Viktor Hambarcumján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Viktor Hambarcumján
(Վիկտոր Համբարձումյան)
Վիկտոր Համբարձումյան դրոշմանիշ.jpg
Született Վիկտոր Համազասպի Համբարձումյան
1908. szeptember 5.[1]
Tbiliszi
Elhunyt 1996. augusztus 12. (87 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10]
Byurakan[11]
Állampolgársága
Gyermekei
  • Raphael Ambartsumyan
  • Rouben V. Ambartzumian
SzüleiHamazasp Hambardzumyan
Foglalkozása
Tisztség
  • a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja
  • elnök (1947–1993, National Academy of Sciences of Armenia)
Iskolái
  • Szentpétervári Egyetem Fizika és Matematika Kar
  • Herzen Állami Pedagógiai Egyetem (1925–)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Hambarcumján témájú médiaállományokat.

Viktor Hambarcumján (örményül: Վիկտոր Համբարձումյան, oroszul: Виктор Амазаспович Амбарцумян / Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan, Grúzia, Tbiliszi, 1908. szeptember 18.Örményország, Bjurakan, 1996. augusztus 12.) örmény születésű szovjet-orosz csillagász.

Élete[szerkesztés]

Tbilisziben született, alsó- és középiskoláit itt végezte. A leningrádi egyetemen szerzett diplomát 1928-ban, 1934-től az egyetem professzora lett, majd 1935-ben a fizikai-matematikai tudományok doktora.[16] A Leningrádhoz közeli pulkovói obszervatórium munkatársaként is dolgozott, majd 1939-ben az egyetemen megalapította az asztrofizikai tanszéket. 1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia levelező-, 1943-tól rendes tagja lett. 1943-ban megalapította az Örmény Tudományos Akadémiát, melynek évtizedekig elnöke volt. Több ország akadémiájának - így az MTA-nak is - tagja volt. 1946-ban az örményországi Bjurakanban megalapította a Bjurakani Asztrofizikai Obszervatóriumot, amelynek első igazgatója lett. Csillagászati eredményeit nemzetközileg is elismerték, így 1948-1955 között alelnöke, 1961-1964 között elnöke a Nemzetközi Csillagászati Uniónak. Politikai szinten is magas tisztségeket töltött be: a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, az Örmény SzSzK Legfelső tanácsának elnöke volt. Magas állami kitüntetéseket kapott, egyebek mellett a Lenin-rendet is elnyerte. Tudományos munkásságáért több külföldi kitüntetés mellett 1960-ban az Angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét és a Bruce-érmet is megkapta.

Munkássága[szerkesztés]

Hambarcumján a 20. század szovjet csillagászatának meghatározó személyisége, de asztrofizikai eredményei nemzetközileg is elismertek. Az 1930-as években a gázködök, planetáris ködök, szupernóvák körüli ködök sugárzási elméletét dolgozta ki. Később a kettőscsillagok és csillaghalmazok dinamikai problémái foglalkoztatták, majd a csillagkeletkezés és -fejlődés elméletében alkotott maradandót. 1947-ben felfedezte a csillagtársulások két csoportját: az O és T asszociációkat. Életműve a szupersűrű presztelláris anyag létének megállapításában csúcsosodott ki. Ennek az instabil anyagnak szétrobbanásakor csillagok keletkeznek (ezek a fiatal csillagok alkotják az asszociációkat), de sűrűsége folytán a galaxisok magjaként a tömeget is biztosíthatja. Az extragalaxisok fejlődése és a Földön kívüli civilizációk kutatása is fokozottan érdekelte. Több kiváló tankönyvet írt. Szerkesztésével 1939-ben jelent meg az Elméleti asztrofizika c. könyv. 1960-ban két kötetben kiadták az addig megjelent összes publikációit.[16] Róla nevezték el az 1905-ös számú kisbolygót.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Viktor Amazaspovich Ambartsumian (angol nyelven)
  3. Rouben V. Ambartsumian: A life in astrophycis. Selected papers of Viktor A. Ambartsumian, 1998
  4. A. T. Kalloghlian: On the 90th birthday of Academician V. A. Ambartsumian, founder of the journal Astrophysics, at Symposium No. 194 of the International Astronomical Union, 1998
  5. Victor Ambartsumian
  6. Victor Amazaspovitch Ambartsumian
  7. KNAW Past Members. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Brockhaus (német nyelven)
  9. Store norske leksikon (norvég (bokmål) és nynorsk nyelven), 1978
  10. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
  11. The Modern Physics of Compact Stars. Volkswagen Foundation
  12. V. G. Litvinov – N. G. Medvedev: Some optimal and inverse problems for orthotropic noncircular cylindrical shells, 1984
  13. Armenia famous native sons and daughters
  14. Halton C. Arp, Astronomer Who Challenged Big Bang Theory, Dies at 86, 2014. január 7.
  15. Большая золотая медаль РАН имени М.В.Ломоносова. Orosz Tudományos Akadémia
  16. a b Balázs B., Bartha L., Marik M.: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z). TIT Budapesti Szervezete. 1982.

Források[szerkesztés]