés]

A településhez tartozó bel- és külterületi részek még: Eresztvény, Káposztás, Magyarkút, Aranyoskút, Borbélyhegy, Dunamező, Fehérhegy, Fenyvesdűlő, Lósivölgy, Magyarmál, Szélesrét is.:[16] Szélesrét Verőce északkeleti külterülete, melynek völgyében a Gingli patak folyik. Az erdeiben őzek és szarvasok élnek, valamint igen sok a vaddisznó. Védett állat a lábatlan gyík, melynek kék pöttyei igen jellegzetesek. A madarak énekét csak a piros kisvasút zakatolása zavarja meg néha. Harkályok, fakopácsok, cinkék, rigók énekétől hangos a völgy. Itt vezet egy földút, ami Verőcét Magyarkúttal összeköti. Egyre többen költöznek ki a környékre a város zajától menekülve a nyugalomba.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Verőcemaros története (magyar nyelven). A Magyar Köztársaság helységnévtára. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
  4. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. V települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  6. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  11. Verőce Helységnévtár
  12. Verőce - Millenniumi Harangtornyok | Élőépítészet. eloepiteszet.hu. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  13. Kárpát-Haza Temploma - A Turulmadár nyomán. turul.info. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  14. Rádiómúzeum
  15. Öreg rádiók kiállítása
  16. Verőce. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

További információk[szerkesztés]