Gorka Lívia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gorka Lívia
Gül Baba utca, Gorka Lívia keramikus otthonában. Fortepan 96514.jpg
Született 1925. március 5.
Verőce
Elhunyt 2011. augusztus 4. (86 évesen)
Diszel
Foglalkozása keramikus
Kitüntetései Munkácsy Mihály-díj

Gorka Lívia aláírása
Gorka Lívia aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorka Lívia témájú médiaállományokat.

Gorka Lívia (Nógrádverőce[1] 1925. március 5.Diszel,[2] 2011. augusztus 4.) Munkácsy Mihály-díjas magyar keramikus, érdemes művész. Gorka Géza leánya.

Életpályája[szerkesztés]

Nógrádverőcén született Gorka Géza és Kovács Irén gyermekeként. Szakmai és művészeti képzését édesapja műhelyében szerezte meg. Már hat-nyolcéves korában megszokta a komoly munkát, mivel az iskolai szünetekben apja műhelyében dolgozott. További tudáshoz önképzés és külföldi utazásai során jutott (Finnország). 1948-ban tett fazekas mestervizsgát. Vélekedése szerint apja: „Legendás anyagismerettel rendelkezett. Felhalmozott tapasztalattal és intuícióval dolgozott. A kezében volt minden. Csak következtetni tudtam munkamódszerére.” 1954-ig a verőcei Gorka-műhelyben dolgozott, így volt kitől elsajátítania a szakma rejtett titkait. Focht Gézával kötött házasságából 1952-ben fia született, aki Gorka-Focht Géza néven szintén neves keramikus. 1954-től saját műhelyében alkotott, 1962-től Budapesten. 1996-tól Szentendrén, majd Tapolca-Diszelen élt.

„Gorka Lívia képes volt kilépni apja árnyékából, és kerámiáival saját stílust kialakítani. Mindig kézműves technikával dolgozó művész, saját technikát dolgozott ki a máz elkészítésére is, ezért művei mindig felismerhető, egyedi forma- és színvilágot képviselnek”.[3] Kerámiáinak jellegzetessége az is, ahogy fémmel ötvözi a gyakorta saját készítésű alapanyagait.

Hasonlóképpen keveredik nála a kő, a fém és a kerámia. Gorka Lívia művei már többnyire elszakadnak a gyakorlati funkcióktól, s önálló szobrokként képviselik a kerámiaműfajban rejlő sokirányú lehetőségeket. (Köztéri alkotásai: Gödöllőn: Zodiákus, 1966; az Agrártudományi Egyetemen, a tatabányai kórháznál: Sejt nagyító alatt, 1979 és a Madarak 1975-ben a washingtoni magyar nagykövetségen.)

Művészetének forrása a természet, jellemző tárgyai a nagyméretű, aszimmetrikus edények, az idolok, halak, madarak, kövek. A korongolás előtti ősi agyagalakítást követte. Egyedi tárgyakat hozott létre, szeretett sorozatban, tárgycsoportban gondolkozni. „Szeretem a munkámat. Egyáltalán szeretem, amikor magamnak dolgozom. Szeretem a kis műhely szabadságát és rendjét. Egyszerűen azért, mert a kezdetektől a befejezésig mindenért felelős vagyok, közöm van a jóhoz, rosszhoz. Formát adni az alaktalan szürkeségnek: a semmiből teremtek, néha úgy érzem. A régi »nagyok« tisztelete mellett és nyomán van lehetőség új anyagok eredetének, tulajdonságainak kézben és tűzben való megismerésére.”[4]

A verőcei Gorka Múzeum állandó kiállítása 1994-től Gorka Géza leánya, Lívia és unokája, Gorka-Focht Géza anyagával bővült, így a híres keramikusdinasztia művészetét egy múzeumban ismerheti meg a látogató.

Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ) 1956-tól, a Művészeti Alapnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) 1955-től, és az Association Internationale de la Couleur nemzetközi szervezetnek[5] (AIC), és 1970-ig a Nemzetközi Kézműves Csoportnak is.

Kitüntetései[szerkesztés]

Néhány alkotása[szerkesztés]

  • 1950-1960 körül. Vázák és kaspók festet spirális mintával Jelezve a talprészen festve és bekarcolva: Gorka Lívia Magasság: 8 – 22 cm
  • Festet hamutálak 1950-1960 körül Jelezve a talprészen festve és bekarcolva: Gorka Lívia M: 14 x 22 cm
  • Váza pozitív-negatív körbefutó mintával 1950-60 körül Jelezve bekarcolva Gorka Lívia Magasság 22 cm
  • Vázák madár és hal motívumokkal 1950 körül Jelezve a talprészen: Gorka Lívia M: 26 – 28 cm
  • Madár figura 1950 körül Jelezve: Festve a talprészen Gorka Lívia M: 15 cm
  • Váza festet fekete-piros mintával 1960 körül Jelezve: Talprészen Gorka Lívia M: 22 cm
  • Vázák sárga-fehér és fekete mintával 1950-1960 körül Jelezve: Festve és bekarcolva Gorka Lívia M: 20 – 32 cm
  • Hamutartók sárga –fekete és fehér mintával 1950-1960 körül Talprészen festett és bekarcolt Gorka Lívia szignó M: 12 x 23 cm
  • Vázák és tálak festett halas motívumokkal 1950-60 körül A tárgyak talprészén festett, és bekarcolt Gorka Lívia szignó
  • Madárplasztika 1950-60 körül Talprészen festve: Gorka Lívia szignó M: 22 cm
  • Sárga madárplasztika 1950-1960 körül Talprészén bekarcolva: Gorka Lívia M: 22 cm
  • Fali tál két szembenéző madár figurával 1950-60 körül Talprészén festve: Gorka Lívia Hungary M: 24 x 37 cm
  • Nagyméretű vázák 1960 körül Jelezve: Festve és bekarcolva Gorka Lívia M: 32 – 48 cm
  • Narancs és fekete csíkos vázák 1960 körül Jelezve: Bekarcolva és festve Gorka Lívi M: 15 – 26 cm
  • Zöld sárga stilizált motívumos vázák 1950-60 körül Jelzett: Talprészen festve Gorka Lívia M: 15 – 30 cm
  • Nagy kínáló tál 1960-70 körül Jelzett: Festve Gorka Lívia M: 11 x 34 cm
  • Fekete-fehér vázák 1950-60 körül Jelzés: Talprészen festve Gorka Lívia M: 24 – 28 cm
  • Halplasztika 1960 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M: 19 x 25 cm
  • Legelésző zebra 1960 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M:11 x 20 cm
  • Rákos fali tál 1960 körül Jelzett: Festve Gorka Lívia M: 38 x 31 cm
  • Meteorit 1970 körül Jelezve: Talprészen festve Gorka Lívia M: 49 cm
  • Druidák 1970 körül Jelezve: Talprészére festve Gorka Lívia M: 28 – 35 cm
  • Kagyló 1970 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M: 8 x 45 cm
  • Fali tál halakkal 1970 körül Jelzés: Festve Gorka Lívia M: 37 x 18 cm
  • Madaras Fali tál 1970 körül Jelzés: Festve Gorka Lívia M: 36 x 30 cm
  • Andromeda. Magános samott. 1972
  • Napkelte. Samottos agyag. 1972
  • Csiga. Samottos agyag. 1972
  • Kapu. Samottos agyag. 1974
  • Három nő. Samottos agyag. 1974
  • Paraszt madonna négy nézetben. 1974
  • Kagyló. Samottos agyag. 1974
  • Hasadás. Samottos agyag. 1974
  • Lapított ikerforma. Kőagyag. 1977
  • Testvérformák. Kőagyag. 1977
  • Gyűrt forma. Kőagyag. 1977
  • Madár. Kőagyag. 1977
  • Sejt. Kőagyag. 1977
  • Vasfoltok. Kőagyag. 1977
  • Nap. Kőagyag. 1977

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • 1958. Csók Galéria, Budapest
  • 1964. Csók Galéria, Budapest. Festőterem, Sopron.Janus Pannonius Múzeum, Pécs. Savaria Múzeum, Szombathely
  • 1965. Balatoni Múzeum, Keszthely. Bakony Múzeum, Veszprém. Drámai Színház, Varsó
  • 1966. Szőnyi István Terem, Miskolc
  • 1968. Genf,
  • 1968. Képcsarnok, Szeged
  • 1969. Los Angeles
  • 1971. Liszt Ferenc Művelődési Központ, Sopron
  • 1973. Tihanyi Múzeum, Tihany.
  • 1973. Műcsarnok, Budapest
  • 1974. Hannover.
  • 1974. Vármúzeum, Esztergom
  • 1977. Műcsarnok, Budapest
  • 1979. Gulácsy Terem, Szeged
  • 1983. Gülbaba köz 25.
  • 1985. Szőnyi Terem, Miskolc
  • 1986. Blaskovich Múzeum, Tápiószele
  • 1987. Vigadó Galéria, Budapest
  • 1994. Három nemzedék, Gorka Múzeum, Verőce.

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • 1955. Fiatal iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1958. Nemzetközi kerámia kiállítás, Gmunden
  • 1959. Negyedik Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1962. Ungerskt Konsthantverk, Stockholm
  • 1962, 1964. Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága
  • 1963. Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London
  • 1964. Kortárs magyar művészek, Neue Galerie der Stadt, Linz.
  • 1964. Nemzetközi kerámia kiállítás, Washington
  • 1965. Ötödik. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1968. Mai magyar kerámia, Vár, Siklós
  • 1968-1972, 1976, 1980-1988 VI-X. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
  • 1969. Palm Springs, Desert Museum, Los Angeles
  • 1970, 1975. Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyar kerámia és textil, Moszkva • Nemzetközi kerámia kiállítás, Faenza
  • 1986. Haus Lauschen in Baden. Galerie für Kunsthandwerk, Werkhof Bissendorf
  • 1995. XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum, Budapest gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest.

Köztéri művek[szerkesztés]

  • Zodiákus jegyek (samottos agyag, 1966, Gödöllő, GATE)
  • Madarak (kőagyag, 1975, Washington, Magyar Nagykövetség)
  • Sejt nagyító alatt (kőagyag, 1979, Tatabánya, Kórház)
  • Mázas kerámia (1979, Washington, Magyar Nagykövetség)
  • Kerámiakompozíció (1983, Tatabánya, Megyei Kórház).

Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]

  • Déri Múzeum, Debrecen
  • Iparművészeti Múzeum, Budapest
  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
  • Kecskeméti Képtár
  • Nemzetközi Kerámia Múzeum, Faenza
  • Victoria and Albert Museum, London.

Képgaléria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Vallomás, Budapest, 1979
  • Focht G.: Három nemzedék. A Gorka Múzeum Verőcén, Budapest, 1994
  • Domanovszky Gy.: Fiatal iparművészek, Szabad Művészet, 1955/9.
  • Révész Zs.: Gorka Lívia, Művészet, 1960/4.
  • Frank J.: Gorka Lívia, Élet és Irodalom, 1964/5.
  • Major M.: Gorka Lívia kiállítása elé, Magyar Építőművészet, 1964/6.
  • Koczogh Á.: Gorka Lívia kiállításán, Művészet, 1964/10.
  • Domanovszky Gy.: (kat., bev. tan., Ungarische Künstler der Gegenwart, Linz, 1964)
  • Hetteš, K.-Roda, P.: Moderne Keramik, Prága, 1965
  • Szelesi Z.: Gorka Lívia kiállítása Szegeden, Művészet, 1968/12.
Madarak 1976[6]
  • Dvorszky H.: Gorka Lívia, Művészet, 1970/3.
  • Koczogh Á.: Párbeszéd ~val, Műgyűjtő, 1970/2.
  • Koczogh Á.: Gorka Lívia, Umeni Remesla, 1971/1.
  • N. Dvorszky H.: Gorka Lívia, Művészet, 1973/3.
  • P. Brestyánszky I.: Gorka Lívia kiállítása, Ipari Művészet, 1973/3.
  • Vadas J.: Kiállítások, Élet és Irodalom, 1973. március 27.
  • Domanovszky Gy.: Forma Hungarica, Budapest, 1974
  • Koczogh Á.: Kerámia, porcelán, üveg, Magyar Iparművészet, 1975
  • Vadas J.: Küklopsz edényei, Élet és Irodalom, 1987. október 9.
  • Frank, J.: Livia Gorka Ős pottery, New Hungarian Quarterly, 1988/3.
  • Lovag Zs.: Három nemzedék. Gorka Géza, ~, Focht Géza, Magyar Iparművészet, 1994/5.

Válogatás az Internetről:

Források[szerkesztés]

  1. 1965-től Verőce
  2. Tapolcához tartozó falu
  3. Idézet Bodor Kata Iparművészeti kalandozás cikkéből
  4. Idézet: Gorka Lívia: Corvina Műterem, Urbán Nagy Rozália előszavával. 1979. Vallomások. 47. old.
  5. Nemzetközi Szín Egyesület
  6. Fotózta: Balla Demeter http://ballademeter.hu (engedély a kép vitalapján)/
G.L.jelzés
  • Gorka Lívia:[3]
  • Szentendrei arcképcsarnok:[4]
  • Urbán Nagy Rozália: Gorka Lívia (Corvina Kiadó 1979. Corvina Műterem sorozat)
  • Laczkó Ibolya: Gorka Lívia (HIK [5], ARTPORTAL [6])
  • Gorka Géza Kerámiamúzeum (Verőce)
  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 713. o. ISBN 963-85773-9-8