Giergl Kálmán
| Giergl Kálmán | |
| Született | 1863. június 29.[1][2] Pest[2][1] |
| Elhunyt | 1954. szeptember 10. (91 évesen) Verőce[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építészmérnök |
| Iskolái |
|
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | Klotild paloták, Zeneakadémia, Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giergl Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Giergl Kálmán (Pest, 1863. június 29. – Nógrádverőce, 1954. szeptember 10.) a magyar eklektika korszakának jelentős építésze. A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.
Családi háttere
[szerkesztés]Tiroli gyökerű, művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Édesapja Giergl Henrik (1827–1871), korának híres üvegművese volt, míg másod-unokatestvérei között találjuk Györgyi Géza építészt (1851–1934), aki a budai királyi palota, a Műegyetem "K" épülete és más középületek tervezésében vett részt, és Györgyi Kálmán művészeti írót (1860–1930), aki az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője volt.
Életpályája
[szerkesztés]Giergl Kálmán a pesti Műegyetemen, majd a berlini Kunstakademie-n végezte tanulmányait. Pályáját a német fővárosban a Gropius és Schmieden cégnél kezdte. Hazatérése után Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, aki saját tervezőirodájában is jelentős munkákat bízott rá. Ekkoriban kezdett együtt dolgozni a Hauszmann-iroda másik tehetséges tagjával, Korb Flórissal (1860–1930). Hauszmann több fontos középület tervezésébe vonta be a két tehetséges ifjút. Így az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, de a Budavári Palota kibővítésébe is.
1893-ban mindketten kiváltak a Hauszmann-irodából és társas viszonyba léptek. Első nagyobb szabású közös művük a Pesti Hírlap budapesti székháza volt. Együtt tervezték az 1896-os Ezredéves Kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az építtető Klotild főhercegasszonyról elnevezett két, 1901-ben épült iker-palota és az 1902-ben emelt Király-bérház tervezése is nevükhöz fűződik. Az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást a Zeneakadémia tervezésére. Ez az 1904–1907 között kivitelezett Liszt Ferenc téri épület tekinthető fő művüknek. A rákövetkező években készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Korb és Giergl 1906-ig vagy 1909-ig, más adatok szerint 1914-ig dolgozott együtt.
Giergl Kálmán sokat utazott Európában, Amerikában, a Közel- és Távol-Keleten. Jelentős műgyűjteményének[4] jegyzékét az Iparművészeti Múzeum őrzi.
Tervek és épületek
[szerkesztés]- New York-palota, Budapest (Hauszmann és Korb, 1894)
- Igazságügyi Palota, Budapest
- Klotild paloták, Budapest (Korb, 1901)
- Király-Bérház, Budapest (Korb, 1902)
- Liszt Ferenc Zeneakadémia, Budapest (Korb, 1907)
- Luxus Áruház, Budapest (Korb, 1911)
- Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár (Korb, 1906–1907)
- Klinikák több épülete, Budapest (1900-as évek eleje)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2023. szeptember 7.)
- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 7.)
- ↑ http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1196-giergl-kalman. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ További információ: Éber László: Giergl Kálmán gyűjteménye. (in: Magyar Iparművészet. Bp, 1907. 57-95. old.)
További információk
[szerkesztés]- Györgyi-Giergl művészcsalád honlapja Archiválva 2021. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Jancsó Ágnes: Pompás paloták és szőnyegek – 155 éve született Giergl Kálmán. PestBuda (magyarul) (2018. június 29.) (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- Gerle János: Korb Flóris, Giergl Kálmán; Holnap, Bp., 2010 (Az építészet mesterei)
