Pilisszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló légifotója
Pilisszentlászló légifotója
Pilisszentlászló címere
Pilisszentlászló címere
Pilisszentlászló zászlaja
Pilisszentlászló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásSzentendrei
Jogállás község
Polgármester Tóth Attila (független)[1]
Irányítószám 2009
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség1206 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség65,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pilisszentlászló (Magyarország)
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 23″, k. h. 18° 59′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 23″, k. h. 18° 59′ 19″
Pilisszentlászló (Pest megye)
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló
Pozíció Pest megye térképén
Pilisszentlászló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisszentlászló témájú médiaállományokat.

Pilisszentlászló (szlovákul: Senváclav) község Pest megye Szentendrei járásában, a budapesti agglomerációban. Nevét I. (Szent) László királyról kapta.

Fekvése, környezete[szerkesztés]

A Visegrádi-hegység legmagasabban (körülbelül 360 méteres magasan), 310 és 430 méter között fekvő települése Szentendrétől mintegy 8 kilométerre, a Szentlászlói-medencében épült, jórészt a Lepence-völgyben vezető és SzentendreVisegrád közti 1116-os út mentén; a település központjába a rövid 11 111-es út vezet. A kis hegyközi medencét minden oldalról miocén korú andezitvulkánok veszik körül. A jelentősebb magaslatok:

Pilisszentlászlóról könnyen elérhető a Visegrádi-hegység összes nevezetessége (Visegrád, Dobogó-kő, Rám-szakadék, Vörös-kő, Prédikáló-szék) Fő patakja az Apátkúti-patak, de a faluban ered a Lepence-patak egyik ága is. A község teljes bel- és külterülete is a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

Története[szerkesztés]

A terület régóta lakott: a faluban bronzkori és római kori emlékek is előkerültek. Egy legenda szerint Koppány vezér pogány híveit büntetésből telepítették le az akkor még Pilisnek nevezett hegységben; mások szerint lakói a honfoglalástól továbbélő szlávoktól származnak.[3]

Az Árpád-házi királyok vadászni jártak a közeli erdőkbe. III. Béla király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon. Ezt III. András 1291-ben a pálosoknak ajándékozta, és ők kolostorrá építették át. A Kékes-hegy lejtőjén álló, Szent László tiszteletére felszentelt monostortól keletre alakult ki a hegyről akkor még Kékesmek nevezett falu.

Gentilis bíboros, pápai követ 1308. november 10-én itt kötötte meg a helyről elnevezett kékesi megállapodást Csák Mátéval Károly Róbert királynak elismeréséről. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban. A török hódoltság alatt elpusztult a kolostor. A török kiűzése (1686) után visszajöttek pálosok, és szlovák telepesekkel akik újjáépítették a falut, amit ekkortól hívnak Szentlászlónak. 1696-ban már biztosan lakott hely volt; lakosai alapvetően mezőgazdaságból és erdőművelésből éltek. A gabonát az erdőtől elhódított irtványföldeken vetették.

1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere részeként a lakosság harmadát, 400 főt áttelepítettek Szlovákiába. Utána a betelepülők gyorsan elmagyarosították a falut.

A délnyugati külterületén található Bükkipuszta 1947 augusztus közepén brutális tömeggyilkosság helyszíne volt; a tettes öt tizenéves fiút ölt meg. Az áldozatok közül ketten az ottani Zbórai-birtokon laktak, hárman pedig a faluból jártak ki oda, hogy segítsenek a nyári mezőgazdasági munkákban; négyen a helyszínen elvéreztek, ötödik társuk kórházban halt meg. Nagyon valószínű, hogy ugyanez az elkövető a közelben (Pomáz külterületén) két másik gyilkosságot is elkövetett ugyanazokban a napokban. A tettes ismeretlen maradt. A korabeli propaganda azt sulykolta, hogy az elkövető volt német SS-katona lehetett, viszont a helyiek visszaemlékezései és közvetett adatok szerint valószínűbb, hogy egy volt szovjet katona lehetett — ezt a verziót erősíti az a tény is, hogy a hatóságok sosem adtak hírt az illető elfogásáról.[4] 1993-ra épült ki a vezetékes víz- és a telefonhálózat.

1996–2002 között felújították és öltözővel látták el a focipályát.

A mobiltelefonokhoz 2002 óta van térerő; az átjátszóállomást a templomtoronyban, környezetbarát módon rejtették el.

2003-ban nyílt meg a teleház és a szlovák közösségi ház.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Temploma a falu egyetlen műemléke. A templomot az elpusztult kolostor helyén, annak alapfalain, barokk stílusban 1770-1772 között építették fel a pálosok. A templomkapu szemöldökpárkányában a pálosok címere látható: a kitárt szárnyú holló cipót tart a csőrében.
  • A kékvölgyi Waldorf-iskola 2003 óta működik. Ezzel sikerült megmenteni a helyi iskolát az összevonástól, körzetesítéstől.
  • Hoboji zen-templom

Népessége[szerkesztés]

A faluban a magyarok mellett sok szlovák él, szlovák kisebbségi önkormányzat működik.[5] A 2001-es népszámláláson a 958 lakosból 93 vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, 54 szlovák anyanyelvűnek.[6]

1990-ben még csak 835 lakosa volt; 2009-ben már 1123, 2016 végén 1194.

A 2011-es népszámláláson a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,7% szerbnek, 23,6% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlásuk:

  • római katolikus 56%,
  • református 7,3%,
  • evangélikus 1,1%,
  • görögkatolikus 0,6%,
  • izraelita 0,5%,
  • felekezeten kívüli 10,6% (20,9% nem nyilatkozott).[7]

Híres szentlászlóiak[szerkesztés]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Franyó Rudolf (független)[8]
  • 1994–1998: Franyó Rudolf (független)[9]
  • 1998–2002: Franyó Rudolf (független)[10]
  • 2002–2006: Dr. Illés György (független)[11]
  • 2006–2010: Dr. Illés György (független)[12]
  • 2010–2014: Dr. Illés György (független)[13]
  • 2014–2019: Tóth Attila Zsolt (független)[14]
  • 2019-től: Tóth Attila (független)[1]


Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Pilisszentlászló.hu: a környék bemutatása
  4. Pótnyomozás 70 év után: tömeggyilkosság a Pilisben. Index.hu, 2017. augusztus 17.
  5. Népszámlálás.hu
  6. Népszámlálás.hu
  7. Pilisszentlászló Helységnévtár
  8. Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  11. Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  12. Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  13. Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  14. Pilisszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)

Források[szerkesztés]

Dömös 8 km Visegrád 5 km Dunabogdány 10 km
Esztergom-Pilisszentlélek 4 km

Észak
Nyugat  Pilisszentlászló  Kelet
Dél

Leányfalu 5 km
Pilisszentkereszt 4 km Pilisszántó 5 km Szentendre 8 km