Vágtázó Csodaszarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágtázó Csodaszarvas
Egy 2006-os koncerten Grandpierre Attila és Fábri Géza Lengyel P. László felvétele
Egy 2006-os koncerten Grandpierre Attila és Fábri Géza
Lengyel P. László felvétele
Információk
Eredet Magyarország
Alapítva2005
Aktív évek2005 – napjainkig
MűfajVilágzene
KiadóFonó Budai Zeneház
Tagok
Grandpierre Attila
Bakos Csaba
Bese Botond
Fazekas András
Fábri András
Fábri Géza
Molnár Krisztina
M. Gebri Bernadett
Orczi Géza
Szalay Tamás Géza
Vaskó Zsolt
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágtázó Csodaszarvas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Vágtázó Csodaszarvas nevű együttest Grandpierre Attila alapította 2005-ben. Az együttes elődje az 1975 és 2001 között fennálló Vágtázó Halottkémek volt (VHK, 2009-től Vágtázó Életerő). A zenekar őserejű, mágikus zenét játszik, a magyar népzene legősibb rétegét, az eurázsiai lovasnépek népzenéjét elevenítve fel. A hivatalos zenei kategóriák közül talán a világzene áll hozzá a legközelebb.[1]

Történet[szerkesztés]

„Ez egy magas feszültségű zene. Életed egészének energiáját összevonjuk ebben a hosszú pillanatban. Ettől a zenétől függ az életünk és a halálunk.”

– Grandpierre Attila[2]

Grandpierre Atilla Kodály Zoltán és Bartók Béla összehasonlító zenei tanulmányainak nyomán több évtizeden át gyűjtötte a Kárpát-medencétől Koreáig és Észak-Indiáig terjedő körzet ősi népzenéjéből az őserejű, varázslatos népzenei maradványokat, amelyek rokonságban állnak a belső világából fakadó zenével.

Így fedezte fel az eurázsiai népzene ősrétegében azt az elemi erejű, öntörvényű népzenét, amelynek létére Bartók következtetett a A népzene forrásainál,[3] A magyar népzene[4] és a Mi a népzene?[5] című tanulmányaiban, és amelyet „igazi parasztzenének” nevezett.

Ennek a kitartó munkának köszönhetően állt össze az az egységes zenei világ, melyet a Vágtázó Csodaszarvas zenekarban zenélő tíz népzenész hasonló tapasztalataival ötvöz és ad elő.

Lemezkiadások[szerkesztés]

Tiszta Forrás” címmel, 2006-ban jelent meg első lemezük,[6][7] amely aranylemez fokozat elnyerése mellett[8][9] jelölt lett a Hungarian Metal Awards Hang-Súly’06 2006-os legjobb debütáló albumai, legjobb produkciói és legjobb lemezborítói nemzetközi listáján,[10] továbbá felkerült a MAHASZ Top-40-be is.[11]

Ezt követte 2008-ban a „Végtelen Ázsia!”,[12] amely szintén felkerült a MAHASZ Top-40-es listára, ahol a hetedik helyig jutott,[11] és nemsokára ez is aranylemezzé vált.[13]

Harmadik lemezüket pedig 2011-ben adták ki. Ennek címe a Csillaglovaglás lett.[14]

Az együttes jelenlegi tagjai[15][szerkesztés]

2007. december 22-i koncert a Petőfi Csarnokban

Korábbi tagok[szerkesztés]

Diszkográfia[szerkesztés]

Koncertek[szerkesztés]

2005 – 2010[18][szerkesztés]

Petőfi Csarnok

  • 2005. december 5. – Az együttes legelső koncertje, valamint a Tiszta forrás lemez felvételei erről a koncertről készültek.
  • 2006. március 14.
  • 2006. június 21.
  • 2006. december 28.
  • 2007. december 22.
  • 2008. december 5.
  • 2009. december 11.

FONÓ Budai Zeneház

  • 2006. október 14.
  • 2009. február 14.
  • 2009. április 18. – Benkő Robi 60
  • 2009. május 16.
  • 2009. október 3.
  • 2010. október 1.

A38 Hajó

  • 2010. április 9. – Lemezfelvétel és aranylemez-átadás
  • 2010 december 17. – A Csillaglovaglás című lemez felvétele élőben

Egyéb budapesti

Vidéki

2011 –[szerkesztés]

  • 2011. december 23. (A38 hajó): Karácsonyi, lemezbemutató nagykoncert Vendégek: Dr. Hoppál Mihály (az Európai Folklór Intézet igazgatója) és a Fanfara Komplexa.[19]
  • 2012. január 25. (Dürer Kert)[20]
  • 2012. március 30. (Aranytíz Kultúrház)[21]
  • 2012. április 20. – (Morrison's Közgáz)[22]
  • 2012. április 28. (Komárom, Monostori Erőd) – a MediaWave Fesztivál[23]
  • 2012. május 4. (Fonó)[24]
  • 2012. május 5. (Klebelsberg Kultúrkúria)[25]
  • 2012. július 5. (Balatonlelle, Babel Kert)[26]
  • 2012. július 7. (Szeged, Rhz Rendezvényház)[27] – VII. Délvidéki EMI Tábor[28]
  • 2012. szeptember 15. – (Aba, Aba Napok 2012)[29]
  • 2012. október 6. – Világzengetés: Ősök Ünnepe koncert (Dürer kert)[30]
  • 2013. április 13. (Fonó)
  • 2013. június 22. – Székesfehérvár, A Nyári Napforduló köszöntése (Szabadművelődés Háza)
  • 2013. július 27. – Csíkrákos, Árpád-házi Magyar Szentek Napjai
  • 2013. szeptember 15. – Balatonkenese – Everness Fesztivál
  • 2013. december 6. (A38 hajó): Az Égig Érő Fa – Csoda és Varázslat – Kozmikus Hang-Színház
  • 2014. július 5. – Everness Fesztivál – Biopont, Mozgássátor
  • 2014. augusztus 7. – VII. Ördögkatlan Fesztivál – Palkonya, Malompark
  • 2014. szeptember 18. (Fonó)
  • 2014. december 6. (A38 hajó)
  • 2015. március 7. (Fonó)
  • 2015. szeptember 6. – Szigetvár, Zrínyi Ünnep – Végvári Napok
  • 2015. november 27. (A38 hajó): 10. jubileumi nagykoncert és lemezfelvétel
  • 2016. április 23. (Fonó)
  • 2016. június 3. – Festiwal KONTYNENTY / Spotkania Kultur
  • 2016. június 24. – Eger, Kibbervik-Fest
  • 2016. június 25. – Szekszárd, IX. Borok és Húrok Fesztivál
  • 2016. december 10. (A38 hajó)
  • 2017. szeptember 16. (óbudai Kulturális Központ)
  • 2017. december 9. (A38 hajó)
  • 2018. március 2. (Fonó)
  • 2018. december 7. (A38 hajó)
  • 2019. május 17. (Fonó)
  • 2019. augusztus 3. (Dürer Kert, Kertszínpad)
  • 2019. augusztus 4. Ópusztaszer, MOGY 2019
  • 2019. december 6. (A38 hajó)
  • 2020. október 31. (Fonó)
  • 2021. szeptember 16. (Dürer Kert, Kertszínpad)
  • 2021. december 10. (A38 hajó)

Kritikák, visszhangok[szerkesztés]

Dudich Ákos könyvében részletesen vall az együttesről Grandpierre Attila

Az együttesről[szerkesztés]

Kiss Eszter Veronika, a Vágtázó dallamok ereje című írásában többek között az alábbi véleményt fejti ki: „Aki azt gondolta, hogy a VHK-t nem lehet felülmúlni, nagyon is tévedett. [...] Aki egyszer meghallja, soha többet nem felejti el, mindig keresni fogja.”[31]

„A Vágtázó Csodaszarvas ebben a második összetételében bizonyos szempontból még a VHK őserején is túltett. Nemcsak az Emlék és az Égi áramlás hozza vissza az ős-VHK semmiből mindenséget teremtő ösztönzenéjének rendkívüli élményét, mert az Emberélet például őserejének monumentalitásában „talán még az elődzenekarra is ráver.””[32]

Külföldi visszhangok[szerkesztés]

A Vágtázó Csodaszarvas koncertélményének rendkívüliségét jelzi, hogy a német Rockradio.de kétórás műsorban,[33] Hollandia legtekintélyesebb napilapja, az NRC Handlesblad pedig egész oldalas cikkben számolt be 2009. decemberi budapesti koncertjükről.[34]

Lemezkritikák[szerkesztés]

Végtelen Ázsia![szerkesztés]

Kiss Eszter Veronika (Kellenek, mint egy falat kenyér) írásában olvasható: „A Végtelen Ázsia! igazából nem is „ázsiai”, hanem ízig-vérig magyar muzsika, csak a mai nyugati zenén civilizálódó fül már idegennek, keletinek hallja a saját dalait is.”[35]

„A Végtelen Ázsia! a magyar egyetemes kultúra egyik igen fontos alkotása, méltó tisztelgés Bartók Béla Kodály Zoltán szelleme előtt, jó apropó lenne egy Kossuth-díjhoz, mellesleg. A Vágtázó Csodaszarvas „logikus következménye” a VHK-nak, extázis 7-től 9-ig, egyszerre monumentális és intim zene, lekottázása a végtelennek.”[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kiss Eszter Veronika: Bartók Béla és a VHK öröksége a Petőfi Csarnokban, Magyar Nemzet 2005. december 3.[halott link]
  2. René van Peer:A Nap hatására. A zene mágikus hatalmáról
  3. Bartók Béla: A népzene forrásainál
  4. Bartók (1981), 9-12. old.;
  5. Mi a népzene?
  6. a b A Tiszta Forrás lemez ismertetője a MetalNews oldalon. [2010. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  7. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
  8. a b Cikk a Magyar Nemzet Online-on. [2008. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  9. A Hangvető.hu oldalán. [2013. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  10. A HangSúly: Hungarian Metal Awards jelöltjeinek listája. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  11. a b MAHASZ
  12. a b c A KultúrPart oldalán
  13. a b A Piarista Mester Tanoda honlapján
  14. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpesti fiókjának CD katalógusában
  15. Dudich (2011), 167-168. old.;
  16. A lemez megjelenéséről a magyarmenedék.com oldalon
  17. A lemezbemutató koncertről a hammerworld.hu oldalon
  18. Grandpierre Attila előadásai 2005 augusztusa és 2011 szeptembere között. [2012. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  19. Gothic.hu. [2013. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
  20. Mű-Hely Esték a Dürerben. [2012. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  21. Az Aranytíz Kultúrház oldalán
  22. A koncert meghirdetése az együttes oldalán. [2012. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  23. MediaWave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál. [2013. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  24. Fonó Budai zeneház
  25. Klebelsberg Kultúrkúria. [2012. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  26. Babel Kert oldala. [2012. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  27. Szeged, Rendezvényház[halott link]
  28. Az EMI Tábor oldala. [2012. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  29. koncert.hu
  30. Világzengetés: Ősök Ünnepe koncert a Dürerben. [2012. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  31. Kiss Eszter Veronika: Vágtázó dallamok ereje, Magyar Nemzet 2005. december 5. (15. oldal)[halott link]
  32. Dömötör Endre: Vágtázó Csodaszarvas. Végtelen Ázsia! 2008.10.08, Est.hu
  33. Rockradio.de, 2010-05-03, Special - Dr. Atilla Grandpierre II
  34. René van Peer: Aangedreven door de zon / De Hongaarse zanger Atilla Grandpierre over de magische kracht van zijn muziek
  35. Kiss Eszter Veronika: Kellenek, mint egy falat kenyér, Magyar Nemzet 2005. december 5., Magyar Nemzet, 2007. december 27.[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]