Pilisszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló légifotója
Pilisszentlászló légifotója
Pilisszentlászló címere
Pilisszentlászló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásSzentendrei
Jogállás község
Polgármester Tóth Attila Zsolt (független)[1]
Irányítószám 2009
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség1206 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség65,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pilisszentlászló (Magyarország)
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 23″, k. h. 18° 59′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 23″, k. h. 18° 59′ 19″
Pilisszentlászló (Pest megye)
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló
Pozíció Pest megye térképén
Pilisszentlászló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisszentlászló témájú médiaállományokat.

Pilisszentlászló (szlovákul: Senváclav) község Pest megye Szentendrei járásában. Nevét I. (Szent) László királyról kapta.

Fekvése, környezete[szerkesztés]

A Visegrádi-hegység legmagasabban (körülbelül 360 méteres magasságban) fekvő települése Szentendrétől mintegy 8 kilométerre fekszik, a jórészt a Lepence-völgyben vezető Szentendre-Visegrád közti 1116-os út mentén; a falu központjába a rövid 11 111-es út vezet. A község egy kisebb hegyközi medencében (Szentlászlói-medence) helyezkedik el; ezt minden oldalról miocén korú andezitvulkánok veszik körül. A jelentősebb magaslatok:

A faluból könnyen elérhető a Visegrádi-hegység összes nevezetessége (Visegrád, Dobogó-kő, Rám-szakadék, Vörös-kő). Fő patakja az Apátkúti-patak, de a faluban ered a Lepence-patak egyik ága is.

Népessége[szerkesztés]

Pilisszentlászlón a magyarok mellett sok szlovák él; a faluban szlovák kisebbségi önkormányzat működik.[3] A 2001-es népszámláláson a 958 lakosból 93 vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, 54 szlovák anyanyelvűnek.[4]

1990-ben még csak 835 lakosa volt; 2009-ben már 1123.

A 2011-es népszámláláson a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,7% szerbnek, 23,6% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlásuk:

  • római katolikus 56%,
  • református 7,3%,
  • evangélikus 1,1%,
  • görögkatolikus 0,6%,
  • izraelita 0,5%,
  • felekezeten kívüli 10,6% (20,9% nem nyilatkozott).[5]

Története[szerkesztés]

A terület régóta lakott: a faluban bronzkori és római kori emlékek is előkerültek. Egy legenda szerint Koppány vezér pogány híveit büntetésből telepítették le az akkor még Pilisnek nevezett hegységben; mások szerint lakói a honfoglalástól továbbélő szlávoktól származnak. Neve a középkorban még Kékes volt.[6]

Az Árpád-házi királyok vadászni jártak a közeli erdőkbe. 1291-ben III. Endre király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon, majd a pálosoknak ajándékozta, akik kolostorrá építették át. Gentilis bíboros, pápai követ 1308-ban itt kötött egyezséget Csák Mátéval, Károly Róbert király elismeréséről. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban. A török hódoltság alatt elpusztult a kolostor. A török kiűzése után a mai Szlovákia területéről jöttek pálosok és hoztak magukkal szlovák telepeseket, akik újjáépítették a falut. A középkorban a falut Kékesnek hívták; a Szentlászló nevet az újjáépítéskor kapta.

1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere részeként a falu egyharmada, 400 fő visszatelepült Szlovákiába.

A délnyugati külterületén található Bükkipuszta 1947 augusztus közepén brutális tömeggyilkosság helyszíne volt, melynek elkövetője öt tizenéves fiút végzett ki. Az áldozatok közül ketten az ottani Zbórai-birtokon laktak, hárman pedig a faluból jártak ki oda, hogy segítsenek a nyári mezőgazdasági munkákban; négyen a helyszínen elvéreztek, ötödik társuk kórházban halt meg. Nagyon valószínű, hogy ugyanez az elkövető a közelben (Pomáz külterületén) két másik gyilkosságot is elkövetett ugyanazokban a napokban. Nem ismert egyértelmű adat arra vonatkozóan, hogy az elkövetőt sikerült volna valaha is elfogni és felelősségre vonni, de erre valószínűleg nem került sor. A korabeli propaganda amúgy azt sulykolta, hogy az elkövető volt német SS-katona lehetett, ezzel szemben a helyi lakosok visszaemlékezései, valamint több más adat szerint az illető inkább korábbi szovjet katona lehetett; ezt a verziót erősíti az a tény is, hogy a hatóságok végül sohasem adtak hírt az illető elfogásáról.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk templomát 1770 és 1772 között építtették a pálos szerzetesek, a török időkben elpusztult régi templom helyén.
  • Kékvölgy, Waldorf Iskola
  • Hoboji zen-templom

Híres szentlászlóiak[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Népszámlálás.hu
  4. Népszámlálás.hu
  5. Pilisszentlászló Helységnévtár
  6. Pilisszentlászló.hu: a környék bemutatása
  7. Pótnyomozás 70 év után: tömeggyilkosság a Pilisben. Index.hu, 2017. augusztus 17.

Források[szerkesztés]

Magyarország HUN Dömös Címer.svg Dömös 8 km Magyarország HUN Visegrád Címer.svg Visegrád 5 km Magyarország HUN Dunabogdány Címer.svg Dunabogdány 10 km
Magyarország BlasonHU-esztergom.svg Esztergom-Pilisszentlélek 4 km

Észak
Nyugat  Magyarország HUN Pilisszentlászló COA.svg Pilisszentlászló  Kelet
Dél

Magyarország HUN Leányfalui Címer.svg Leányfalu 5 km
Magyarország HUN Pilisszentkereszt COA.svg Pilisszentkereszt 4 km Magyarország HUN Pilisszántó COA.svg Pilisszántó 5 km Magyarország HUN Szentendre COA.svg Szentendre 8 km