Grandpierre Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grandpierre Attila
A Chapman Egyetemen, 2011-ben
A Chapman Egyetemen, 2011-ben
Születési név Grandpierre Attila
Született 1951. július 4.[1] (65 éves)
Budapest[1]
Állampolgársága Magyarország
Nemzetisége magyar
Szülei Grandpierre K. Endre[1]
Rideg Erzsébet[1]
Foglalkozása csillagász, zenész, énekes, író, költő
Iskolái ELTE TTK
MTA
Fontosabb szerepei Csillagász
Kutya éji dala
Díjak Párhuzamos Kultúráért díj 2012[2]
Grandpierre Attila weboldala
Grandpierre Attila MySpace oldala
Grandpierre Attila az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grandpierre Attila témájú médiaállományokat.

Grandpierre Attila (Budapest, 1951. július 4. –) magyar fizikus, csillagász. Korábban[3] a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.[4] Egyetemi doktor (1977, Eötvös Lóránd Tudományegyetem), a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa (1984, Magyar Tudományos Akadémia), az MTA köztestületének tagja.[5]

A Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjának vezetője, a World Futures. The Journal of General Evolution, a Noetic Journal. The Journal of the Cosmology of Consciousness és az Euroquantology c. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Fő kutatásai területei: a naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a Világegyetem élő természete, a fizika, a biológia és a pszichológia első elve, az élet komplexitási mérőszámai.[6]

Zenész, énekes (a Vágtázó Halottkémek, Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő együttesek alapítója). Író, költő, a Magyar Írószövetség tagja.[4][6][7]

Életrajza[szerkesztés]

Előélet, tanulmányok[szerkesztés]

1981-ben[8]

1951. július 4-én született Budapesten, Grandpierre K. Endre és Rideg Erzsébet gyermekeként.[1] Természettudományos munkáiban az Attila, máshol az Atilla névalakot használja.

Az ELTE TTK fizikus-csillagász szakán diplomázott 1974-ben, majd ugyanott doktorált 1977-ben.[9] Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, az MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán.[5] Kilencvenkét oldalas disszertációját, melynek címe A flérjelenség konvekciós értelmezése 1983-ban adta be.[10]

Tudományos munkássága[szerkesztés]

1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott Viktor Ambarcumjan akadémikus mellett.[11] 1994–1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője László Ervin professzor munkatársaként.[12][13]

Nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Megszervezte az „Astronomy and Civilization” című nemzetközi tudományos konferenciát,[14][15] amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentőségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fő meghatározója. 2011-ben fél éven át a kaliforniai Chapman Egyetem vendégprofesszoraként[16] több publikációja is megjelent, például Menas Kafatossal közösen.[12][17][18] Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelítését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leírását.[18]

Korábban[3] MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.[19]

Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű.[9] A New Scientistben (a 2007. január 25-i szám 12. oldalán) egész oldalas cikk ismerteti az jégkorszakok eredetének a Nap magjának hőmérséklet-változásaival kapcsolatos új modelljét Grandpierre elmélete és Robert Ehrlich, (az amerikai George Mason Egyetem professzora[20]) ezen alapuló számításai alapján.[21] Felfedezte, hogy a biológia alapelve a legkisebb hatás elve általánosabb alakjaként, a legnagyobb hatás elveként fogalmazható meg. A legkisebb hatás elve a biológiát megalapozó legnagyobb hatás elvéből a végpontválasztás képességének nullához tartásakor adódik.[22]

Fő természettudományos kutatási területei[szerkesztés]

A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mérőszámainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása.[23] Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg.

Fő őstörténelmi kutatási területei[szerkesztés]

„Minden, ami él, mágikus törvények uralma alatt áll, mert nemcsak képes az önirányításra, de képes elérni önmaga legteljesebb kifejlődését.”

– Grandpierre Attila: Karácsony; 37. oldal

A Kárpát-medence és az eurázsiai síkság népeinek őstörténelme, műveltségtörténelme, az emberiség őstörténelme, az őskor tudománya, filozófiája, művészete, a „mágikus gondolkodás” (Grandpierre K. Endre által megalkotott és feltárt[24]) fogalma és kutatása, a mágusok szerepe az őstörténelemben, a székelyek őstörténelme, ősi ünnepeink feltárása, társadalomelmélet, az őskor és az ókor oktatási rendszerei. Ezekben a témákban több, mint ötven tanulmánya, és öt könyve jelent meg, melyek megíráshoz a témakör irodalmát használja fel, ami túlnyomó részt angol nyelvű szakirodalmat jelent.[25][26][27] Tagja a Zürichi Magyarok Történelmi Egyesületének (ZMTE).[28]

Írott munkái[szerkesztés]

Szépirodalmi művek[szerkesztés]

  • szerk.: Madarász Szilvia: A mindenség őrjítő varázsa - agyrakéták - a Vágtázó Halottkémek szövegeivel/ Tudati utazás jelentágulás a semmi a valami és a végtelen körvonalaitól befelé. Seneca Kiadó (1994) [13]
  • Emeletes mesehajó - Eleven versfa/Elmeutazás a csillagerőhöz. A Vágtázó Halottkémek szövegeivel. Lazi Bt.. ISBN 963-9227-25-0 (2000) [Mj. 1][29]
  • szerk.: Kőszegi Renáta: Apám szíve dobog bennem. Titokfejtő Könyvkiadó Kft.. ISBN 9789637707056 (2013) [30][31]

Ismeretterjesztő művek[szerkesztés]

Több mint háromszáz természetfilozófiai írása, tanulmánya jelent meg magyar folyóiratokban (Harmadik Szem,[32] Elixír,[33] Természetgyógyász Magazin[34]). Továbbá rendszeresen ír a KAPU magazinba is, ahol rovatvezető is egyben.[35]

Történelmi tárgyú művek[szerkesztés]

A Királyi mágusok ősnépe a magyar című könyv borítója
  • 2006 – Atilla és a hunok, (Grandpierre K. Endre társszerzővel), NapKút Kiadó, Budapest[36]
  • 2006 – Karácsony. Barrus Könyvkiadó[37]
  • 2007 – Királyi mágusok ősnépe: a magyar, Hun Idea Könyvkiadó, Budapest[38]
  • 2009 – Fejezetek a székelység őstörténetéből, (Orbán Dezső társszerzővel), Kárpátia Könyvműhely[39]
  • 2011 – Grandpierre K. Endre emlékezete. Magyarságtudományi Füzetek 9. szám (Magyarok Világszövetsége)[40]

Természetfilozófiai művek[szerkesztés]

  • 2000 – A magyar kultúrkör népeinek felfogása az élő Világegyetemről (a „Kiálts Telyes Torokal” című könyvben). Polar Alapítvány, Budapest[41]
  • 2002 – Az élő Világegyetem könyve. Válasz Könyvkiadó, Budapest[42]
  • 2004 – Életünk és a Mindenséget átható rend. Barrus Könyvkiadó, Budapest[43]
  • 2005 – A lélek halhatatlansága. Tanulmánykötet. Barrus Könyvkiadó[44]
  • 2011 – Astronomy and Civilization in the New Enlightenment, Springer, New York[15]
  • 2012 – Az élő Világegyetem könyve. Titokfejtő Könyvkiadó.[45]

Szerkesztőbizottsági tagságai[szerkesztés]

Magyar és nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja a World Futures. The Journal of General Evolution,[9] a Noetic Journal. An interdisciplinary scientific journal of the cosmology of consciousness[9] és a Neuroquantology. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics[46] folyóiratoknál, valamint rovatvezető a KAPU, az értelmiség magyar folyóirata szerkesztőségében.[35]

Írásban megjelent további művei, alkotásai[szerkesztés]

A Polisz folyóirat 2011 áprilisi számában több verse is megjelent.

Zenei tevékenysége[szerkesztés]

„A zene hatására kiemelkedhetünk egyéni világunk kereteiből, minden érzést átélhetünk, az érzések teljességét, az érzésvilágokat önmagukért és önmagukban, mint a világ elemi egységeit, s a korlátlan számú érzésvilág összhangját átélve társakat találunk legszemélyesebb érzéseinkhez, felismerjük, hogy felfedezetlen sorsközösségben élünk egymással.”

– Grandpierre Attila: A punk-zene, mint a sámánisztikus népzene újraéledése (Jó Világ, bölcsész-antológia, 1983)

A Vágtázó Halottkémek[szerkesztés]

1991-ben a Vágtázó Halottkémek tagjaival. Balról jobbra: Balatoni Endre, Sidoó Attila, Soós Lajos, Grandpierre Atilla, Ipacs László és Németh László

Grandpierre Atilla már hétévesen kijelentette, hogy énekes lesz. Mivel öt éves korában kifejtette, hogy neki csillagásznak kell lennie, mert a Nappal kell foglalkoznia, szülei megkérdezték, hogy akkor mégis melyik lesz. Azt felelte, hogy mindkettő. Bár a későbbi évek során ezeket a kijelentéseket elfelejtette, végül mégis mindkettő megvalósult.[47]

Kamaszkorától fogva keleties, müezzin-énekekre, valamint ősi mondókákra emlékeztető, rendkívüli erejű zenék születtek benne, minden külső befolyástól függetlenül. Ez ötvöződött benne Édesapja szellemiségével. 1974-ben fedezte fel a közép-ázsiai, Mongóliában fennmaradt ősi népzenét.[48] Ezeket, valamint különleges zenei gyűjteményét, alapvetően új világfelfogását, egyedi látókörét és szintén egyedi zeneértelmezését megosztotta baráti társaságával (Ipacs Lászlóval, Czakó Sándorral és Molnár Györggyel), s velük 1975-ben megalapította a Vágtázó Halottkémek nevű együttest.[47] Célja, és így a zenekar célja is – többek között – az volt, hogy a világ legjobb és legvadabb zenekarát hozzák létre.

A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején a zenekar tagjait, köztük Grandpierre-t is zaklatta az akkori rendőrség. Őt első számú közellenségként is emlegették.[49] Az 1999-ben kiadott Naptánc című album után a zenekarban megromlott hangulat miatt kilépett a zenekarból.[50] 2001-ben a Vágtázó Halottkémek végül fel is oszlott.[51] 2012 decemberében az együttes új lemezt adott ki[52] Veled haraptat csillagot! címmel. Barcsik Géza szerint a lemez nagyon friss és erős, a VHK korai, sokak számára legfontosabb időszakát idézi.[53]

A Vágtázó Csodaszarvas és a Vágtázó Életerő[szerkesztés]

Néhány év szünet után, 2005-ben létrehozta Vágtázó Csodaszarvas nevű együttest,[54] amelyben visszatérhetett eredeti zenekartervéhez, hogy olyan együttest hozzon létre, amely az ősi, mágikus népzenéhez még közelebbi zenéket ősi népi hangszereken szólaltatja meg.[55]

A Vágtázó Csodaszarvas koncertjén 2011. szeptember 7-én

Az együttesek és lemezeik[szerkesztés]

Vágtázó Halottkémek (1975 – 2001. január)[56][szerkesztés]

  • 1988 – A Halál móresre tanítása[57]
  • 1990 – A világösztön kiugrasztása[58]
  • 1992 – A Semmi Kapuin Dörömbölve[59]
  • 1994 – Óriás tér![60]
  • 1996 – Az Éden visszahódítása, 1. rész[61]
  • 1998 – Az Éden visszahódítása, 2. rész[62]
  • 1999 – Naptánc[63]
  • 2012 – Veled haraptat csillagot![64]

Vágtázó Csodaszarvas (2005–)[65][szerkesztés]

Vágtázó Életerő (2008–)[71][szerkesztés]

  • 2009 – Forgószél! VHK-idéző[72]

Megjelenései[szerkesztés]

Tudományos és ismeretterjesztő előadásokon[Mj. 2][szerkesztés]

2004 és 2008 között többször tartott előadást a Filozófiai Vitakör által megrendezett előadásokon:

  • 2004. március 25. (MOM Park): Dialógus a hunokról (Detre Csabával)
  • 2004. május 18. (XII. kerületi Művelődési Központ): Attila és a hunok - Kolozsvári Grandpierre Endre munkássága és szellemi öröksége
  • 2006. február 16.: Dinamikus jelenségek a Nap magjában
  • 2008. február 29. (Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár): A Világegyetem fogalma. Miért fontos a Világegyetem számunkra? („Az Univerzum” elnevezésű, egész napos konferencia keretén belül)[73]

Részt vett az Életfa Kulturális Alapítvány két rendezvényén:

  • 2004. május 19.: Az élő Világegyetem és a Mindenséget átható rend
  • 2006. november 2.: Az élő világegyetem a szkíta-magyar kultúrkör népeinek felfogásában - A legújabb tudományos eredmények és az őstudás[74]

A Magyarok VII. Világkongresszusán is tartott előadásokat:

  • 2008. augusztus 17. (Magyarok Háza): Az emberiség történelmének kulcsszereplői: az ősi mágusok tudományos-vallásos világképe (II. Őstörténeti konferencia – Hitvilág, Mítoszok, Legendák szekció)[75]
  • 2008. augusztus 19. (Magyarok Háza): A magyar világkép a jövőépítés alapja (A fény üzenete kulturális konferencia)[76]

2010. szeptember 13-án, október 11-én, november 8-án és december 6-án a Magyarok Világszövetsége megrendezésében saját, négyrészes előadás-sorozatot tartott Magyarság és Mindenség címmel:

  • 1. rész: A magyarság és a Mindenség közös lényege. A Mindenség végső titkai. A világrejtély a legelemibb kérdéseknél kezdődik. Milyen kapcsolat áll fenn a magyarság és a Mindenség között? Az ősi magyarság mibenléte. Magyarság és emberrévállás. Ősi magyar jelképek. Az ősi magyar világlátás és az ókori Kelet. Nemzeti jelképeink kozmikus értelme. A Mindenség üzenete a magyarság számára.
  • 2. rész: Az ősi magyar világlátás lényege. Sejtjeink világa. Hány sejtből áll a szervezetünk? Hogyan működnek együtt a sejtjeink? Milyen kapcsolat áll fenn sejtjeink és a Mindenség között? Miért létezik átöröklés? Miféle értelemmel bírnak a sejtjeink? A mikrokozmosz és a makrokozmosz kapcsolata. Sejtjeink üzenete a magyarság számára.
  • 3. rész: A magyarok Istene. A Világegyetem legnagyobb csodája: az élet. Az élet vallása. Az élet a mágikus világlátás központja. Az élet mágikus erői. Az élet lényegének felfedezése és üzenete a mai magyarság számára.
  • 4. rész: A Mindenség egyedülállóan csodálatos képességei. A természettörvények és a kozmikus értelem. Világító erő a Mindenség magjából. Az ősi magyar tudomány és művészet. Hogyan törhetünk ki szellemi korlátainkból? A Mindenség üzenete a mai magyarság számára.[77]

További előadásai[szerkesztés]

„Az Élő Világegyetem azt mondja, hogy a legnagyobb kiteljesedés felé, a legnagyobb alkotóerő kibontakozásával, a legmagasabb virágzás felé kell haladnod.”

– Grandpierre Attila: A fény születése[78]

Az élet titka – magyarok az élet titkának nyomában című előadásán
  • 2008. március 8. (Budakalászi Faluház): Az ősi magyar világkép. A napkirályok mágusainak szerepe a történelemben. (Tarsolyosok IX. és X. Országos Találkozóján)[79]
  • 2008. szeptember 6. (Szekszárd): A székelyek eredete[80]
  • 2008. október 17. (Sopron, Gyermek- és Ifjúsági Központ): Önazonosságunk helyreállítása – testi én és világén (IX. Soproni Mentálhigiénés Napok)[81]
  • 2008. október 18. (Izsák): A magyar őstörténet és a mágusok[82]
  • 2009. március 29. (Tabán mozi): Az élet lehelete: céllal, céltalanul? (a Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat egyes részeinek mélyebb elemzésének céljából létrehozott szemináriumán)[83]
  • 2009. augusztus 6. (Verőce, Csattogóvölgy): A székelyek eredete és őshonossága (IX. Magyar Sziget 3. napján)[84]
  • 2008. október 21. (Dombóvár): A magyar népzene ősrétegei[85]
  • 2008. december 1. (Tahitótfalu): A népmese igazsága, avagy miért eszik parazsat a paripa? – a karácsony gondolatának megjelenése a népmesében[86]
  • 2009. október 29. (Nagykáta): Székely koronázási szertartás. A székely kiváltságok jelentősége a magyarság jövőjére[87]
  • 2009. december 6. (Villányi út 11-13.): A világegyetem spirituális és tudományos felfogása (A Természetgyógyász magazin XIII. Ezoterikus Karácsonyi Fesztiválján)[88]
  • 2010. január 29. (Tab): Szent-Györgyi Albert és az élet lényege[89]
  • 2010. május 2. (Velence): Az ősi magyar népzene újjászületése (III. Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál)[Mj. 3][90]
  • 2010. május 15. (Zichy Park Hotel): Boldogság: az emberi világtörvény (Selfness Harmónia Napok III.)[91]
  • 2010. december 7. (Gyöngyös): A Mindenség és a magyarság kapcsolata. A Mindenség végső titkai[92]
  • 2010. december 13. (Algyő): Hogyan készüljünk Karácsony ünnepére? [93] (Karácsony című könyve alapján[94])
  • 2010. december 14. (Békéscsaba): Karácsony a magyar ősvallásban (A „Hazatalálás” előadássorozat keretében)[95]
  • 2011. augusztus 19. (Szatmárnémeti, EMNT székhelye): Alkotmányunk és az őstörténet[96]
  • 2011. szeptember 28. (Budapest, Farkasréti Általános Iskola): Az élet titka – magyarok az élet titkának nyomában. (Beszámoló féléves kutatóútjáról Kaliforniában)[97]
  • 2012. december 3. (Pécs, Tudásközpont): Karácsony - könyvbemutató[98]
  • 2012. december 5. (Nyíregyháza, Városmajori Művelődési Ház: Atilla és a hunok[99]
  • 2012. december 10. (Budapest, Két Hollós Könyvesbolt): Az Élő Világegyetem Könyve - könyvbemutató[100]
  • 2012. december 17. (Biatorbágy, Faluház): A Fény születése[78]
  • 2013. január 14. (Kecskemét, Hírös MAG): Az Élő Világegyetem Könyve - könyvbemutató[101]
  • 2013. április 18. (Pécs, Tudásközpont): Az élő Világegyetem[102]
  • 2013. április 6, (Érsekújvár, a KLIK FEST szervezésében): A magyarság őstörténete, ősi világlátása és a zene kozmikus varázsereje[103]
  • 2013. április 19. (Miskolc, Földes Gimnázium): Az élő Világegyetem és a magyarság jövője[104]
  • 2013. május 24. (Budapest, III. Magyar Világtalálkozó, Világfalu – Budapest, SYMA Rendezvényközpont): Élő Világegyetem[105]
  • 2013. május 30. (Veszprém, Városi Művelődési Központ): Az élő Világegyetem[106]
  • 2013. augusztus 16. (Magyarok Országos Gyűlése, Apajpuszta, Magyarok Istene sátor): Az Élő Világegyetem és a magyarság jövője[107]

Műsorokban, filmekben[szerkesztés]

A Privát rocktörténet című műsorban

2004-ben többedmagával közreműködőként szerepelt az 1999-ben induló Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat Az élet lehelete: céllal, céltalanul? című részében, ahol a pusztán materialisztikus szemlélet beszűkítő hatásáról beszél Az epizódban megszólaltatott további személyek Tóth Tibor informatikus professzor doktor, Dúl Antal teológus, Paulinyi Tamás para-kutató és Mireisz László filozófus voltak[108]

Korábbi években feltűnt játékfilmekben is. Ezek közül a legismertebb a Kutya éji dala, amelyben a Csillagászt alakította, és amelyet Bódy Gábor rendezésében, 1983-ban készítettek.[109][110]

Rövidebb szerepben, de önmagát alakította az 1990-es, a Michael Winterbottom rendezésű Ne törődj velem (Forget About Me) című filmben.[111][112] Riportalanyként volt látható a Filmmúzeum csatorna által készített (szerkesztő: Gellért Gábor) Privát rocktörténet című sorozat 47. részében, amelyben a Vágtázó Halottkémek együttes történetét mutatták be.[113] A Duna TV 2009. január 17-én mutatta be az első részét az Őstitkaink című történeti magazinnak.[114] Grandpierre Attila a sorozat több részében is látható.[115] Ezek közül az egyik legismertebb a tatárlakai leletről szóló beszélgetés.[116] 2011. november 17-én[117] szerepelt a Valaki című műsor sorozatban a Magyar Televízión. A műsorban az életéről, és munkásságáról készítettek interjút.[118][119]

A Vágtázó Halottkémek együttesről készült VHK - Akik móresre tanították a halált című zenés dokumentumfilmben szintén riportalanyként és archív felvételeken is látható a zenekar több tagjával együtt.[120][121] A filmet 2012. május 31-én mutatták be.[122]

2013-ban a róla készült portréfilm bekerült Magyarország Videós Arcképcsarnokába.[123] 2015-ben a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában szerepelt mint a műsor riportalanya.[124]

Együtteseinek jelentősebb fellépésein[szerkesztés]

2005 december – 2011 szeptember között[93][szerkesztés]

  • 2005. december 5. (Budapest Petőfi Csarnok): – A Vágtázó Csodaszarvas legelső koncertje, valamint a Tiszta forrás lemez felvételei erről a koncertről készültek.
  • 2009. február 6. (Sopron, Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ):A Vágtázó Csodaszarvas Végtelen Ázsia! lemezbemutató koncertje.
  • 2009. augusztus 27. (Hajdúböszörmény): Vágtázó Csodaszarvas koncert az Országos Főépítész Konferencián
  • 2010. február 5. (Dürer Kert): A Vágtázó Életerő Vágtázó Halottkémeket idéző Forgószél című lemezbemutató koncertje
  • 2010. április 9. (A38 Hajó): Vágtázó Csodaszarvas koncert, valamint aranylemez-átadás és lemezfelvétel
  • 2010. szeptember 5. (West Balkán): Vágtázó Életerő és Jello Biafra and the Guantanamo School of Medicine koncert
  • 2010. december 17. (A38 hajó) A Vágtázó Csodaszarvas Csillaglovaglás című lemezének élő lemezfelvétele
  • 2011. szeptember 9. Különleges Csillaglovaglás koncert Thomas Gundermann (marokkói duda) és Kobza Vajk (pengetős hangszerek) közreműködésével
  • 2011. szeptember 10. (Békéscsaba): Lemezbemutató (Csillaglovaglás) koncert az V. Bioritmus Fesztiválon

2011 decemberétől –[szerkesztés]

  • 2011. december 23. (A38 hajó): Karácsonyi, lemezbemutató nagykoncert Vendégek: Dr. Hoppál Mihály (az Európai Folklór Intézet igazgatója) és a Fanfara Komplexa.[125]
  • 2012. január 25. (Dürer Kert): Vágtázó Csodaszarvas koncert[126]
  • 2012. április 28. (Komárom, Monostori Erőd) Vágtázó Csodaszarvas koncert – a MediaWave Fesztivál keretén belül[127]
  • 2012. május 4. (Fonó): Vágtázó Csodaszarvas koncert[128]
  • 2012. május 5. (Klebelsberg Kultúrkúria): Vágtázó Csodaszarvas koncert[129]

Kritikák[szerkesztés]

Tudományos munkásságáról[szerkesztés]

A Magyar Királyi Hírlapon, a tatárlakai korongról készült műsor bemutatásának bevezetőjében a szerző jellemzése szerint Grandpierre Attila „egyik fontos szellemi vezetője nemzetünknek, mivel értékes kutatásokkal és könyvekkel gazdagította a magyarság történelmét és tudásanyagát.”[116]

„A nemzetközileg is elismert csillagász, filozófus, őstörténet-kutató, zenész egyik legsokoldalúbb, legizgalmasabb egyénisége a hazai tudományos- és művésztársadalomnak.”[130]

Zeneiségéről[szerkesztés]

„ Grandpierre a Vágtázó Halottkémek 26 éve alatt a kortárs magyar zene ikonjává vált. ”
– Dudich Ákos[131]
A Vágtázó Halottkémek egyik 1987-es fellépése. Balról jobbra: Soós Lajos, Grandpierre Attila és Balatoni Endre

A Magyar Nemzet Vágtázó dallamok ereje című cikkének szerzője szerint Grandpierre mindig lélekből énekel. Elveszíti önmagát a színpadon, hagyja, hogy eszközzé váljon a zene kezében, s annak üzenetét közvetítse.[132] Szintén a Magyar Nemzetben jelent meg az a kritika, amelynek szerzője, Kiss Eszter Veronika azt írja le, hogy Grandpierre Attilát leginkább táltosnak nevezné (Megérezni, mi is az igazi vágtázás – 2009. április 27.).[133][134]

A Magyar Narancs 2006 március 26-i számának 45. oldalán szereplő cikkben megemlíti, hogy személyében egy olyan énekest láthat a közönség, aki szuggesztív előadásmódjával valósággal megőrjítette hallgatóságát határon innen és túl.[135] 2007 februárjában a MetalNews a Tiszta forrás című lemez megjelenésével kapcsolatos írásának szerzője szerint Grandpierre Atilla volt maga a Vágtázó Halottkémek.[67] A Diplomacy and Trade magazin 2009. július 24-én megjelent, Magyarország a népzene bölcsője című írásában Réka A. Francisck kijelenti, hogy Grandpierre Atilla egyike a magyar néphagyományokat újra felfedező revival mozgalom vezető alakjainak.[136]

Németh László (más néven „Fritz”) arra a kérdésre, hogy mi a titka annak, hogy a VHK rajongótábora újra és újra megújul, generációkon keresztül a következőt válaszolta: „Grandpierre Atilla. Nem vicc. Minket is ő tart életben. Ő a mi titkunk. Az ő titka pedig mi vagyunk”.[137] Molnár Lajos („Lujo”) elmondása szerint Grandpierre Atillának „ugyanolyan átütő a személyisége, pontosabban a kisugárzása, mint David Bowie-nak, Iggy Popnak, vagy Johnny Rottennek”.[138] Para-Kovács Imre, független újságíró 2011. január 28-án úgy jellemezte Grandpierre Atillát, hogy amíg a mikrofon mögé tud állni, addig a zenekar üzenete nem változik meg,[139] egy korábbi kérdésre válaszolva pedig kifejtette azon véleményét, miszerint „Grandpierre Atilla akkora távlatokban gondolkodik, hogy a kereszténységre anblokk úgy tekint, mint az emberiség egy modern, rövid kifutású zsákutcájára”.[140]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A cím szerepel az Az Éden visszahódítása II. album Tündérlány című dalának szövegében.
  2. ↑ A felsorolás nem teljes!
  3. ↑ A fesztiválon ugyanaznap még a Vágtázó Csodaszarvas együttessel koncertezett is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1998), 388. oldal
  2. ^ a b Párhuzamos Kultúráért 2012 Díjazottak. Mediawave. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
  3. ^ a b Ózon világnapja: a Nap szerepe a társadalom életében. Országos Meteorológiai Szolgálat, 2014. szeptember 11. (Hozzáférés: 2016. július 14.)
  4. ^ a b Grandpierre Attila - Rövid életrajz. MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  5. ^ a b Az MTA köztestületének tagjai: Grandpierre Attila. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2016. július 14.)
  6. ^ a b Dr. Grandpierre Attila. SZINTÉZIS Szabadegyetem. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  7. ↑ A Magyar Írószövetség tagjai (G-betűsök). Magyar Írószövetség. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  8. ↑ Dudich (2011), 21. old.;
  9. ^ a b c d Grandpierre.hu
  10. ↑ Horányi Károly . Kandidátusi és doktori disszertációk 1980. január 1. – 1984. december 31. (A MTAK kézirattárának katalógusai 19., 1988) (1984) 
  11. ↑ Dudich (2011), 269. old.;
  12. ^ a b Leírás a kutatásokról
  13. ^ a b Szerzői honlap - Grandpierre Attila. EMIR - Elektronikus Magyar Irodalom. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  14. ↑ Astronomy and Civilization
  15. ^ a b Springer
  16. ↑ Grandpierre, Attila (index). MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  17. ↑ Dr. Menas Kafatos. Chapman University. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  18. ^ a b Dudich (2011), 177. old.;
  19. ↑ Grandpierre, Attila. MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  20. ↑ Robert Ehrlich professzor a George Mason Egyetem oldalán
  21. ↑ Science news and science jobs from New Scientist
  22. ↑ Cornell University Library
  23. ↑ Csillagászati napok a Dunán!
  24. ↑ Grandpierre K. Endréről a Magyarok Világszövetségének oldalán
  25. ↑ Grandpierre Attila: Ezredforduló a megelőző évezredek tükrében
  26. ↑ Grandpierre Attila: Az ősi magyar világlátás és Csodaszarvas-jelképünk eredeti értelme
  27. ↑ Grandpierre Attila: Az ősi magyar mágikus világlátás fennmaradt nyomai - 2. rész
  28. ↑ Az Alba Regalis oldalán
  29. ↑ Emeletes mesehajó - Eleven versfa/Elmeutazás a csillagerőhöz. A Vágtázó Halottkémek szövegeivel. Antikvarium.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
  30. ↑ Apám szíve dobog bennem. Kulturpart, 2013. december 1. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  31. ↑ Apám szíve dobog bennem. Libri. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  32. ↑ Néhány írása, amelyek a magazinban megjelentek (Magyar Elektronikus Könyvtár)
  33. ↑ Kölcsey Ferenc Gimnázium
  34. ↑ Két cikkének megjelölése a Természetgyógyász Magazin oldalán
  35. ^ a b KAPU magazin Impresszum
  36. ↑ Atilla és a hunok (antikvarium.hu)
  37. ↑ Karácsony (antikvarium.hu)
  38. ↑ Királyi mágusok ősnépe: a magyar (antikvarium.hu)
  39. ↑ Fejezetek a székelység őstörténetéből (antikvarium.hu)
  40. ↑ Az írás a Magyarok Világszövetségének oldalán
  41. ↑ "Kiálts Telyes Torokal" (antikvarium.hu)
  42. ↑ Jávorszky Béla Szilárd interjúja Grandpierre Attilával a könyvről
  43. ↑ Jávorszky Béla Szilárd interjúja Grandpierre Attilával a könyvről
  44. ↑ A lélek halhatatlansága (antikvarium.hu)
  45. ↑ Újjászületett az Élő Világegyetem könyve
  46. ↑ Neuroquantology
  47. ^ a b Bemutatkozása saját oldalán
  48. ↑ Dudich (2011), 169. old.;
  49. ↑ Dudich (2011), 27. old.;
  50. ↑ Dudich (2011), 133. old.;
  51. ↑ Cikk a Magyar Narancs oldalán
  52. ↑ Viharock.hu
  53. ↑ Exkluzív: az új VHK-album borítója és interjú az alkotókkal a HangZorro oldalon
  54. ↑ Dudich (2011), 155. old.;
  55. ↑ Dudich (2011), 134-135. old.;
  56. ↑ Vágtázó Halottkémek a port.hu oldalon
  57. ↑ A Halál móresre tanítása adatai a földalatti.hu-n
  58. ↑ A világösztön kiugrasztása adatai a földalatti.hu-n
  59. ↑ A Semmi kapuin dörömbölve a földalatti.hu-n
  60. ↑ Az Óriás tér adatai a földalatti.hu-n
  61. ↑ Az Éden visszahódítása, 1. rész adatai a földalatti.hu-n
  62. ↑ Az Éden visszahódítása, 2. rész adatai a földalatti.hu-n
  63. ↑ A Naptánc adatai a földalatti.hu-n
  64. ↑ Zenehírek.hu
  65. ↑ Vágtázó Csodaszarvas a port.hu oldalon
  66. ↑ Cikk a Magyar Nemzet Online-on
  67. ^ a b A Tiszta Forrás lemez ismertetője a MetalNews oldalon
  68. ↑ A Piarista Mester Tanoda honlapján
  69. ↑ A KultúrPart oldalán
  70. ↑ A lemez megjelenéséről a magyarmenedék.com oldalon
  71. ↑ Interjú a Fémforgács.hu oldalon
  72. ↑ A lemez megjelenéséről a Magyar Narancs oldalon
  73. ↑ A Filozófiai Vitakör előadásainak 1973-2010 közötti listája
  74. ↑ Az Életfa Kulturális Alapítvány rendezvényeinek összesített listája
  75. ↑ A Magyarok VII. Világkongresszusa – II. Őstörténeti konferencia ismertetője a Magyarságtudományi Intézet oldalán
  76. ↑ A Magyarok VII. Világkongresszusa – A fény üzenete kulturális konferencia ismertetője a Magyarságtudományi Intézet oldalán
  77. ↑ Az előadás ismertetése a Napút oldalán
  78. ^ a b A Fény születése előadásról a Biatorbágyi Faluház oldalán
  79. ↑ A Tarsolyosok IX. és X. Országos Találkozója a Magyar Polgár Infón
  80. ↑ Az Erdélyi Polgár Info meghirdetése
  81. ↑ A IX. Soproni Mentálhigiénés Napok meghirdetése a Pro Kultúra Sopron nonprofit KFT oldalán
  82. ↑ Izsák hivatalos Weblapján
  83. ↑ A sorozat oldalán
  84. ↑ Verőce község honlapján
  85. ↑ Dombóvári Hírcentrum
  86. ↑ Ismertető Tahitótfalu Község Önkormányzatának oldalán
  87. ↑ Az előadás ismertetése a Tápiókultura oldalon
  88. ↑ A fesztivál ismertetője a Sunorange archívumában
  89. ↑ A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács oldalán a Szent-Györgyi Albert Emlékülésről
  90. ↑ A III. Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál ismertetője a Borászportálon
  91. ↑ A Selfness Harmónia Napok III. meghirdetése a Zichy Park Hotel oldalán
  92. ↑ A Szivárvány előadássorozat ismertetője a Mátra Főnix Közösség oldalán
  93. ^ a b Grandpierre Attila előadásai 2005. augusztusa és 2011 szeptembere között
  94. ↑ Algyő Nagyközség Oldalán
  95. ↑ Az előadás ismertetése a Napút oldalán
  96. ↑ Információ az előadásról az Erdély Online oldalán
  97. ↑ Újbuda oldalán
  98. ↑ Grandpierre Attila Karácsony című előadása. Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  99. ↑ Szabolcs Online
  100. ↑ Fiatalok.info
  101. ↑ FényMagTár A Kecskeméti Hirös Mag Honlapja
  102. ↑ Előadás: Grandpierre Atilla: Az élő Világegyetem. Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  103. ↑ A magyarság őstörténete, ősi világlátása és a zene kozmikus varázsereje. Klutiplex. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  104. ↑ Hírlevél. Mandarola Egyesület, 2013. április 2. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  105. ↑ Magyar Világtalálkozó Programfűzet (pdf). Magyar Világtalálkozó, 2013. május 19. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  106. ↑ veol: Programok, rendezvények Veszprém megyében május 27-től. Veol.hu, 2013. május 27. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  107. ↑ Grandpierre Attila: Grandpierre Atilla: Az élő világegyetem és a magyarság jövője (video), 2013. december 18. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  108. ↑ Lőrincz Gabriella: Világokon át - Barangolás a metafizika birodalmában - Témakörök. Világokon át - Barangolás a metafizika birodalmában. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  109. ↑ Kutya éji dala a PORT.hu-n (magyarul)
  110. ↑ Kutya éji dala az Internet Movie Database weboldalon (angolul)
  111. ↑ Forget About Me a PORT.hu-n (magyarul)
  112. ↑ Forget About Me az Internet Movie Database weboldalon (angolul)
  113. ↑ Privát rocktörténet - A Vágtázó halottkémek. port.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  114. ↑ Őstitkaink, a Duna TV történeti magazinja. erdély.ma, 2009. január 16. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
  115. ↑ A műsor és részei a Duna TV archívumában
  116. ^ a b Grandpierre Attillával riport a Tatárlakai Korongról 1.. Magyar Királyi Hírlap, 2011. január 12. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
  117. ↑ Valaki: Grandpierre Attila csillagász, napkutató. Grandpierre.hu. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
  118. ↑ Valaki: Grandpierre Attila csillagász, napkutató. port.hu. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
  119. ↑ Valaki: Grandpierre Attila csillagász, napkutató (video). M1, 2011. november 18. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
  120. ↑ VHK - Akik móresre tanították a halált a PORT.hu-n (magyarul)
  121. ↑ Kutya éji dala az Internet Movie Database weboldalon (angolul)
  122. ↑ Thomas: VHK – Akik móresre tanították a halált (2012) (video). MoziNéző, 2012. május 30. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  123. ↑ Thomas: Magyarország Videós Arcképcsarnoka - 11656 Videó Portré Film egy helyen! (36. oldal) (video). MoziNéző. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  124. ↑ Arcvonások - Grandpierre Attila zenész, történész... (hangfelvétel). Kossuth Rádió, 2015. január 22. (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  125. ↑ Gothic.hu
  126. ↑ Mű-Hely Esték a Dürerben
  127. ↑ MediaWave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál
  128. ↑ Fonó Budai zeneház
  129. ↑ Klebelsberg Kultúrkúria
  130. ↑ A Tápiókultura oldalán
  131. ↑ Dudich (2011), 167.
  132. ↑ Vágtázó dallamok ereje, Magyar Nemzet 2005. december 5. (15. oldal)
  133. ↑ A kritika a Magyar Nemzet Online-on
  134. ↑ Dudich (2011), 296. old.
  135. ↑ Magyar Narancs - 2006. március 26. 45. oldal
  136. ↑ Réka A. Francisck: Magyarország a népzene bölcsője, Diplomacy and Trade magazin, 2009. július 24.
  137. ↑ Dudich (2011), 117. old.
  138. ↑ Dudich (2011), 41. old.
  139. ↑ Dudich (2011), 290. old.;
  140. ↑ Dudich (2011), 289. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Grandpierre_Attila&oldid=17838366”