Dány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dány
A Szent Jakab apostol-templom és az általános iskola
A Szent Jakab apostol-templom és az általános iskola
Dány címere
Dány címere
Dány zászlaja
Dány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállás község
Polgármester Gódor Lajosné (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Pál Szilvia
Irányítószám 2118
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Lista
Gyergyócsomafalva

Lukanénye Baktalórántháza

Ráckeve
Népesség
Teljes népesség4499 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség103,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,01 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájÉszak-alföldi-hordalékkúpsíkság[3]
Földrajzi kistájTápió-Galga-Zagyva hordalékkúp-síkság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 32′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 32′ 43″
Dány (Pest vármegye)
Dány
Dány
Pozíció Pest vármegye térképén
Dány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dány község a Közép-Magyarországi régióban, Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Gödöllőtől és Hatvantól kb. 22 km-re, Budapesttől kb. 35-40 km-re keletre fekszik. A község Pest vármegye keleti részén, a Gödöllői járás területén helyezkedik el. Földrajzi elhelyezkedését tekintve az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Gödöllői-dombság és a Tápió-Galga-Zagyva hordalékkúp-síkság határán található. A falu határában csörgedező patakok a közeli Hajta-patakhoz csatlakozva a Zagyva vízgyűjtőjét képezik.

Környékbeli települések: Gödöllő, Isaszeg, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Kóka, Jászfényszaru, Tura.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar Dan személynévből keletkezett, mely valószínűleg a Dániel rövidülése. Történetileg a névadó személy Dán, vagy Dány, a falu első birtokosa, vagy telepítője lehetett. Kozár Gyula helytörténeti monográfiájában bibliai névre következtet.

Története[szerkesztés]

Területén bronzkori urnatemetőt, vaskori sírleleteket és avar sírt találtak.

Nevét először 1272-ben említették az írásos forrásokban. Neve a 13. századi Margit legendában is megtalálható, 1324-ben, Dani alakban írva említették, majd 1463-ban Dan, később Wydan írásmóddal említették az oklevelek. Csák Máté birtoka volt, akitől Károly Róbert elvette, és odaadományozta Harsundorfi Ülvingnek. Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. 1559-ben már a török által megszállt területekhez tartozott: a pesti nahije községei között szerepelt 14 adóköteles házzal. A falu a török idők későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban római katolikus plebániáját is megemlítették, amely később leányegyházzá vált, és Zsámbokhoz tartozott.

Az 1695. évi összeíráskor 1 1/4 adóköteles portája volt. A falu a 18. század elején újjátelepült római katolikus vallású magyarokkal. 1715-ben még 17, 1720-ban már 48 jobbágyháztartást vettek fel az adóösszeírásba; ezek közül 44 magyar és 4 német volt.

Plébániáját 1749-ben szervezték újra; anyakönyvei is akkortól kezdődnek. A régi templom oltárképét még gróf Guido von Starhemberg ajándékozta az egyháznak, ez a kép ma a Szent Jakab rk. templom kórus-feljárójában látható.

A 18. század elején gróf Starhemberg uradalma lett, tőle vásárolta meg Grassalkovich Antal. 1848-ig a gödöllői uradalom sorsában osztozott. 1867-ben a magyar kormány az itteni majorsági birtokot megvásárolta, és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta.

A 20. század elején a következő lakott tanyák, mint lakóhelyek is hozzátartoztak: Szentkirálypuszta (mai nevén: Dány-Szentkirály), Jakabszállás, Sándorszállás. A dányi horgásztó körül az 1960-as évektől létesült üdülőtelep ma már Dány-Szentegyed néven szerepel, utalva a közelben volt egykori Szentegyed nevű településre.

A település körül több régészeti feltárást is végeztek, melyek alapján az is feltételezhető, hogy Dány első helye nem a mostani Dány-Szentkirály környékén volt - amint azt Kozár Gyula feltételezi -, hanem az egy Szentkirály nevű külön település volt. Erre utalhat a falutól Isaszeg felé eső út mentén a Hosszú-tiszta dűlővel szemközt előkerült tégla- és kőtörmelékek valamint csontok, ami azt jelzi, hogy ott templom és temetkezési hely volt. Ezek alapján lehetséges, hogy Dány eredeti helye a Kálvária domb vagy azzal szemközti Faluhely-dűlő volt, ahonnan a lakosok valószínűleg a török idők után (vagy már azt megelőzően) áttelepültek a domb alján csörgedező patak forrása köré, a mai Fő utcai részre. A 19.század vége felé még arról nyilatkoztak helyi lakosok, hogy a Faluhely-dűlőn szántva, gyakran a lovak régi pince üregekbe süllyedtek. A Kálvária-domb elnevezését arról kapta, hogy Menyhárt György egykori dányi lakos a 18.század végén ott építtetett kis kápolnát (talán az egykori faluhely emlékére) amit végül az 1848-49-es szabadságharc során Jellasics csapatai kifosztottak, majd helyreállítását már a dányiak nem végezték el, a kápolna megsemmisült. Menyhárt György az építkezéshez a szájhagyomány szerint felhasználta az egykori Szentkirály-i templom akkor még meglévő romjaiból kinyert építőanyagokat.

További régészeti leletek bizonyítják, hogy Dány és környéke az őskortól kezdve lakott volt, így kelta, szarmata, avar leletek kerültek elő. A Kálvária dombon mai napig találnak Árpád-kori és későbbi cserép maradványokat, tehát ott település létezett. A Kóka felé eső részen szarmata település nyomait találták meg, benne egy római kori terra sigillata edénytöredéket. Ugyanígy a környék legnagyobb hosszú életű szarmata települése volt a Dányi tó nyugati partján.

Dány mai napig a Váci Egyházmegye egyik legvallásosabb települése. Itt szolgált plébánosként a 2019-ben Váci Egyházmegyei püspökké avatott Marton Zsolt. A falu büszkesége a Szent Jakab tiszteletére 1909-ben fölszentelt templom. Belső festési munkálatait és ablak terveit Csiby Mihály készítette 1957 és 1963 között.

A falu az utóbbi években (2010 után) látványos fejlesztéseket vitt végbe. Impozáns emeletes óvodát, modern bölcsődét építettek, az iskola épülete megújult, 2018-ban pedig egy szép művelődési házat avattak amely galériájában rendszeresen kiállításokat rendeznek, a programok között színházi előadások, gyermekműsorok, közösségi rendezvények egyaránt megtalálhatók. A házban tartja próbáit az Ördöngős néptáncegyüttes. Megújult a Kóka-Dány összekötő út, a falu főútja, szabadtéri tornapálya, játszótér, termelői piac nyílt. A falu önálló zeneiskolát működtet, ahol már több zenetanár és zeneművész kezdte zenei pályáját. A Dányi Ifjúsági Fúvószenekar határainkon túl is ismert, többszörös aranydiplomás együttes, 2017-ben ünnepelték 20 éves fennállásukat. (fentiekről lásd: imázsfilm - lentebb)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Név Párt Terminus Források
Gódor András független 1990-1994 1990. évi önkormányzati képviselő-választás[4]
Gódor András független 1994-1998 1994. évi önkormányzati képviselő-választás (1994.12.11.)[5]
Gódor András független 1998-2002 1998. évi önkormányzati képviselő-választás (1998.10.18.)[6]
Gódor András független 2002-2006 2002. évi önkormányzati képviselő-választás (2002.10.20.)[7]
Gódor András független 2006-2010 2006. évi önkormányzati képviselő-választás (2006.10.01.)[8]
Gódor Lajosné Fidesz-KDNP 2010-2014 2010. évi önkormányzati képviselő-választás (2010.10.03.)[9]
Gódor Lajosné Fidesz-KDNP 2014-2019 2014. évi önkormányzati képviselő-választás (2014.10.12.)[10]
Gódor Lajosné Fidesz-KDNP 2019 óta 2019. évi önkormányzati képviselő-választás (2019.10.13.)[1]

Közlekedés[szerkesztés]

A Dányból induló menetrendszerinti autóbuszjáratok üzemeltetését a Volánbusz végzi.

Autóbuszjáratok:

446 - Gödöllő-Isaszeg-Dány-Kóka

447 - Gödöllő-Isaszeg-Dány

448 - Dány-Gödöllő-Kistarcsa

484 - Budapest-Pécel-Isaszeg-Dány

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4424
4437
4509
4574
4566
4566
4499
2013201420182021202220222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 12,9%-a cigánynak, 0,6%-a románnak, 0,5%-a németnek mondta magát (8%-uk nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 4,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,3% (20,8% nem nyilatkozott).[11]

Néprajzi ház

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom – 1909-ben épült meg.
  • Néprajzi ház (zsellérház, falumúzeum)
  • Ifjúsági ház (Szent Imre Közösségi Ház)
  • Községháza
  • Szent Imre-szobor
  • Szent Margit-szobor
  • Első világháborús emlékmű, Trianon-kereszt
  • Második világháborús emlékmű

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b 2019. évi önkormányzati képviselő-választás (2019.10.13.). (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Dány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. 1994. évi önkormányzati képviselő-választás (1994.12.11.). (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. 1998. évi önkormányzati képviselő-választás (1998.10.18.). (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. 1998. évi önkormányzati képviselő-választás (2002.10.20.). (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. 2006. évi önkormányzati képviselő-választás (2006.10.01.). (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. 2010. évi önkormányzati képviselő-választás (2010.10.03.). (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. 2019. évi önkormányzati képviselő-választás (2014.10.12.). (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  11. Dány Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]