Giergl Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Giergl Kálmán
Született 1863. június 29.
Pest
Elhunyt 1954. szeptember 10. (91 évesen)
Verőce
Iskolái Berlini Művészeti Egyetem
Munkái
Jelentős épületei Klotild paloták, Zeneakadémia, Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giergl Kálmán témájú médiaállományokat.
A Klotild paloták, 1901
Luxus Áruház, 1911

Giergl Kálmán (Pest, 1863. június 29.Nógrádverőce, 1954. szeptember 10.) a magyar eklektika korszakának jelentős építésze. A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.

Családi háttere[szerkesztés]

Tiroli gyökerű, művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Édesapja Giergl Henrik (1827–1871), korának híres üvegművese volt, míg másod-unokatestvérei között találjuk Györgyi Géza építészt (1851–1934), aki a budai királyi palota, a Műegyetem "K" épülete és más középületek tervezésében vett részt, és Györgyi Kálmán művészeti írót (1860–1930), aki az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője volt.

Életpályája[szerkesztés]

Giergl Kálmán a pesti Műegyetemen, majd a berlini Kunstakademie-n végezte tanulmányait. Pályáját a német fővárosban a Gropius és Schmieden cégnél kezdte. Hazatérése után Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, aki saját tervezőirodájában is jelentős munkákat bízott rá. Ekkoriban kezdett együtt dolgozni a Hauszmann-iroda másik tehetséges tagjával, Korb Flórissal (1860–1930). Hauszmann több fontos középület tervezésébe vonta be a két tehetséges ifjút. Így az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, de a Budavári Palota kibővítésébe is.

1893-ban mindketten kiváltak a Hauszmann-irodából és társas viszonyba léptek. Első nagyobb szabású közös művük a Pesti Hírlap budapesti székháza volt. Együtt tervezték az 1896-os Ezredéves Kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az építtető Klotild főhercegasszonyról elnevezett két, 1901-ben épült iker-palota és az 1902-ben emelt Király-bérház tervezése is nevükhöz fűződik. Az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást a Zeneakadémia tervezésére. Ez az 1904–1907 között kivitelezett Liszt Ferenc téri épület tekinthető fő művüknek. A rákövetkező években készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Korb és Giergl 1906-ig vagy 1909-ig, más adatok szerint 1914-ig dolgozott együtt.

Giergl Kálmán sokat utazott Európában, Amerikában, a Közel- és Távol-Keleten. Jelentős műgyűjteményének[1] jegyzékét az Iparművészeti Múzeum őrzi.

Tervek és épületek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. További információ: Éber László: Giergl Kálmán gyűjteménye. (in: Magyar Iparművészet. Bp, 1907. 57-95. old.)